Akiknél érszűkület kimutatható, az alsóvégtagi amputáció veszélye mellett veszélyeztetettek a stroke, szívinfarktus és a vesebetegségek szempontjából is.
A kiszámíthatatlan járványügyi helyzet miatt a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság vezetősége úgy döntött, hogy az idei évben nem rendezi meg az eredetileg 2020. március 19-re tervezett Érszűkület Napot - tájékoztatta lapunkat a társaság annak kapcsán, hogy korábban beharangoztuk a rendezvényt.
A perifériás verőérbetegség vagy közismertebb nevén érszűkület Magyarországon több mint 400.000 embert érint, és az adatok is riasztóak: hazánkban rendkívül magas az érszűkület miatt végzett alsóvégtagi amputációk száma. A beavatkozások jelentős része elkerülhető lenne megfelelő életmóddal és a betegség korai felismerésével, időben megkezdett kezelésével.
A magasvérnyomás-betegségben szenvedők száma 3,5 millióra becsülhető Magyarországon, így ez a leggyakoribb betegség hazánkban. Az érszűkületben szenvedők 30-80 százaléka magasvérnyomás-betegségben is szenved.
Az érszűkület legfontosabb kockázati tényezői, a kor, a dohányzás, és a cukorbetegség, de a túlsúly, a mozgásszegény életmód, és a magasvérnyomás-betegség is növeli az érszűkület kialakulásának kockázatát. Mivel az erek károsodása nem csak egyes szervekben, hanem a testen belül mindenhol kialakulhat, azok a magasvérnyomás-betegségben szenvedők, akiknél érszűkület kimutatható, az alsóvégtagi amputáció veszélye mellett veszélyeztetettek a stroke, szívinfarktus és a vesebetegségek szempontjából is.
Az alsóvégtagi érszűkület sokáig tünetmentes lehet, emellett a hasonló tüneteket produkáló egyéb megbetegedések, - pl. egyidejű ízületi panaszok miatt - sokáig rejtve maradhat, ezért fontos a célzott szűrővizsgálatok elvégzése! A lábon észlelhető pulzusok tapintása mellett, a boka-kar index mérés segíthet a korai felismerésben.