• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Emberi agysejteket hoztak létre bőrsejtekből

Hírek Forrás: MTI

Alzheimer-kór, az epilepszia vagy a szélütés miatti bénulás gyógyításához vihet közelebb.

Jelentős áttörést értek el brit kutatók, akik - állításuk szerint - emberi agysejteket hozta létre emberi bőrből - közölte a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása (www.telegraph.co.uk).
Első alkalommal sikerült laboratóriumban bőrsejtek visszaprogramozásával emberi agysejteket előállítani: az eredmény hosszabb távon olyan állapotok gyógyításához vezethet, mint az Alzheimer-kór, az epilepszia vagy a szélütés miatti bénulás.

Eddig csak embrionális őssejtekből kiindulva tudták az agykéreg sejtjeit és szöveteit előállítani, ami etikai kérdéseket vetett fel. A Rick Livesey által vezetett kutatócsoport új módszere lehetőséget ad arra, hogy nagyobb mennyiségben, etikai aggályok nélkül hozhassanak létre agysejteket. A sejteken először az agy fejlődését kívánják tanulmányozni a Cambridge-i Egyetem Gurdon Intézetének kutatói, akik munkájukról a Nature Neuroscience című tudományos folyóirat legfrissebb számában tették közzé ismertetőjüket.