2018-ban 480 ezer ember idő előtti halálát okozhatta a légszennyezettséggel összefüggésben álló antibiotikum-rezisztencia.
Világszerte erősíti az emberi egészséget súlyosan veszélyeztető antibiotikum-rezisztencia kialakulását a légszennyezettség egy új tanulmány eredményei szerint - adta hírül kedden a The Guardian.
A csaknem 20 év adatait felölelő, több mint száz országot lefedő vizsgálat során a kutatók megállapították, hogy ahogy világszerte erősödött a légszennyezettség, azzal egy időben fokozódott az antibiotikum-rezisztencia is. A tanulmány a Lancet Planetary Health című szaklapban jelent meg.
Az antibiotikum-rezisztencia becslések szerint mintegy 1,3 millió ember halálát okozza világszerte. Ezt az egészségügyi kockázatot elsősorban a fertőzések kezelésére alkalmazott készítmények túlzott és helytelen használata okozza, de a tanulmány szerint a problémát súlyosbítja a levegő erősödő szennyezettsége is. Számszerűsítve a PM2,5 szálló por 10 százalékos emelkedése a levegőben az antibiotikum-rezisztencia 1,1 százalékos fokozódását idézi elő az adatok elemzése szerint.
Megállapították azt is, hogy 2018-ban mintegy 480 ezer ember idő előtti halálát okozhatta a légszennyezettséggel összefüggésben álló antibiotikum-rezisztencia.
Ebben a vizsgálatban arra nem tértek ki, hogy az összefüggésnek mi a pontos tudományos háttere. Vannak arra utaló jelek, hogy a szálló por tartalmazhat antibiotikumoknak ellenálló baktériumokat, amelyek bejuthatnak a szervezetbe - jegyezték meg a tanulmány szerzői, kiemelve, hogy a levegő szennyezettségének csökkentése hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztencia visszaszorításához is.
A különböző jövőbeli lehetséges forgatókönyvek modellezése során arra jutottak, hogy ha nem mérséklődik a levegő szennyezettsége, akkor 2050-re az antibiotikum-rezisztencia világszerte további 17 százalékkal erősödhet.