Évente több ezer ember veszíti el a látását

A látás világnapját (World Sight Day) minden év október második csütörtökén tartják. Miközben a vakság 80 százalékban megelőzhető lenne, hazánkban évente 4-6000 ember veszíti el a látását, és csak az 50 éves és annál idősebb korosztályban közel 33 ezer vak és 218 ezer látássérült ember él. Ennek apropóján a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért a megelőzhető vakságra és okaira kívánja felhívni a figyelmet, valamint egész napos, ingyenes szűrővizsgálatot is szervezett Szombathelyen. 

A felnőtt kori látásvesztés leggyakoribb oka a diabéteszes retinopátia (a cukorbetegség szövődményeként bekövetkező szem ideghártya betegség). Ennek kiváltó oka az, hogy a cukorbetegség miatt sérülnek a kiserek érfalai, emiatt azok elvékonyodnak, áteresztővé válnak vagy elzáródnak, és új erek is keletkeznek, ami gátolja a retina működését.

Mindez azoknál jelentkezik, akiknél legalább 5 éve fennáll valamilyen fokú cukorbetegség, de az érintett cukorháztartásának rendben tartásával és rendszeres vércukorméréssel megelőzhető a kialakulása. Mindemellett az évenkénti szemfenékvizsgálat és a rendszeres kontroll lenne a legfontosabb, azonban egy nemrégiben elvégzett tudományos felmérés szerint a magyar cukorbetegek majd egyharmada soha nem volt még szemészeti szűrésen.

Nem véletlen tehát, hogy a több mint 1 millió magyar cukorbeteg közül több mint 32 ezer vak vagy súlyosan látássérült, és évente további ezer diabéteszes veszíti el látását, pedig megfelelő prevencióval e betegcsoportban 95 százalékban megelőzhető lenne a látásromlás vagy vakság.

Mivel Magyarországon a keresőkorú lakosság vezető vaksági oka a cukorbetegség, a diabeteses vakság okozta költségek jelenleg mintegy évi 20 milliárd forintot tesznek ki. A számítások szerint az állam éves szinten kb. 750.000 forintot költ egy diabéteszes vak betegre, amit a betegek saját zsebből minimálisan évi 330.000 forinttal egészítenek ki. Fontos, hogy ezen kiadások jelentős része nem közvetlen egészségügyi kiadás, hanem a szociális támogatás és ellátás költsége. Mindeközben a megelőzéshez szükséges fejlett szűrési rendszer kiépítéséhez, működtetéséhez ennek csupán tizedére, mintegy 200 millió forintra lenne szükség.

A szűrés ugyanis jóval gördülékenyebb lehetne, ha nem a betegeknek kellene eljutniuk a szakrendelésekre, hanem telemedicinális országos szűrőhálózatot létrehozva a cukorbetegek lakóhelyének közelében, például a háziorvosi rendelőkben szerveződne meg évente egyszer a szemfenékvizsgálat.

A diabéteszes szemkárosodás lézeres kezeléssel megállítható, ezzel kiiktatva a vérzésforrást, megelőzve a további látásromlást. A betegség legsúlyosabb formájában (ún. diabéteszes makulopátia) gyógyszeres injekciós terápia is alkalmazható, amivel megelőzhető a további kóros érnövekedés, valamint gyorsan csökkenthető a már kialakult ödéma (vizenyő az éleslátás helyén). Így jelentős látásjavulás érhető el. Fontos lenne, hogy minden, erre rászoruló beteg hozzáférhessen e gyógyítási lehetőségekhez.

A megfelelő szűrőprogramok létrehozásával, a szükséges műszerek és az említett készítmények beszerzésével a már említett költségek kétharmada – tehát évi 13,3 milliárd forintnyi kiadás – hosszú távon megtakarítható lenne, arról a forintban nehezen kifejezhető haszonról nem is szólva, hogy valaki nem veszti el a szeme világát.

Itt kell szót ejteni a Peter Cerny Alapítvány (PCA) szervezésében, a SE Szemészeti Klinikájával együttműködésben működő Csecsemő-Szem-Mentő programról is, amelyben ágy melletti szűrővizsgálati rendszer segíti a koraszülött-vakság (ROP) megelőzését és korai sikeres kezelését.

A látás elvesztése vagy a látásteljesítmény mindennapi életet akadályozó romlása után kezdődik a Vakok Állami Intézetének feladata, a rehabilitáció. Az elemi rehabilitáció módszere rövid távú, intenzív oktató, fejlesztő tevékenységen keresztül a látássérült ember önállóságának lehető legteljesebb helyreállítását célozza. A lelki és egészségügyi támogatás mellett az érintettek a mindennapos tevékenységek elvégzéséhez szükséges technikák elsajátításában, valamint a munkavállaláshoz szükséges kompetenciák erősítésében is kapnak segítséget. Az idei év különleges abból a szempontból is, hogy hazánkban pont 40 éve kezdődött el az elemi rehabilitáció a Vakok Állami Intézetében.