Felavatták az Akadémia székháza előtti idővonalat

Új látványossággal gazdagodott Budapest: a Magyar Tudományos Akadémia 199., ünnepi közgyűlése nyitányaként május 5-én felavatták a Határtalan történet című köztéri alkotást, amelyet az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából állított az MTA és Budapest Főváros Önkormányzata.

A 200 tardosi mészkőlapból álló idővonal az elmúlt 200 év fontosabb eseményeit, szereplőit jeleníti meg. Végigsétálva mellette megismerhetjük a tudás, a nemzet és az egyetemes tudomány szolgálatában álló intézmény első 200 évének jelentős eseményeit az 1825-ös alapítástól egészen Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjáig. A bővített tartalom az idovonal.mta.hu/mta200 oldalon érhető el. 

Avatóbeszédében Kollár László főtitkár azt mondta: az alkotás a tudomány és a társadalom találkozását is szimbolizálja. „Borúra derű” – Vörösmarty Mihály javaslatára ezeket a szavakat választotta az Akadémia jelmondatául 1831-ben, hat évvel az alapítása után. „Realitás a jelenben, bizalom a jövőben: ez jellemezte az alapítókat, és jellemzi intézményünket azóta is – mondta az MTA főtitkára. – A tardosi kő székházunk jellegzetes építőanyaga, és a vonal arra is utal, hogy kilépünk a magyar nyelvű tudományos közösség központjából a nagyközönség felé, és arra is, hogy a tér felől hívjuk a társadalom képviselőit, hogy vegyenek részt a székházban rendezett eseményeken. A tudomány és a társadalom találkozása a Határtalan történet. A vonal időben határtalan, a múlt történéseihez a jövő még nem ismert eseményei csatlakoznak, az idővonal nem a múltba réved, hanem nyit a jövő felé.”

Kollár László beszélt arról is, hogy egyszerre végigolvasva a kövekre felkerülő mondatokat, azok meglepően egyértelmű üzeneteket fogalmaznak meg. „A tudománynak meghatározó része a vita, a nézetek ütköztetése. Az 1842-es akadémiai közgyűlésen Széchenyi kétórás felszólalást tartott a magyar nyelvről, ami heves sajtóvitát váltott ki, amelyben Kossuth és Wesselényi is részt vett. Érdekes az a kettősség, hogy a tudománynak egyszerre sajátja a hagyománytisztelet és a korábban megkérdőjelezhetetlennek hitt nézetek elvetése, új paradigmák megalkotása. Ahogy sokkal később Bibó István is megfogalmazta: nem szabad félni sem a más véleményűektől, sem a más nyelvűektől. Lehet akkor is tisztelni a másikat, ha másképpen gondolkodunk.”

Az Akadémia főtitkárának szavait követően Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere avatta fel a magyar főváros legújabb látványosságát. Karácsony Gergely elmondta: az idővonal nagyon szépen szimbolizálja a történelmi megújulást és az akadémiai szférán kívüli társadalmi csoportok felé való nyitást. Az idővonal végleges formájában a jelenlegi, a székház előtti parkolóból kialakított parkban kap majd helyet.