Felsőoktatási rangsorok – ahány lista, annyi szokás

Amennyire sokszínűek maguk az egyetemek, annyira sokfélék az azokat rangsoroló listák is. Leggyakrabban a publikációs tevékenység és az idézettség számít, de előfordul, hogy egy rangsor a szakegyetemeket nem is veszi számba. Bemutatjuk a legismertebb erősorrendeket, és azt is, hogy a Semmelweis Egyetem miként szerepel azokon.

A felsőoktatási intézmények rangsorolása több mint 150 éves múltra tekint vissza. Az elsők között a Prágai Politechnikum professzora, Carl Kořistka készített összeállítást az európai politechikumokról 1863-ban. Néhány évvel később már a U.S. Bureau of Education is előállt saját rangsorával, mely négy osztályba sorolta az intézményeket; az 1900-as évektől pedig a különböző szakírók, újságok és intézmények sorra bocsájtották ki saját listáikat a Pennsylvaniai Egyetem professzorától kezdve a Chicago Tribune-ig.

A globális rangsorok azonban csak a 2000-es évek elejétől jelentek meg. Ezek ugyanarra a kérdésre keresték a választ, mint annak idején a Prágai Politechnikum professzora: melyik a legjobb egyetem? Csak épp a helyi vagy kontinentális viszonyok helyett az egész világ felsőoktatását vizsgálták. Amennyire sokszínűek azonban maguk az egyetemek és főiskolák, annyira sokfélék az azokat rangsoroló listák is: van, amelyiknél a kutatói pálya áll a fókuszban, míg más rangsorok inkább a gyakorlati szakemberek képzésére helyezik a hangsúlyt; előfordul olyan lista, mely teljes intézményeket rangsorol, de olyan is, ami csak karokat vagy tudományterületeket vesz számba. A következőkben bemutatjuk a legismertebb, legtöbbet idézett globális rangsorokat, és azt is, hogy a Semmelweis Egyetem hogyan szerepelt ezeken a listákon.

Az egyik első kezdeményezés a felsőoktatási intézmények globális rangsorolására a Shanghai Jiao Tong egyetem nevéhez köthető: Academic Ranking of World Universities (ARWU) nevű rangsoruk 2003-ban indult; ma már 1800 egyetemet rangsorolnak hat indikátor alapján. A legfrissebb, 2019-es listájukon azonban csak az első 1000, a szakterületi rangsorban pedig az első 500 egyetem szerepel. A lista mindegyik indikátora elsősorban a kutatási tevékenységet (Nobel-díjasok száma, publikációk, idézettség) méri – épp ezért az ARWU rangsorán rendszerint a nagyobb méretű egyetemek indulnak jobb eséllyel. A legfrissebb, 2019-es listán az első helyen a Harvard Egyetem szerepel; a Semmelweis Egyetem annak ellenére is ott van a legjobb 1000-ben (901-1000. helyen), hogy a méretfüggő indikátorok miatt a kisebb szakegyetemek hátrányban vannak a listán. Az ARWU 2019-es szakterületi listái közül a Semmelweis Egyetem a Clinical Medicine rangsorban a 301-400. helyen; a Public Health rangsorban a 401-500. helyen; a Medical Technology rangsorban egyetlen magyar egyetemként a 301-400. helyen; a Pharmacy & Pharmaceutical Science rangsorban pedig a 401-500. helyen szerepel.

A legjelentősebb médiavisszhangot kiváltó listák közé tartozik a Quacquarelly Symonds (QS) és a Times Higher Education (THE) listája is – ezek 2004-ben együtt indultak, majd 2009-ben külön rangsorként fejlődtek tovább. A THE egy londoni székhelyű magazin, ami vezető orgánumnak számít felsőoktatási területen. Rangsorát a PricewaterhouseCoopers auditálja; módszertana reputációs jellegű, publikációs és idézettségi adatokon alapuló, illetve egyéb (hallgatói-oktatói arányok, bevételek stb.) indikátorokat tartalmaz. Legfrissebb rangsorát az Oxford Egyetem vezeti, a Semmelweis Egyetem a legjobb hazai egyetemként a 401-500. helyen szerepel. A THE szintén rendelkezik szakegyetemi ranglistákkal is, melyek 11 szakterületet mutatnak be – a Semmelweis Egyetem a Clinical, Pre-Clinical and Health, valamint a Life Sciences rangsorokon is a 301-400. helyen szerepel; előbbi listán 4 magyar intézményből az első helyen, utóbbin 6 hazai intézményből a második helyen áll.

Mivel gyökereik közösek, a QS módszertana sok hasonlóságot mutat a THE-vel; a legnagyobb különbség, hogy itt nagyobb súllyal esik latba a reputációs kérdőív. A QS egyébként egy multinacionális szervezet, mely a világ több országában tart fenn irodát – a legtöbbet idézett világranglistájának különlegessége, hogy szakegyetemeket nem szerepeltet, így a Semmelweis Egyetem ezen a listán nem is indulhat. A legfrissebb, a napokban kiadott rangsorukat egyébként a Massachussets Institute of Technology (MIT) vezeti. A QS is készít azonban szakegyetemi ranglistákat – ezek 5 fő és 48 szűkebb szakterületet mutatnak be. A Semmelweis Egyetem egy fő szakterületen (Life Sciences and Medicine) a 295. helyen szerepel, ami hazai szinten a legjobb eredmény; a szűkebb szakterületek közül a Pharmacy & Pharmacology kategóriában 151-200. helyen áll, Medicine kategóriában pedig szintén a legjobb 250-ben rangsorolják.

A fenti három legismertebb rangsor mellett persze rengeteg egyéb lista és felsorolás létezik még. Említést érdemel a 2013-ban indult Round Ranking, melynek módszertana a THE-jéhez hasonló, ám a reputációs indikátorok helyett nagyobb súllyal szerepel a hallgatók és oktatók aránya, valamint az oktatási, kutatási bevételek. A Round Ranking listáján a Semmelweis Egyetem a 282. helyen áll, a 6 szakterületi lista között pedig háromban is előkelő helyen szerepel: a Medical Sciences 207., a Life Sciences 357. és a Social Sciences 205. helyén.

A US News and World Report nevű amerikai lap az Egyesült Államok és több, mint 60 egyéb ország egyetemeit rangsorolja. Az összesített 1500-as listán a Semmelweis Egyetem a 682. helyen szerepel, ugyanakkor a 28 szakterületi lista közül a „Kardiológia és kardiovaszkuláris rendszer” (Cardiac and Cardiovascular Systems) listán a világ 112. legjobb felsőoktatási intézménye lett a Semmelweis Egyetem, amely a legjobb 300 között van a Clinical Medicine, az Oncology és a Neuroscience and Behavior kategóriákban, valamint a top 350-ben a Molecular Biology and Genetics, valamint a Biology & Biotechnology tekintetében.

A Leiden ranking bibliometriai adatokon alapul – ennél a listánál több kiválasztható paraméter beállítása után rangsorolhatók az egyetemek. A Semmelweis Egyetem legelőkelőbb helyen a nemzetközi együttműködést figyelembe vevő paraméterekben szerepel; például az ipari területen működő partnerekkel történő együttműködés eredményeképpen keletkezett közlemények arányát tekintve az 5. helyen szerepel világviszonylatban.