Hogyan fizetik ki az 500 ezres juttatást?

Az egészségügyben dolgozók munkájuk és terhelésük elismeréseként bruttó 500.000 forint egyszeri rendkívüli juttatásban részesülnek, jelentette be a miniszterelnök április 3-án. Később tisztázódott, hogy pontosan kit is kell érteni egészségügyben dolgozóknak, lásd az idevonatkozó kormányrendeletet – 275/2020. (VI. 12.) –, amely Magyar Közlöny 141. számában jelent meg múlt pénteken. Aztán az is kiderült, hogy július elsején kell a bruttó félmillió forintot megkapniuk az érintetteknek.

A NEAK a forrásigény összegyűjtése céljából már ezt megelőzően tájékoztató levelet küldött a vele szerződésben állóknak. Ennek fontos eleme, hogy az igénylések benyújtására június 10. és június 19. között van lehetőség. Tehát több mint két nap van még hátra, nem csoda, hogy lázas munka folyik az ellátóknál, de általában jól állnak az igénylések összeállításával (köszönhetően a NEAK jól használható béremelési programjának), és inkább technikai gondjaik adódnak, tudta meg lapunk.

Kiknek kell igényelniük?

Általánosnak tekinthető elv szerint az igényelheti az egyszeri juttatást, aki szerződésben áll a NEAK-kal. Ilyenek a közfinanszírozott szakellátóintézménynek, a vállalkozásban működő háziorvosi, fogászati praxisok és az önkormányzatok.

Kik kapják?

Az érintettek körét részletesen ismerteti a már fent említett, 275/2020. (VI. 12.) kormányrendelet. Ezek szerint „Rendkívüli juttatásra jogosult az az egészségügyi dolgozó, aki az alábbi, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel kötött érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató) valamelyikénél az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 7. § (2) bekezdése a)-g) és j) pontja szerinti jogviszony valamelyikében áll és annak keretében egészségügyi tevékenységet végez:

a) fekvő- illetve járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató,

b) egynapos sebészeti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató,

c) laboratóriumi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató,

d) művesekezelést végző szolgáltató,

e) betegszállítást végző szolgáltató,

f) az Országos Mentőszolgálat,

g) az Országos Vérellátó Szolgálat.

A jogszabály kimondja, hogy az egyszeri juttatásra jogosult továbbá az az egészségügyben dolgozó is, aki a fenti intézményi kör valamelyikénél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll (pl. közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott egyéb, műszaki, gazdasági, adminisztratív stb. dolgozók is).

További jogosultak:

a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ellátást nyújtó szolgáltató esetén a háziorvos, valamint a fogorvos, azok helyettese, illetve a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. §-ában meghatározott egészségügyi dolgozó (ápoló, gyermekápoló, asszisztens, védőnő, orvosírnok),

b) a védőnői szolgálatban, valamint iskola-egészségügyi ellátásban foglalkoztatott védőnő,

c) az iskolaorvosi ellátást végző egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott főállású iskolaorvos,

d) az otthoni hospice szolgálatok esetében a NEAK-kal kötött finanszírozási szerződésben szereplő egészségügyi szakmai tevékenységet ellátó foglalkoztatott, egészségügyi dolgozó,

e) az otthoni szakápolási szolgálatok esetében a NEAK-kal kötött finanszírozási szerződésben szereplő egészségügyi szakmai tevékenységet ellátó foglalkoztatott, egészségügyi dolgozó,

f) Büntetés-végrehajtás Központi Kórháznál (Tököl) egészségügyi munkakörben foglalkoztatott, az Eütev. 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó,

g) az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetnél egészségügyi munkakörben foglalkoztatott, az Eütev. 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó.

A h) pontba kerültek a közreműködő egészségügyi szolgáltatók egészségügyi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozói. Ezek a vállalkozások ugyan nem állnak közvetlen szerződésben a NEAK-kal, de közvetetten közfinanszírozott szolgáltatást nyújtanak egy-egy kórházban, rendelőintézetben, így a velük szerződéses kapcsolatban álló intézményeknek (általuk) lejelentett dolgozóik jogosultak a rendkívüli juttatásra.

Ugyanez a helyzet az egyéni vállalkozóként közreműködői (vagy megbízásos, stb.) szerződésben álló orvosokkal, szakdolgozókkal.

A további jogosultakat szintén az idevonatkozó kormányrendelet tartalmazza, szerepelnek benne például az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Családtervezési és Gyermekegészségügyi Szolgáltatási Osztálya, a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Szintén itt sorolja fel a jogszabály a fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási (kerületi) hivatalEütev. 4. § a) pont aa) alpontja szerinti egészségügyi dolgozóját, ilyen például az önkormányzattal szerződésben álló közalkalmazott háziorvos.

Egyszeri juttatásra jogosultak az egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló, a veszélyhelyzeti (közfinanszírozott) betegellátásban részt vevő orvostanhallgatók is. 

Független a juttatás mértéke

A rendkívüli juttatás mértéke független attól, hogy a dolgozó foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, ugyanakkor minden dolgozó csak egyszer részesíthető az elismerésben, többes jogviszony esetén is.

A rendkívüli juttatás mértéke független a munkában töltött napok számától is, tehát akkor is jogosult rá a dolgozó, ha fizetett vagy fizetés nélküli szabadságon, állásidőn, betegszabadságon, táppénzen volt/van, CSED, GYED, GYES ellátásban részesül stb.

Fontos, hogy rendkívüli juttatásban azon bármely jogviszonyban foglalkoztatott dolgozók részesíthetőek, akiknek a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál fennálló jogviszonyuk 2020. április 1. napján és az igénylés kezdetének időpontjában is fennáll. 

Mennyi lesz a számlán és mikor?

A határidőre a legegyszerűbb válaszolni: minden érintettnek július elsején meg kell kapnia a rendkívüli juttatást.

Az összeg bruttó 500 ezer forint, s az adó- és járulékterheket ebből is fizetni kell.

A nettó összeget tovább „árnyalják” az adókedvezmények, illetve letiltások.

Ha valakinek például a gyermekei után családi adókedvezménye van, vagy éppen első házas, stb., akkor ebben a kifizetésben kapja meg a kedvezményt, és nem a szokásos havi (bér)fizetésében.

Ha letiltása van (például gyerektartás), akkor azt ebből az egyszeri juttatásból fogják levonni – s értelemszerűen a szokásos havi fizetéséből már nem.

Így utal a NEAK, aztán utal a közfinanszírozott szolgáltató

A NEAK a munkáltató részére az 500 ezer forintot a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adó összegével együtt utalja. Azon munkavállalók esetében, ahol a foglalkoztatási jogviszony alapján nem szociális hozzájárulási adó kötelezettség merül fel (pl. egyéni vagy társas vállalkozónál a KATA, KIVA), ott csak az érvényesítendő közteher összege használható fel, ahol pedig nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség (pl. nyugdíjban részesülők), ott az utalványozott közteher összege fel sem használható. A fel nem használt összeget majd az elszámolásban szükséges kimutatni, és a NEAK fizetési felszólítását követően visszafizetni – erről később adnak tájékoztatást.

A NEAK az igényelt támogatást a finanszírozási szerződésben szereplő számlaszámra utalványozza.

Közreműködőnél foglalkoztatott dolgozók részére járó támogatást a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató utalja a közreműködő egészségügyi szolgáltató részére.

Csak egyszer jár

A közreműködői szerződéssel (vagy más szerződéssel) dolgozó orvos, szakdolgozó csak egyszer kapja meg a juttatást, ugyanis az 500 ezer forint kifizetése adóazonosító számhoz kötött, így a NEAK-nál összefutó igényeknél az adóazonosító szerint egyszer ismerik el az igényt. A rendkívüli juttatás fedezetét annak a munkáltatónak utalják, amelynek a véglegesített támogatási igényében a dolgozó először szerepel.

Kérdések esetén a berfejlesztes@neak.gov.hu címen válaszol a NEAK.