Fókuszban a koracsaládok a Kenguru Világnapján

Hol tart ma Magyarország a koraszülöttség témájában? Hogyan válasszanak óvodát és iskolát a koraszülők? Hogyan kezelhetők az anyai szorongások és a koraapukákra váró nehézségek? Hogyan integrálható a sérült gyermek a családban? Mit tehet egy pedagógus, vagy épp egy védőnő? Ezekre és sok más kérdésre kereste a választ a KorExpo, melyet a május 15-ei Kenguru Világnapja alkalmából rendezett meg a Koraszülöttekért Országos Egyesület - számolt be a rendezvényről a szervezet.

„Ahogy körülöttünk minden állandó változásban van, úgy a gyermekek és az igények is változnak. A szakmai megoldásoknak mindezekhez alkalmazkodniuk kell. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a koraszülött babák családját érintő kihívásokat sem. A családdal partneri módon kell foglalkoznunk, különben hatását veszti, hogy a gyermeket szakmai szempontból ellátjuk. A komplex ellátás mellett a tanácsadásra is elég időt kell hagyni, hiszen a koraszülöttekkel később számos probléma jelentkezhet, ha nem készítjük fel kellőképpen a koraszülőket az előttük álló feladatokra. A legfontosabb, hogy Ti szülők túléljetek, a babáért az inkubátorban a szakemberek megtesznek mindent" – mondta Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ intézményvezetője és gyógypedagógusa, a KorExpo fővédnöke, miniszteri biztos.

Magyarországon a legmagasabb a koraszületések száma az egész Európai Unióban. A megdöbbentő adat része az is, hogy a régióbéli országok nagy részében nincs is erre vonatkozó információ, míg hazánkban rendelkezésre állnak a számok és foglalkozunk is a ténnyel. Az ideális az lenne, ha a megelőzésre is megfelelő figyelmet és erőforrásokat fordíthatnánk, hogy az ellátórendszer is kellőképpen felkészülhessen a kihívásokra – akár a szakképzett személyzet, az inkubátorok száma, vagy a családbarát feltételek, például elég szék biztosítása által.

2017-től a korai fejlesztés gyerekközpontúbb lett, de még számos probléma megoldásra vár. Az ágazatközi fejlesztésre kapott 6 milliárd forintos összegből védőnők, orvosok, gyógypedagógusok, továbbá pedagógusok, gyógytornászok, pszichológusok, kisgyermeknevelők és szociális munkások, valamint számos más szakember számára biztosítanak képzést és feltételeket, hogy fejlődési rizikóval született gyermekek és családjaik magasabb szintű ellátása lehetségessé váljon.

Bizonyos arányban a koraszülés és az autizmus között is fellelhető összefüggés. Azt a tudást kellene széles körben elérhetővé tenni, amely felkészít, mire kell figyelni még a probléma kibontakozása előtt. A miniszteri biztos célja, hogy az államtól kapott források által olyan „gyerekutakat" és protokollokat tudjanak meghatározni, amely minden érintett szakember és szülő számára elérhető, emellett országszerte adhassanak átfogó és pontos tájékoztatást a további lépésekről.
„A korai fejlesztésre való jogosultság nem kell, hogy egyenlő legyen a fogyatékossággal. A koraszülők sem kell, hogy stigmatizálva érezzék magukat, ez is szem előtt tartandó, ahogy az is, hogy ki tudjuk bontakoztatni a gyermekben rejlő kompetenciákat, koraszületés esetén megfelelően képzett szakemberekkel, és ellátásokkal" – tette hozzá Czeizel Barbara a KorExpo rendezvényen.

„Bár jelentős fejlődést tapasztaltunk az utóbbi években a koraszülöttség kérdéskörében, még mindig nagy szükség van olyan fórumok létrehozására, ahol a koracsaládok szakértőkkel és akár egymással is megoszthatják tapasztalataikat, tanácsokat kérhetnek. Az idei KorExpon is több mint százan vettek részt olyan családtagok, akik közvetve vagy közvetlenül, de érintettek a koraszülés témájában. Az összes önkéntesünk azon dolgozik, hogy segíthessünk nekik. Akár szóbeli, akár kapcsolatrendszeri, akár tárgyi vagy más jellegű támogatással. Mi a koraszülöttek és családjaik támogatása mellett köteleztük el magunkat. Hiszen a szívünk dobban az inkubátorban" – mondta Földvári Nagy Zsuzsanna, a Koraszülöttekért Országos Egyesület elnöke.

Az eseményen szakértői beszélgetéseken vehettek részt az érdeklődők, melyeken szó volt többek között a nevelési-oktatási intézmény kiválasztásának speciális szempontjairól, az integráció és szegregáció kérdésköréről, az anyai szorongásról és a traumák feldolgozásáról, a koraapukákat érintő kihívásokról, a sérült gyermekek családon belüli ellátásáról, a korababák jellemző tüdőbetegségeiről, a koraszülött ellátással foglalkozó ápolók és orvosok kihívásairól és a pedagógusi feladatokról is. A kerekasztal-diskurzusokon főorvosok, gyermekorvosok, védőnők, pedagógusok, pszichológusok és a koraszülöttség témájának még sok más szakértője adott tanácsokat az érintetteknek. A rendezvényen az inkubátorban fekvő babák leghasznosabb játékát, a „korip", vagyis, a horgolt polip elkészítését is kipróbálhatták a vendégek.