Folyamatosan bővül az önkéntes pénztárak taglétszáma, mutatják az adatok

Az idei év első negyedében sem lanyhult az öngondoskodási kedv Magyarországon, így töretlenül folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba áramló tagi és munkáltatói befizetések növekedése. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb szektorelemzése alapján ezzel párhuzamosan az összesített taglétszám is tovább bővült, a 2,174 millió fő új csúcsnak számít - tudatták közleményben.

Egyre többen választják a nyugdíjpénztárakat

A 2024 harmadik negyedében bekövetkezett pozitív fordulatot követően a 2025. január-márciusi időszakban is tovább nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma: az 1,048 millió fős érték immár nem csak negyedéves, de éves összevetésben is kismértékű bővülést takar.

Szintén fontos eredmény, hogy a pénztártagok által teljesített befizetések – miután tavaly minden egyes negyedévben rekordot döntöttek – megint új csúcsot értek el. Az öngondoskodók 26,5 milliárd forintot tettek félre nyugdíjkiegészítésre az esztendő első három hónapjában, ami az egy évvel korábbit 15 százalékkal múlja felül.  A munkáltatói befizetések esetében is folytatódott a növekedés: ez a tétel közel 10 százalékkal 11,4 milliárd forintra emelkedett, így a foglalkoztatók teljesítették a befizetések 30 százalékát.

A nyugdíjpénztárak az első negyedévben 0,8 százalék becsült hozamot értek el. A pénztárak által kezelt összesített tagi vagyon lényegében a múlt év végi, mintegy 2200 milliárd forintos szinten stagnált, ám az egy esztendővel korábbi értéket így is közel 12 százalékkal felülmúlta.

„A pozitív hozam és a növekvő tagi és munkáltatói befizetések gyakorlatilag ellensúlyozták mind az első negyedévben megvalósult, lakhatási célú nyugdíjpénztári kivéteket, mind a kasszák tagjainak történő egyéb folyósításokat” – hangsúlyozta Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke. „A teljes nyugdíjpénztári szektort tekintve, azaz beleértve nem a Pénztárszövetséghez tartozó kasszákat is, a tagság 1,5 százaléka nagyságrendileg az összvagyon 1,5-1,6 százalékát igényelte, vagyis a mintegy 2300 milliárd forintnyi vagyonból 36 milliárd forintot fordítottak lakáscélra az első három hónapban. Az év elején a jelzáloghitelek elő- és végtörlesztése volt a legnépszerűbb cél, tavasztól pedig az otthonfelújítás lehet a favorit. A jelenleg tapasztalt igények és a várható érdeklődés alapján az ÖPOSZ várakozásai szerint összesen 150-200 milliárd forint nyugdíjvagyont fordíthatnak lakhatással összefüggő célra a tagok.”

Mágnesként vonzzák az új tagokat az egészségkasszák

Az idén sem veszített lendületéből az egészségpénztárak tagságának növekedése. Az első negyedév végén már 1,126 millióan élvezték ennek az öngondoskodási formának az előnyeit, vagyis egy esztendő alatt több mint 70 ezerrel bővült a taglétszám.

Az egészségpénztári tagok összesített megtakarítása a negyedév végére megközelítette a 88,6 milliárd forintot, ami az egy esztendővel korábbinál 14 százalékkal magasabb értéket jelent, viszont alulmúlja a múlt év végi szintet. A munkáltatók éves összevetésben 13,6 százalékkal utaltak többet pénztártag munkavállalóik javára, akik pedig 22,6 százalékkal növelték befizetéseiket 2024 első negyedéhez képest.

„A gyakorlatilag minden év elején menetrendszerűen érkező vagyonmérséklődés magyarázata, hogy ilyenkor – az szja-visszatérítés optimalizálását célzó, előző év végi egyenlegfeltöltési hullámot követően – jelentősen nő az igénybe vett szolgáltatások értéke, vagyis a tagok tudatosan használják az egészségkasszák szolgáltatásait, az általuk nyújtott előnyöket” – mondta Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.

A pénztártagok továbbra is kihasználják egészségkasszákban gyűjtött megtakarítások változatos felhasználási lehetőségeit, de – a múlt év végéhez hasonlóan – az egyes módok népszerűsége eltérően változott. Az év elején a legnagyobb emelkedést ismét a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták (éves szinten 37,4 százalékos többlettel), a klasszikus egészségpénztári szolgáltatásokra pedig 19 százalékkal költöttek többet a tagok. Ezzel párhuzamosan a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra már közel 22 százalékkal fordítottak kevesebbet, az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokra történt kifizetések pedig 14,9 százalékkal csökkentek.