Friss koronavírus-járvány hírek a nagyvilágból

Életbe léptek az enyhítések Horvátországban és Szlovéniában
A járványügyi korlátozások lazítása jegyében Horvátországban kinyithattak az edzőtermek, a kaszinók, a fogadóirodák, a nyelviskolák és a különböző műhelyek, valamint engedélyezték a kávézók számára italok árusítását elvitelre; Szlovéniában minden üzlet kinyithatott, csak a vendéglátóhelyek maradtak zárva - derült ki a válságstábok hétfői jelentéséből.

Davor Bozinovic horvát belügyminiszter, a válságstáb vezetője a testület sajtótájékoztatóján elmondta: amennyiben tovább csökken a fertőzöttek száma, márciusban további enyhítések léphetnek életbe. Nem lehet mindent egyszerre - magyarázta. Szerinte a járványkorlátozások tekintetében Horvátország nyitottabb, mint bármely más európai uniós tagország.

Horvátországban az utóbbi 24 órában 68 új fertőzöttet azonosítottak. A járvány kezdete óta számuk elérte a 237 725-öt. Egy nap alatt 21 újabb beteg halt bele a fertőzés okozta Covid-19 betegség szövődményeibe, a halottak száma ezzel 5339-re emelkedett. Kórházban 951 beteget ápolnak, közülük 86-an vannak lélegeztetőgépen.

A szomszédos Szlovéniában vasárnapra 244-gyel 179 726-ra nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában 11 beteg hunyt el, amivel a járvány halálos áldozatainak száma 3728-ra emelkedett. A koronavírusos betegek közül 738-en vannak kórházban, 135-en intenzív osztályon.

Két tesztet kell elvégezniük hétfőtől az Angliába érkezőknek
Életbe lépett hétfőn az a rendelkezés, amelynek alapján a külföldről Angliába utazóknak az érkezésük utáni tíznapos karanténidőszak alatt kötelezően két koronavírustesztet kell elvégeztetniük. A szűrővizsgálatokat előzetesen le kell foglalni, a két PCR-teszt együtt 210 fontba (86 ezer forintba) kerül.

A beutazóknak ez a kormányzati portál nyújt teljes eligazítást a kötelezettségekről, és ez a portál tartalmazza a szűrővizsgálatok lefoglalásához felkeresendő online címet is.

Az első szűrővizsgálatot legkésőbb a karantén második napján, a másodikat legkorábban az elkülönítés nyolcadik napján kell elvégeztetni. Az első teszt célja annak vizsgálata, hogy az utas szervezetében nincs-e jelen a koronavírus valamely új variánsa, a második szűrés pedig egy általános koronavírusteszt annak megállapítására, hogy az érkezés óta nem vált-e kimutathatóvá bármilyen koronavírus-fertőzés.

Továbbra is elvégeztethető önkéntes alapon egy szűrővizsgálat a karantén ötödik napján, és ha ennek eredménye negatív, akkor nem kell a teljes tíz napot karanténban tölteni. Ez sem menti fel azonban az utazókat az érkezés utáni nyolcadik napon elvégzendő újabb teszt kötelme alól.

A brit egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint azok, akiknek jelentős anyagi nehézséget okoz a szűrővizsgálat 210 fontos díjának kifizetése, kérhetnek halasztott fizetést a foglalás időpontjában, de ezt csak azok vehetik igénybe, akik jövedelemkiegészítő támogatásban részesülnek, és a díjat nekik is tizenkét hónap alatt, havi részletekben meg kell téríteniük.

A minisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy ha valaki valótlan információk alapján vagy fontos információk elhallgatásával próbál halasztott fizetést kérni, csalást követ el és büntetőeljárással kell szembenéznie.

A tesztek megtagadásáért kétezer fontig (815 ezer forintig) terjedő bírság róható ki.

Ha az érkezés utáni két kötelező szűrővizsgálat közül bármelyik pozitív eredményű, a tíznapos karanténidőszak a teszt napjától számítva elölről kezdődik. Ha valakinél azt állapítják meg, hogy a koronavírus valamely hivatalosan "aggályosnak" minősített variánsával fertőződött meg, akkor azokat is tesztelésre kérik fel, akik az érintettel kapcsolatban voltak.

A rendelkezés alapján aki tíz napnál rövidebb időre utazik Nagy-Britanniába, tartózkodásának teljes időtartamát karanténban kell töltenie, és elutazásának napján lakóhelyéről csak közvetlenül az elutazás helyére - repülőtérre, kikötőbe - utazhat.

A karanténszabályok megsértéséért tízezer fontig (több mint 4 millió forintig) terjedő pénzbírság szabható ki.

A brit kormány csaknem egy hónapja érvényben lévő rendelkezése alapján a külföldről Nagy-Britanniába utazóknak indulásuk előtt is el kell végeztetniük egy koronavírustesztet, és csak e szűrővizsgálat 72 óránál nem régebbi negatív leletének felmutatása után kezdhetik meg utazásukat.

Ezt egészíti ki az érkezés utáni két további koronavírusteszt elvégeztetésének hétfőn életbe léptetett kötelme.

Ugyancsak hétfőtől szállodában kell tölteniük a tíznapos karantént azoknak a brit állampolgároknak, illetve a Nagy-Britanniában letelepedési engedéllyel élő külföldieknek, akik a brit kormány által az új koronavírus-variánsok tömeges elterjedése miatt beutazási tilalmi listára helyezett országokból térnek haza.

Ez a legtöbb dél-amerikai országra és Afrika déli államaira, valamint - szoros dél-amerikai, főleg brazíliai utazási kapcsolatai miatt - Portugáliára vonatkozik.

Azoknak, akik Nagy-Britanniában élnek és a tilalmi listán szereplő országokból térnek haza, Londonban csak a Heathrow, a Gatwick és a City repülőterekre, illetve Birmingham és Farnborough légikikötőibe érkezhetnek, és indulásuk előtt le kell foglalniuk nagy-britanniai szálláshelyüket.

E karanténcsomag költsége minden egyes beutazó esetében 1750 font (715 ezer forint), és ezt az utasoknak kell fizetniük. Ez az összeg a szállásköltséget, a közlekedést és a két koronavírus-szűrés díját tartalmazza.

Azokra, akik elhallgatják a brit hatóságok elől, hogy a nagy-britanniai érkezésük előtti tíz napban a beutazási tilalmi listán szereplő országok valamelyikében jártak, tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Romániában megkezdték az oltást az AstraZeneca vakcinával is
Romániában megkezdték hétfőn a koronavírus elleni oltást az AstraZeneca vakcinájával is, amelyet a 18 és 55 év közötti felnőttek immunizálására használnak. A brit-svéd gyógyszeripari vállalat által kifejlesztett készítmény a harmadik Romániában bevezetett vakcina a Pfizer/BioNTech és a - február 4-étől alkalmazott - Moderna mellett.

Romániában 2020. december 27-e óta csaknem 687 ezer embert oltottak be koronavírus ellen, közülük 427 ezren a második dózist is megkapták. A közel 1,1 millió ezer beadott vakcinával - a Bloomberg összesítése szerint - Románia negyedik helyen áll az Európai Unióban a lakosság átoltottsága (5,59 százalék) tekintetében.

Romániában - az egészségügyi alkalmazottak immunizálása után - jelenleg az oltási kampány második szakasza zajlik, amelyben a 65 év felettiek, a krónikus betegek, az idősotthonok lakói és a kulcsfontosságú ágazatok dolgozói kaphatják meg a koronavírus elleni védőoltást. Mivel mind a Pfizer/BioNTech, mind pedig a Moderna az ígértnél kevesebb adagot szállított, a kulcsfontosságú ágazatok dolgozóinak beoltását átütemezték, hogy a veszélyeztetett csoportoknak elegendő oltóanyag maradjon a második vakcina beadására.

Romániában így gyakorlatilag most kezdődik a társadalom számára kiemelten fontos munkát végző, illetve fokozott fertőzésveszélynek kitett foglalkoztatási csoportok - a közigazgatásban, energiaszektorban, nemzetvédelemben, közszállításban, távközlésben, oktatásban, szállítmányozásban, élelmezésben, vízműveknél, hulladékgazdálkodásban, temetkezési vállalatoknál, és a sajtóban dolgozók - oltása, ugyanis az AstraZenecát 55 év felettieknek nem adják be.

Az AstraZenecára február 15-étől kezdődően 142 ezren foglaltak időpontot az ebből a célból újonnan megnyitott 180 újabb oltóközpontban. A második fázisban jogosultak többsége - a 65 év felettiek, az öregotthonok lakói - továbbra is a Pfizer/BioNTech és Moderna oltásokat kaphatják a korábban meg megnyitott 578 romániai oltóközpontban.

Romániában eddig másfél millió jogosultnak sikerült időpontot foglalnia a koronavírus elleni oltásra az internetes előjegyzési portálon.

Az első brüsszeli útjáról hazatérő Florin Citu miniszterelnök szombaton azt mondta: hamarosan "felpörög" az oltáskampány, hiszen április folyamán 2,4 millió dózis koronavírus elleni oltás érkezik az országba, így szerinte továbbra is tartható az a célkitűzés, hogy nyár végéig a lakosság 70 százalékát immunizálják Romániában.

Szerbiába folyamatosan érkeznek a különböző oltóanyagok
Folyamatos a vakcinaellátás Szerbiában, hétfőn a Pfizer/BioNTech, a jövő héten pedig az AstraZeneca oltóanyagának újabb szállítmányai érkeznek meg az országba - közölte Ana Brnabic miniszterelnök a szerbiai közszolgálati televízió hétfő reggeli híradójának beszámolója szerint.

A német-amerikai, valamint a brit-svéd oltóanyag mellett a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V oltás is elérhető a nyugat-balkáni országban, utóbbi két gyártótól a múlt héten több ezer adag vakcina érkezett Szerbiába. A miniszterelnök azt is közölte, hogy eddig több mint 800 ezer adag oltást használtak fel, és a lakosság több mint 11 százaléka már megkapta a vakcina legalább első adagját.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma hétfőre Szerbiában 1386-tal 420 879-re, Koszovóban 246-tal 64 341-re, Észak-Macedóniában 180-nal 97 074-re, Montenegróban 445-tel 68 921-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 381-gyel 126 076-ra növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 16-tal 4230-ra, Észak-Macedóniában 13-mal 2989-re, Montenegróban 13-mal 895-re, Bosznia-Hercegovinában pedig néggyel 4886-ra nőtt. Hónapok óta először Koszovóban nem volt egyetlen halálos áldozata sem a kórnak, így a halottak száma 1544 maradt.

Tizennégynapos szükségállapotot vezetnek be Csehországban
Tizennégynapos szükségállapotot hirdetett ki hétfőtől Csehországban a koronavírusjárvány miatt a kormány - közölték a cseh kabinet vasárnapi rendkívüli ülése utáni sajtótájékoztatón. Az új szükségállapot, amelynek kihirdetését a regionális elöljárók közösen kérték a kormánytól, hétfőn kezdődik, tehát gyakorlatilag azonnal, ahogy lejár a jelenlegi, október 5-e óta tartó szükségállapot.

Andrej Babis kormányfő szombaton kijelentette: a kormány elemzése szerint ez az eljárás összhangban van a cseh alkotmánnyal. Milos Vystrcil, a parlamenti felsőház elnöke és néhány jogász szerint viszont a kormány döntése megkerüli az alkotmányt és a parlament alsóházát is.

"Örülök, hogy a józan ész győzedelmeskedett a politikai viták felett, mert a csehországi járványhelyzet valóban nem jó és egyre inkább terjed az agresszívabb brit mutáció" - mondta Babis újságíróknak. A kormányfő nyilvánosan köszönetet mondott a regionális elöljáróknak a konstruktív tárgyalásokért.

A cseh képviselőház csütörtökön elutasította a kormánynak azt a kérését, hogy hosszabbítsa meg 30 nappal a koronavírus miatt kihirdetett, vasárnap lejáró szükségállapotot. A döntés belpolitikai feszültséget és vitákat váltott ki. A kormány és a 13 cseh régió önkormányzati vezetői valamint a prágai főpolgármester egész hétvégén tárgyaltak a kialakult helyzet megoldásáról. A többségükben az ellenzékhez tartozó önkormányzati vezetők több követelést is megfogalmaztak, amelyekről a következő napokban tárgyalni fognak. A követelések egyike, hogy a kormány végre terjessze a parlament elé a járványellenes törvényjavaslatát, amelynek alapján a jövőben kezelni lehetne a mostanihoz hasonló helyzeteket, és nem kellene szükségállapotot kihirdetni. Babis megerősítette, hogy a kormány hétfői ülésén fog foglalkozni velük.

A kormányfő megerősítette, hogy kedden találkozik a parlamenti pártok elnökeivel, hogy közösen próbáljanak megoldást találni a koronavírusjárvány okozta problémákra.

Meghaladta a 15 milliót a beadott oltások száma Nagy-Britanniában
Meghaladta a 15 milliót a koronavírus ellen beadott oltások száma Nagy-Britanniában - közölte vasárnap Nadhim Zahawi, a brit oltási program irányításáért felelős egészségügyi államtitkár. Eszerint a február 15-ére, hétfőre kitűzött határidő előtt sikerült elérni a december 8-án kezdődött nagy-britanniai oltási kampány első szakaszának célkitűzését.

A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) által összeállított elsőbbségi lista élén az idősotthonok lakói és gondozóik mellett a 80 éven felüliek, valamint az egészségügyi ellátás és a gondozói szolgálatok első vonalában dolgozók állnak, majd időrendi sorendben a 75, a 70, a 65, a 60, az 55, végül az 50 éven felüliek következnek.

A hivatalos célkitűzés az volt, hogy február 15-ig a JCVI elsőbbségi listáján szereplő felső négy veszélyeztetettségi csoport mindegyik tagja - 15 millió ember - megkaphassa a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát. Nadhim Zahawi oltásügyi államtitkár azonban már vasárnap bejelentette a Twitteren közzétett bejegyzésében, hogy átlépte a 15 milliót a beadott oltások száma. A brit egészségügyi minisztérium nem sokkal később, vasárnap kora este ismertetett részletes adatai szerint eddig 15 062 189-en kapták meg a koronavírus elleni oltás első dózisát, a második adagot 537 715 embernek adták be.

Vasárnapi Twitter-bejegyzésében Zahawi hangsúlyozta: addig nincs megállás, amíg a JCVI menetrendjének első fázisában szereplők, majd mind a kilenc elsőbbségi csoport összes tagja meg nem kapta a koronavírus elleni vakcinát.

Az oltásügyi államtitkár szerint a következő cél az, hogy április végéig a brit lakosság 50 éven felüli korosztályából mindenki részesüljön az oltásból, utána pedig a teljes felnőtt lakosság következik. A brit kormány hivatalos célkitűzése az, hogy legkésőbb őszre a Nagy-Britanniában élő felnőttek mindegyikét beoltsák.

Vasárnapi Twitter-üzenetében Johnson bejelentette: a nagy-britanniai oltási kampány következő szakaszának első lépéseként megkezdődött a 65 éven felüliek értesítése arról, hogy mikor kaphatják meg a koronavírus elleni vakcinát. A brit kormányfő elmondta: az ennek a korosztálynak szóló első egymillió értesítés már úton van a címzettekhez.

Boris Johnson ezúttal nem szólt arról, hogy mikor kezdődhet a koronavírus-járvány megfékezését célzó országos korlátozások feloldása. A kormányzó Konzervatív Párt azonban egyre nagyobb nyomást gyakorol a kormányra a pontos és minél gyorsabb nyitási menetrend közzétételére.

Az alsóházi tory frakció népes enyhítéspárti csoportja vasárnap levelet intézett Johnsonhoz, kifejtve azt a véleményét, hogy amikor a JCVI elsőbbségi listáján szereplő kilenc veszélyeztetett csoport megkapja az oltást, utána már nem lesz indokolt a korlátozások fenntartása. A Covid Recovery Group (CRG) nevű frakciócsoport levele szerint április végéig mindenképpen az összes jelenlegi korlátozást fel kell oldani.

Johnson előző napi nyilatkozatában mindazonáltal közölte, hogy derűlátó módon ítéli meg a kilátásokat, de az óvatosság továbbra is indokolt. A kormányfő egyenes utalást tett ugyanakkor a nyitás várható sorrendjére, mondván: a legfontosabb feladat, hogy a gyerekek visszatérhessenek az iskolákba, a továbbiakban pedig előbb a nem alapvető cikkeket árusító üzletek, majd megfelelő időben, kellő megfontoltsággal és óvatossággal a vendéglátószektor megnyitása következhet.

Több vasárnapi brit lap olyan értesülést közölt kormányilletékeseket idézve, hogy a vendéglátóhelyek húsvétra megnyithatnak, de ezt a Downing Street szóvivője egyelőre találgatásnak nevezte.

Luxemburg a kijárási tilalom meghosszabbítása mellett döntött
A luxemburgi kormány az éjszakai kijárási tilalom meghosszabbítása mellett döntött. Belgium akár már április elseje előtt feloldhatja a nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó ki- és beutazásokra érvényes korlátozásokat. Hollandiában újra növekedni kezdett, négyezer körül mozog a napi fertőzésszám.

A luxemburgi sajtó vasárnapi beszámolója szerint a helyi kormány a koronavírus visszaszorítására hozott rendkívüli intézkedések részeként a december közepétől érvényes kijárási tilalom meghosszabbítása mellett döntött.

A nagyhercegségben március 14-ig marad érvényben a 23 óra és reggel 6 óra közötti kijárási tilalom. Kiemelték, a döntés megelőző intézkedést jelent a koronavírus új mutációival szembeni közdelemben. Mint közölték, a vírus brit mutációját december 19-én fedezték fel az országba, azóta 114 esetben bukkant fel Luxemburgban. Az országban január 11-én megjelent dél-afrikai vírusmutációt 14 esetben mutatták ki vasárnapig.

A tájékoztatás szerint az általános iskolák szigorúbb higiéniai feltételek mellett fokozatosan újra nyithatnak hétfőtől, de minden korosztály számára kötelező lesz az orrot és szájat eltakaró maszkviselés.

A luxemburgi egészségügy minisztérium legfrissebb adatai szerint egy hét alatt mintegy 14 százalékkal 1140-re emelkedett a koronavírussal megfertőzöttek napi száma. A hét folyamán 13-an haltak meg a vírus okozta betegségben, míg az előző héten 14-en. Az országban ez idáig 52 539 ember fertőződött meg az új típusú koronavírussal, és 606-an haltak meg a fertőzés szövődményeiben.

A Le Soir című francia nyelvű belga napilap vasárnapi híradása szerint Belgium akár már április elseje előtt feloldhatja a nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó ki- és beutazásokra érvényes korlátozásokat. A január 27-től érvényes korlátozást a külföldön űzhető téli sportokkal járó utazások elkerülésére vezette be a belga kormány. Az intézkedés feloldásáról a február 26-án ülésező, koronavírus-járványhoz kapcsolódó rendkívüli intézkedésekért felelős bizottság dönthet majd, azonban a nem feltétlenül szükséges külföldi utazások továbbra sem lesznek ajánlottak - közölték.

Az illetékes belga közegészségügyi intézet vasárnapi tájékoztatása szerint immár egy hónapja nem csökken jelentősen a naponta feljegyezett koronavírussal újonnan megfertőzöttek száma. Belgiumban naponta átlagosan 1950 új fertőzöttet vettek nyilvántartásba a hét folyamán. A koronavírus okozta betegség tüneteivel átlagosan 121 embert szállítottak kórházakba, öt százalékkal kevesebbet, mint egy hete. Jelenleg 1568 embert ápolnak kórházban, közülük 298-an részesülnek intenzív ellátásban. Mindkét adat valamivel alacsonyabb a múlt hét azonos időszakában feljegyzetteknél. A járvány kezdete óta 737 115 ember fertőződött meg az új típusú koronavírussal az országban.

Az illetékes holland közegészségügy intézet adataira hivatkozva a helyi sajtó arról számolt be vasárnap, hogy az országban körülbelül egy hete újra növekedésnek indult az újonnan feljegyzett fertőzöttek száma. A jelentés szerint 11 százalékkal 3475-re emelkedett a napi átlagos fertőzésszám, noha szombaton 4229 új esetet jegyeztek fel Hollandiában. A legfertőzötteb területek között továbbra is az ország három nagyvárosa, sorrendben Rotterdam, Amszterdam és Hága szerepel.

Kórházban az előző hét adataihoz képest két százalékkal kevesebb, 1863 embert ápolnak a koronavírus-fertőzés miatt. Közülük 538-an részesülnek intenzív ellátásban, ez az mutató valamelyest emelkedő tendenciát mutat. Megjelenése óta 1 040 070 ember szervezetében mutatták ki a koronavírust, 14 913-an haltak meg a vírus szövődményeiben Hollandiában.