• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Friss levegőhöz jutott a tüdőrák elleni küzdelem

Hírek 2019.11.20 Forrás: Weborvos
Friss levegőhöz jutott a tüdőrák elleni küzdelem

A tüdőrák annyi áldozatot szed a kontinensen, mint a vastagbél-, prosztata- és emlődaganatok összesen.

„Ne gyújts rá” – hangzik el az átlagosnál többször a napokban, hiszen november 21. e felszólítás világnapja. Hazánkban különösen fontos az üzenet, mivel a friss OECD adatok szerint a magyarok élen járnak dohányzásban: a lakosság több mint negyede dohányzik naponta[1]és részben ennek is köszönhetően hazánk évek óta vezeti a tüdőrák halálozási statisztikákat is. A tüdőrák elleni küzdelem most új lendületet kaphat a The Economist Intelligence Unit Európa szintű vizsgálatnak köszönhetően, mely a helyzetfelmérés mellett javaslatokat is tesz tendencia megállítása érdekében.

Nem csak hazánkban, világszerte növekszik a tüdőrákos esetek száma: 2018-ban körülbelül 2 millió új tüdőrákos esetet diagnosztizáltak, így a 2012-ben mért 1,8 millióhoz képest növekedést látható.

A probléma megértése céljából a The Economist Intelligence Unit (EIU), a The Economist Csoport tagja hiánypótló kutatás elkészítésébe kezdett. A tanulmány a tüdőrák elleni küzdelem európai helyzetét méri fel, választ keresve arra, hogy a kontinensen az utóbbi időben történt egészségügyi fejlesztések ellenére miért nem javulnak a tüdődaganatos megbetegedések diagnosztikai, kezelési eredményei, miért nem csökken a halálozások száma.

A tanulmány 26 európai ország és Izrael egészségpolitikáját és ellátórendszerét elemzi, kiemelt figyelmet fordítva a szűrésre, a tüdőrák diagnózisára, a kezelési lehetőségekre, valamint a fejlesztési tervekre. A kutatás most második hullámához ért: a The EIU vezető szakértői Magyarországra érkeztek, hogy feltegyék a további elemzéshez szükséges kérdéseket, azonosítsák a beavatkozási pontokat, továbbá meghatározzák a megelőzés és a kezelés terén szükséges lépéseket.

„A tüdőrák kérdését minden európai országban kiemelten kell kezelnünk: ez a daganattípus ugyanis annyi áldozatot szed a kontinensen, mint a vastagbél-, prosztata- és emlődaganatok összesen” – számolt be dr. Mary Bussell a The Economist Intelligence Unit szakértője. „Nagyon örülök, hogy ma Magyarországon folytathattuk a munkát. Bízom benne, hogy az országok közötti tapasztalatcsere elősegítheti a szükséges változásokat a tüdőrák visszaszorítását célzó egészségpolitikai stratégiában, hogy a lehető legkorábbi stádiumban állíthassuk meg a tüdődaganat kialakulását és legmagasabb szinten elégíthessük ki a betegek igényeit”-tette hozzá.

Tüdőrák Magyarországon

Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet adatai szerint Magyarországon évente mintegy 10 ezer új tüdőrákos beteget diagnosztizálnak, miközben évente több mint 8 000-en vesztik életüket a betegségben. A megbetegedések száma ráadásul egyre nő hazánkban. Az életkilátások nagyrészt a diagnosztizálás időpontjától függenek: minél korábban fedezik fel a betegséget, annál nagyobb az esély a túlélésre.

„Bízunk abban, hogy az Economist által megvilágított és nemzetközi szempontrendszer keretében megvizsgált területek és konklúziók új lendületet adnak a tüdőrák elleni harcnak Magyarországon. Az eddig elért eredmények már biztosítják a kiindulási alapot, de még sok munka vár ránk” – számolt be dr. Ostoros Gyula a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke. „November hagyományosan a Tüdőrák Hónapja, ami jó alkalom az eddigi eredmények áttekintésére. A korai diagnózis szempontjából kiemelkedően fontos a Korányi Pulmonológiai Intézetben elindított pilot projekt, melyben az alacsony dózisú CT-ben rejlő lehetőségeket vizsgáljuk. Ám nem mehetünk el olyan tudományos áttörések mellett sem, mint a - részben már hazánkban is első vonalban adható - Nobel-díjas kutatáson alapuló immunterápia, amelyekkel jelentősen lehet javítani az érintettek túlélési esélyeit”- emelte ki.

„A tüdőrák visszaszorítása a kormányzat egyik népegészségügyi prioritása. Ennek két fő eleme a dohányzás visszaszorítása és a tüdőrák magas kockázatú csoportban történő szűrése és korai felismerése. 2019-ben befejeződött az Országos Korányi Pulmunológiai Intézetben mintegy 2000 beteg bevonásával a HUNCHEST vizsgálat és ezt még idén kiterjesztjük kilenc további centrumra”-mondta el dr. Csányi Péter az EMMI Egészségügy Szakmai Irányításáért Felelős Helyettes Államtitkára. „Jövőre 120 milló forintot kapnak a centrumok, ez összesen 1.2 millárd Ft ráfordítást jelent. 2021-ben a szűrővizsgálatot kiterjesztjük további 20 centrumra, így 30 centrumból álló országos tüdőrák szűrő hálózat jön létre.” – tette hozzá 

Halálra dohányozzuk magunkat

A kutatás egyik legfontosabb célja a prevenció és kockázati tényezők mérséklése. A dohányzás visszaszorítására tett intézkedések központi szerepet kapnak, mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a dohányzás a tüdőrák kialakulásának legfőbb kóroka. A megbetegedések 85, a halálozások 22 százaléka írható a dohányzás számlájára. Ez, mintegy 7 millió dohányzás okozta haláleset jelent világszerte. Ebből több mint 6 millió a közvetlenül dohányzáshoz köthető, és körül-belül 890 000 a passzív dohányosok, vagyis a belélegzett füst miatt elhalálozók száma.

Ráadásul nem csak egyéni szinten drága „mulatság” a cigaretta. A közvetlenül dohányzáshoz köthető éves társadalmi és gazdasági költségek becsült értéke az Európai Unióban 363 milliárd euró volt 2012-ben, ami az EU27 államok GDP értékének a 3,4%-a. A dohányzáshoz közvetlenül köthető rákos megbetegedések közül a tüdőrákhoz köthető költségek a legmagasabbak.

Jelenleg világszinten kb. 1,3 milliárd ember használ dohányalapú készítményeket (cigarettát és egyéb termékeket): kb. 1 milliárd férfi és 250 millió nő. A WHO EURO jelentése alapján a WHO régiókhoz viszonyítva Európában a legelterjedtebb a dohányzás a felnőttek körében (28%) és egyik legmagasabb a serdülőkorú dohányzók körében is. A magyar lakosság több mint negyede, 25,8 százalék dohányzik naponta, a 13-15 éves fiatalok 32%-a próbálta már ki a cigarettát saját bevallása szerint.

„Három daganattípus felelős a magyar rákbetegek elhalálozásának mintegy 80 százalékáért. Ebből kettő daganattípus kialakulásának okait és folyamatát pontosan ismeri a tudomány, így a megelőzés és a korai stádiumú felismerés érdekében hatékony lépéseket tehetünk. A tüdődaganat pont ilyen. Jelenleg 2.5 millió ember dohányzik Magyarországon, akik évente 700 milliárd forintot költenek cigarettára. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy az egészség, a tüdődaganatos megbetegedések visszaszorítása a kormány és a választópolgárok közös felelőssége. Jelenleg mindkét oldalnak bőven van teendője. A kormányzat a még szigorúbb szabályozás eszközével, valamint a megelőző és szűrő programok folyamatos fejlesztésével élhet; a polgárok pedig a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétellel, az egészségtudatosabb élettel járulhatnak hozzá a daganatos betegségek leküzdéséhez” - mondta el Lázár János, a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos. „A cél nem kevesebb, mint hogy tegyük füstmentessé világot, tegyük füstmentessé Európát, tegyük füstmentessé Magyarországot, még akkor is, ha ez radikális lépésekkel jár. Ezen ambiciózus cél megvalósításában pedig számítok mind a magyar Kormány, mind a magyar emberek együttműködésére.”

A The Economist Intelligence Unit kutatásának következő lépése a vizsgált országok tüdőrák stratégiájának, egészségügyi rendszereinek elemzése lesz. A kutatók az országok vezető szakértőivel és döntéshozóival közösen minden országra– így Magyarországra is – egyedi ország-profilt dolgoznak ki, hogy meghatározzák mely területeken a legsürgetőbb lépéseket tenni a tüdőrák visszaszorítása érdekében.

A workshop és a kutatás hazai eredményei 2020 elején válnak nyilvánossá, ekkor derül ki, hogy állunk a környező országokhoz képest, mik a legsürgetőbb teendők a tüdőrák elleni harcban.

Az elemzés eddigi eredményei itt nyilvánosan is elérhetőek.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink