• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Génkérdés a jó étvágy?

Hírek Forrás: MTI

Génjei miatt vágyhat nagyobb energiatartalmú ételekre a nyugati ember.

A nyugati emberek genetikai ok miatt vágyódhatnak jobban a zsíros ételekre és az alkoholos italokra, mint a keletiek - idézte skóciai kutatók megállapítását a BBC hírportálja .

Az Aberdeen-i Egyetem genetikusai szerint egy étvágyat és szomjúságot szabályozó gén másként kapcsolódik be az európai és másként az ázsiai embereknél. Alasdair MacKenzie kutatásvezető feltételezése szerint az európaiak ezért hajlanak jobban arra, hogy zsírosabb ételeket, alkoholos italokat válasszanak.

A kutatók egy 29 aminosavból álló peptidet, a galanint kódoló gén be- vagy kikapcsolt állapotát vizsgálták. Ez egy olyan agyterület szabályozásában vesz részt, amely különböző ételek iránti vágyban játszik szerepet. A gén erősen aktív állapotában a hordozója jobban vágyódik a nagyobb energiatartalmú, zsíros ételekre. "Az a tény, hogy a gyengébben bekapcsolt állapot gyakrabban fordul elő ázsiaiaknál, mint európaiaknál, arra utal, hogy ők kevésbé hajlanak az ilyen választásokra" - tette hozzá MacKenzie.

A kutató úgy véli, hogy a hideg téli időszakban a korai európai ember számára előnyösebb volt a gén nagyobb aktivitása, mert segítette, hogy szervezete energiaraktárát megfelelően feltölthesse, ami bizonyosan túlélését jelentette. A galanin az agy amygdala nevű régiójában is termelődik, ahol a félelmet és a szorongást is kontrollálja, ezért szintjének megváltozása hatással van az illető érzelmi állapotára is.

Az eredeti tanulmányt a Journal of Neuropsychopharmacology című szakfolyóiratban tették közzé.