• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Génszerkesztési eljárással teremtettek malacot

Hírek Forrás: MTI

Új technológiával betegségnek ellenálló sertést állítottak elő brit kutatók.

Új technológiával betegségnek ellenálló malacot állítottak elő az első sikeresen klónozott emlős, Dolly bárány megalkotói. Az Edinburghi Roslin Intézet kutatói génszerkesztési eljárással hívták életre a malacot négy hónappal ezelőtt. Ő az első emlősállat, amely ezzel a technológiával született. Ez a módszer jóval egyszerűbb, mint a klónozás - adta hírül a The Daily Telegraph brit napilap. Az új technika gyorsabb és hatékonyabb az eddig létező eljárásoknál, és nincs szükség hozzá antibotikumnak ellenálló gének használatára.

A génszerkesztés egyszerű és pontos folyamat, amelyben a kutatók az állat DNS-éből "lenyisszantanak", és a helyére új genetikai anyagot juttatnak be, azaz megváltoztatnak egyetlen egyet a géntérképet alkotó hárommilliárd alapegységből.  A létező GM-technológiákkal ellentétben e módszerhez nincs szükség antibiotikumnak ellenálló génekre, amelyek használata a génmódosítás ellenzőinek aggodalmát váltja ki. Sikerességi rátája 10-15 százalékos, szemben az eddig technikákkal, amelyeknél kevesebb mint egy százalék, és a módszer megtermékenyített petesejtek felhasználásával alkalmazható, nincs szükség a klónozás bonyolult technikájára.

A folyamat olyan pontosan másolja a természetes génmutációt, hogy az állat DNS-ét vizsgálva lehetetlen megmondani, mesterségesen módosították-e vagy sem - olvasható a brit napilap honlapján.

A sertés immunis az afrikai sertéspestis nevű fertőző betegséggel szemben, amelynek kórokozó vírusa a fertőzéstől számított 24 órán belül képes végezni az állattal. A brit tudósok az állat génállományába beültetett gént egy afrikai vaddisznóból nyerték, amely immunis a vírussal szemben.

A szakemberek azt remélik, hogy ezáltal jobban el tudják fogadtatni a közvéleménnyel az állatállományban végrehajtott génmódosítást, és az új eljárás kulcsfontosságú lehet a növekvő népesség élelmezése előtt álló kihívások megválaszolásában.  Bruce Whitelaw professzor szerint hasonló eljárást lehet alkalmazni más állatoknál, például a szarvasmarhánál vagy a juhoknál is egy sor betegség esetében.