A legfontosabb szülői teendők a növekvő számú gyulladásos betegség és a szövődmények elleni küzdelemben.
A téli időszakban megszaporodnak a fertőzések – elsősorban a bárányhimlő, a nátha, a középfülgyulladás és a hurutok –, amelyek olykor súlyos szövődményekkel járhatnak gyermekkorban. A gyermekinfektológus, az intenzívgyógyász és az fül-orr-gégész professzor egyetért abban, hogy a gyermekkorban beadott influenza, rotavírus vagy bárányhimlő elleni védőoltás jelentős mértékben képes megelőzni súlyos, időnként életveszélyes állapotokat, amelyek hosszas kórházi ápoláshoz, elhúzódó gyógyuláshoz vezethetnek. A Magyar Gyermekorvosok Társasága felhívja a figyelmet a legfontosabb teendőkre és óvintézkedésekre a növekvő számú gyulladásos betegség és a szövődmények elleni küzdelemben.
A téli betegségekkel elsősorban a házi gyermekorvosokhoz kell fordulni, a szülők sokszor mégis a bonyolult esetekre specializálódott, rendkívül leterhelt kórházi szakorvosokat keresik fel, elvonva a szűk kapacitást a súlyosabb betegek ellátásától – hangsúlyozta Dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társasága elnöke. Az orvosi vizsgálat előtt már otthon készüljünk fel a lázcsillapításra, folyadékpótlásra. Ugyanakkor, ha súlyosabb levertséget, idegrendszeri görcsöt, módosult tudatállapotot vagy a bőrön bevérzéseket észlel a szülő, akkor azonnal rohanni kell a kórházba, olyankor minden óra számít.
A legkisebb gyermekeket éretlen védekező rendszerük fokozottan veszélyeztetetté teszi a súlyos fertőzésekre, az antibiotikumok túlzott fogyasztása pedig egyre ellenállóbb és nehezen kezelhető fertőzéseket okozó „szuperbaktériumok” elterjedéséhez vezethet – hívta fel a figyelmet Dr. Mikos Borbála gyermek intenzívgyógyász, a Bethesda Gyermekkórház Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Osztálya osztályvezető főorvosa, hozzátéve, hogy kiemelkedő jelentőségű a megfelelő antibiotikum kiválasztása a gyulladástól szenvedő, kórházi kezelésre szoruló gyermekek kezelésekor. A gyermek intenzívgyógyászok döntését segítik azok a rendszeres elemző vizsgálatok, amelyekből megtudható, mely vírusok és baktériumok voltak felelősek az elmúlt néhány év súlyos fertőzéseiért – legyenek azok a központi idegrendszer gyulladásai, tüdőgyulladás stb. –, így biztosabban tudnak valóban hatékony gyógyszeres terápiát nyújtani egy kritikus állapotú gyermek számára.
Az influenza, a bárányhimlő és rotavírus elleni védőoltás többnyire nem nyújt 100%-os védelmet a fertőzés ellen, de megóv e fertőzések szövődményeitől – emelte ki Dr. Pék Tamás gyermek infektológus, a Dél-pesti Centrumkórház szakorvosa, aki szerint még most sincs késő felkészülni a téli fertőzésekre. Az influenza-védőoltások beadása akár december végéig időszerű, hiszen legtöbbször az év első negyedének végén tetőzik az influenzajárvány. Felhívta még a figyelmet az ebben az időszakban előforduló súlyos esetekre, amikor a betegség szövődményeként tüdőgyulladás (akár bakteriális, akár magától az influenzavírustól) jelentkezhet, amely nem ritkán intenzív osztályos ellátáshoz, gépi lélegeztetéshez vezethet. Sajnálatos, hogy az átoltottság eközben legfeljebb 30%-os még a veszélyeztetett betegcsoportoknál (gyermekeknél és időseknél) is.
Az Országos Gyermekgyógyászati Intézet fül-orr-gégészetére többségében sürgősségi beavatkozást nem igénylő gyermekeket hoznak a szüleik, pedig az ő kezelésüket az alapellátásban kellene megoldani – jegyezte meg a kórházi gyógyítókat feleslegesen terhelő teendőkkel összefüggésben Dr. Katona Gábor gyermek fül-orr-gégész professzor, audiológus, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet osztályvezető főorvosa. A professzor úgy vélte, a gyermekeket a kezelőorvosuk ismeri leginkább, aki csak indokolt esetben küldi tovább betegét a súlyos állapotú gyermekekre összpontosító kórházba. Míg a nátha (orrgarat-fertőzés), a láz, a fülfájás, a hurut egyértelműen a házi gyermekorvosra tartozik, addig a középfülgyulladás szövődményeként kialakuló életveszélyes állapotok, így az agytályog vagy a trombózis egyértelműen sürgősségi ellátást igényel.