A Körösök romániai és magyarországi szakaszain vizsgálták a gyógyszerszennyezettség mértékét.
A magyar-román határmenti térségében is vannak olyan folyóvizek, amelyekben a gyógyszeripar szennyező anyagai is jelen vannak - derítette ki egy az Európai Unió a HU-RO program keretében támogatott kutatása, melyről szerdán Nagyváradon számoltak be a szakértői csoport képviselői. A következtetésekről a Bihari Napló írt.
A projekt során a Körösök romániai és magyarországi szakaszain vizsgálták az esetleges gyógyszerszennyezettség mértékét. Az elkészült szakjelentés szerint az ammónia a szokásosnál valamivel nagyobb mértékben van jelen a Berettyóban, Érábrány térségében. A nitrátok koncent-rációja a Berettyón, Margitta térségében volt a legnagyobb a méréskor. A foszfátok aránya a Fekete-Körös esetében haladta meg némileg a határértéket, mégpedig Belényes és Tenke térségében. Az antibiotikum-származékok ellenőrzésekor a legnagyobb értéket Margittán mérték. Továbbá diclofenac és ibuprofen nyomait mutatták ki szintén Margittán.
A jelentésben ugyanakkor az áll: összességében a vizsgált vizek ilyen típusú szennyezettsége nem túl nagy, viszont folyamatos megfigyelés szükséges.
Ehhez monitorizáló labort kell létrehozni – már pályáztak is rá, s meg is kapják a szükséges támogatást, így később meglesz a megfigyelőállomás is.A Körösök völgyében a hidrogeográfiai jellemzők miatt nagy a határokon átnyúló környezeti szennyezések kialakulásának veszélye. A folyók mentén fekvő nagy városok döntő többségében a folyók medre alól kitermelt rétegvízből biztosítják az ivóvizet a lakosság számára. A mezőgazdasági jellegű területeken pedig az öntözéssel vagy a talajvízzel kerülhet be a táplálékláncba ez a szennyeződés, amely nincs tekintettel a határokra, és a keletkezési helytől száz kilométerre is képes lassú felhalmozódásával mérgező hatást kifejteni. A vizsgálat által érintett Körösök vízgyűjtőjének területe meghaladja a 27.000 km2-t, melynek 47%-a található magyar területen. A projekt által érintett vízgyűjtő terület lakossága kb. 500 ezer fő.
Ennek több mint felét, mintegy 230 ezer főt Nagyvárad lakossága teszi ki. A román területen élő további kb. 120 ezer fő kisebb városok lakóiból adódik össze. A projektvezető elmondta: kutatásaik azt is kimutatták, hogy egyes növények gyökereik révén felszívják a szóban forgó szennyezőanyagokat, majd semlegesítik azokat. Ezért ilyen növények telepítése javallott az adott folyószakaszokon, illetve a víztisztító állomásokon. Az illetékes szerveknek meg is tették a vonatkozó javaslatukat.