Három igen, három nem?

Az Alkotmánybíróság (AB) a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett népszavazás mind a hét kérdéséről határozatot hirdet ma. A két ellenzéki párt tavaly októberben jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez a tandíj, illetve a vizitdíj bevezetése, az egészségügyi intézmények privatizációja, valamint a gyógyszerek patikán kívüli forgalmazása ellen - emlékeztet a Népszabadság.

 
Politikailag a legnagyobb téttel bíró tandíj, illetve vizitdíj esetében értelmezés kérdése, hogy a kormányprogramnak csak az egészéről tiltja a törvény a népszavazást vagy a részekről is. Ezért a tandíjról és a vizitdíjról szóló referendum alkotmányosságának kérdése kétesélyes. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a vizitdíjról nem lehet szavazni, s kevéssé volna meglepő, ha a tandíjjal kapcsolatban is hasonló döntés születne, vagy esetleg visszautalnák az Országos Választási Bizottsághoz az ügy további vizsgálata érdekében - latolgat a cikkíró.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) néhány hónapja a hét közül csupán három aláírásgyűjtő ívet hitelesített, mondván, hogy a tandíj és a vizitdíj a kormányprogram része, s arról nem lehet népszavazást tartani. A gyógyszerforgalmazás liberalizálása viszont nem része a kormányprogramnak, ezért alkotmányjogászok szinte biztosra veszik, hogy ennek listára vételét engedi az AB.

Három lehetőség van

Az Alkotmánybíróság sürgősséggel foglalkozott a hét kérdéssel. A bírák január 29-én kezdték tárgyalni a kifogásokat. Mint Bihari Mihály, az Ab elnöke néhány hete a Népszavának elmondta, a hét kérdést négy bíróra, többek között saját magára szignálta ki. Az Ab-elnök arról is beszélt, mi lehet a kérdések sorsa. Három különböző lehetőséget vázolt fel; elutasítják a kérdést, mint amelyben nem lehet népszavazást kiírni, hitelesítik a kérdést, vagy pedig új eljárásra utasítják az OVB-t. Mint Bihari elmondta, „az a kérdés, amelyet az OVB nem hitelesített és mi sem hitelesítjük, leáll, nincs következménye. Amelyik pedig átmegy mindkét fórumon, ott viszonylag gyorsan el lehet kezdeni az aláírásgyűjtéseket, de a jogorvoslat nem merül ki ezzel. Ha új eljárásra utasítjuk az OVB-t, és hoznak egy új döntést, az ellen is lehet kifogást beadni, és akkor másodszor kerül elénk az ügy.

 
A referendum további útja

Ha az Ab a népszavazásra bocsáthatóság mellett dönt, a két ellenzéki pártnak négy hónapon belül össze kell gyűjtenie legalább 200 ezer hiteles aláírást, ezután az Országgyűlés dönt a népszavazás kiírásáról, majd az államfő tűzi ki a referendum napját. Ugyanakkor még egyszer az Ab elé kerülhetnek a népszavazási kérdések, hiszen az Országgyűlés – népszavazást kiíró – határozata ugyancsak megtámadható a taláros testületnél - ismerteti a Népszava.

 
(A döntésről a Weborvos délután tudósít.)