Három ország soron kívül kap vakcinákat az EU-tól

Csehország, Szlovákia és Ausztria soron kívül száz-százezer adag Pfizer/BioNTech vakcinát kap az Európai Unió többi tagállamától - jelentette az IHNED.cz cseh hírportál szerda este, jól értesült forrásokra hivatkozva.

Az értesülést Andrej Babis cseh kormányfő megerősítette a Twitteren. Babis szerint az uniós tagállamok szerdán döntöttek erről a lépésről, a vakcinákat pedig a jövő hét folyamán szállítják ki az említett három országba.

Az IHNED.cz értesülései szerint a három állam támogatását az tette lehetővé, hogy a Pfizer cégnek sikerült növelnie és meggyorsítania a vakcinák előállítását.

"Az Európai Unió szolidaritásának köszönhetően a jövő héten plusz százezer Pfizer vakcinát kapunk. Ez lehetővé teszi, hogy felgyorsítsuk az oltási folyamatot, amire nagy szükségünk van" - írta a cseh miniszterelnök a Twitteren, aki egyben köszönetet mondott az uniós partnereknek a szolidaritásért.

Csehország a közös uniós eljárás alapján mintegy három millió Pfizer/BioNTech vakcinát rendelt. Ezen kívül Csehországban a Moderna és az AstraZeneca vakcinával oltanak. A csehek az Európai Unióban jóvá nem hagyott vakcinákat nem használják.

Csehországban eddig több mint 700 ezer személyt oltottak be koronavírus-elleni vakcinákkal. Jan Blatny egészségügyi miniszter szerint jelenleg naponta mintegy 25 ezer embert tudnak beoltani Csehországban, ezt a következő hetekben legalább napi 30 ezerre szeretnék növelni.

Szlovéniában megkezdik az oktatásban dolgozók tömeges oltását
Szlovéniában hétfőtől megkezdik az iskolai és óvodai dolgozók tömeges oltását, és a középiskolások is visszatérhetnek az iskolapadokba - jelentette be Simona Kustec oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Az oktatás C modell szerint zajlik majd: az osztályokat megfelezik, egyik héten az osztály egyik fele, a másik héten a másik fele jár iskolába, közben online oktatás folyik azok számára, akik otthon maradnak - mondta a tárcavezető.

Hozzátette: a kormány döntött a maszkviselés szabályairól is. Hatodik osztály fölött a diákok és tanárok számára is kötelező a maszk, ez alatt csak a tanároknak kell viselni.

Folytatódik az oktatási és nevelési intézmények dolgozóinak heti rendszerességgel történő tesztelése is. Ami pedig az oltást illeti - emelte ki a miniszter - először az 50 évnél idősebbeket oltják be.

A válságkabinet sajtótájékoztatóján az is elhangzott, hogy a 12 régióból kettőben, ahol jobb a járványhelyzet, a jövő héttől kinyithatnak a vendéglátóhelyek teraszai.

Szlovéniában csütörtökre 1019-cel 193 284-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az elmúlt 24 órában 4 beteg hunyt el, amivel a járvány halálos áldozatainak száma 3878-ra emelkedett. A koronavírusos betegek közül 511-en vannak kórházban, 86-an intenzív osztályon.

Horvátországban az elmúlt 24 órában 667 új fertőzöttet azonosítottak. A járvány kezdete óta számuk elérte a 244 872-t. Egy nap alatt kilenc beteg halt bele a fertőzés okozta Covid-19 betegség szövődményeibe, a halottak száma ezzel 5564-re emelkedett. Kórházban 740 beteget ápolnak, közülük 69-an vannak lélegeztetőgépen.

Ukrajnában több mint tízezer új beteget regisztráltak
Ukrajnában tovább gyorsult a koronavírus-járvány terjedése, csütörtökre több mint tízezer új beteget regisztráltak, mintegy 2800-zal többet a megelőző napinál, a járvány kezdete óta elhunytak száma pedig mostanra meghaladta a 26,5 ezret.

A hivatalosan közölt adatok alapján az azonosított fertőzöttek száma 10 057 új esettel 1 374 762-re, az elhunytaké pedig 194-gyel 26 591-re nőtt. Eddig 1 186 873-an gyógyultak meg, közülük előző nap mintegy 4800-an, az aktív betegek száma így több mint ötezerrel 161 298-ra nőtt.

Az elmúlt napban ismét kimagaslóan sok, 3271 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került kórházba, a megelőző napon is számuk csaknem elérte a 3500-at.

A legtöbb új beteget, 868-at megint az ország legfertőzöttebb területén, a fővárosban jegyezték fel. Vitalij Klicsko kijevi polgármester közlése szerint az igazolt fertőzöttek száma a fővárosban meghaladta a 140 ezret, az elhunytaké 21-gyel 2718-ra nőtt.

Ukrajnába eddig egyfajta oltóanyag érkezett, múlt kedden félmillió dózis az AstraZeneca licence alapján Indiában Covishield néven gyártott vakcinából. Az egészségügyi tárca közlése szerint eddig 9568 embert oltottak be.

Moszkva: Az EMA megkezdte a Szputnyik V folyamatos értékelését
Megkezdte az orosz Szputnyik V vakcina folyamatos értékelését (rolling review) az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) - közölte csütörtökön az orosz oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI).

Az orosz fővárosban kiadott tájékoztatás szerint a CHMP a folyamatos vizsgálati eljárás megindításáról a vakcina felnőtteken elvégzett laboratóriumi és klinikai vizsgálati eredményeinek alapján döntött. Az EMA fel fogja mérni, hogy a Szputnyik V vakcina megfelel-e az EU hatékonysági, biztonsági és minőségi szabványainak.

Kirill Dmitrijev, az RFPI vezérigazgatója kijelentette, hogy jóváhagyás esetén júniustól 50 millió ember beoltásához elegendő Szputnyik V lesz szállítható az unióba. Hangsúlyozta, hogy a vakcinaügyi együttműködésnek a politika fölött kell állnia. Emlékeztetett rá, hogy a Szputnyik V alkalmazását eddig 42 országban hagyták jóvá, ezek összlakossága 1,1 milliárd ember.

Oroszországban a csütörtökön közzétett hivatalos adatok szerint az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt napon 11 358-cal 4 290 135-re emelkedett. A napi növekmény 0,27 százalék, az új esetek 12,4 százaléka tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 332 455-re csökkent, míg a halálos áldozatoké 475-tel 87 823-ra nőtt, a felépülteké pedig 16 123-mal 3 869 857-re emelkedett.

Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 112,1 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 343 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Új koronavírusos fertőzés gyanújával 545 920 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Március végéig meghosszabbították a korlátozások többségét Németországban
Március 28-ig meghosszabbították Németországban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) terjedésének lassítását szolgáló korlátozások többségét.

A szövetségi kormány és a tartományi kormányok szerda késő este elfogadott megállapodása szerint ugyanakkor elindítanak egy öt szakaszból álló lazítási folyamatot, amelyet a járványhelyzettől függően nagyobb vagy kisebb lendülettel visznek előre.

Amennyiben az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság - az előző hét napon regisztrált új fertőzöttek százezer lakosra vetített száma - 50 alá süllyed, nagyobb lépésekkel lehet haladni, ha 50 és 100 között van, kisebb lazítások jöhetnek.

Hogyha pedig a mutató egymás után három nap 100 felett van, működésbe kell hozni a megállapodásban vészféknek nevezett mechanizmust, ami azt jelenti, hogy vissza kell állítani a lazítási folyamat megindítása előtti összes korlátozást.

Eddig nem az 50, hanem a 35 alatti hétnapi fertőzésgyakoriság volt a társadalmi és gazdasági élet legtöbb területét december közepe óta befagyasztó országos zárlat enyhítésének feltétele. Erről Angela Merkel kancellár a tartományi kormányfőkkel folytatott megbeszélés után elmondta, hogy a SARS-CoV-2-tesztelés úgynevezett antigén gyorstesztek tömeges alkalmazására épülő kiterjesztése és az oltási kampány előrehaladása révén nagyobb fertőzésgyakoriság mellett is lehet engedni a védekezési szabályok szigorúságából.

A menetrend szerint az első szakasz a fodrászatok március 1-jei megnyitásával és tartományi szinten bevezetett egyéb lazításokkal már el is kezdődött. A második szakaszban, március 8-tól országszerte megnyithatnak a kertáruházak, kertészetek, virágüzletek és könyvesboltok, a szoros testi kapcsolatot igénylő szolgáltatások területén pedig a fodrászatok után a kozmetikai szalonok és az autósiskolák is kinyithatnak. Ugyancsak március 8-től két háztartás tagjai közül a 14 éven aluli gyermekeket nem számítva nemcsak ketten, hanem legfeljebb öten találkozhatnak.

A következő lépésben, 50 alatti hétnapi fertőzésgyakoriság mellett újraindulhat a kiskereskedelmi ágazat, megnyithatnak a múzeumok, állatkertek, botanikus kertek, legfeljebb tíz ember együtt sportolhat a szabadban. Amennyiben a fertőzésgyakorisági mutató az 50 és 100 közötti sávban van, csak előre egyeztetett időpontban szabad felkeresni üzleteket, múzeumokat, és dokumentálni kell a látogatást, hogy követhető legyen egy esetleges fertőzési láncolat.

Két hét múlva, legkorábban március 23-án, majd újabb két hét elteltével, legkorábban április 5-én kezdődik a negyedik, illetve ötödik szakasz, amelyekben kisebb-nagyobb mértékben enyhítik a zárlatot a vendéglátás, a kultúra és a sport területén, így például kinyithatnak a vendéglők kerthelyiségei és a mozik, színházak, koncerttermek, rendre szigorú fertőzéshigiéniai óvintézkedések mellett.

A védekezés rendszerének további alakításáról március 22-én tanácskoznak a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint egyelőre emelkedik a hétnapi fertőzésgyakoriság, és a napi új regisztrált fertőzöttek száma is. Az intézet csütörtöki kimutatása szerint az utóbbi 24 órában országszerte 11 912 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez növekedés az egy héttel korábbi 11 869-hez képest. A hétnapi fertőzésgyakoriság 64,70. Egy héttel korábban 61,70 volt.

Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 471 942 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. A vírus okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben egy nap alatt 358 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 71 240-re emelkedett Németországban.

A francia kormány szerint a szolidaritás meghozta gyümölcsét
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szerint az Európai Uniónak a koronavírus-elleni oltási politikája "időnként súlyos hiányosságokat" mutat, de a 27 tagállam közötti szolidaritás meghozta gyümölcsét.

"A helyzet jelenleg kétségtelenül nem teljesen kielégítő, nem tökéletes, időnként súlyos hiányosságokkal, de a megtett utat kell értékelni" - fogalmazott szerdán a francia diplomácia vezetője a nemzetgyűlésben az európai kérdésekről rendezett vitában.

"A példa nélküli sürgős válsághelyzettel szemben letettük a közös európai egészségügy alapjait" - mondta Jean-Yves Le Drian, helyes döntésnek nevezve, hogy a tagállamok nem külön-külön, hanem uniós szinten szerezték be a koronavírus-elleni oltóanyagokat.

"Szolidárisak tudtunk lenni egyszerre a vásárlásban és az európai oltóanyagok szétosztásában is, és igazán azt kívánom, hogy ez a dinamika kitartson, még ha azt is tapasztalom, hogy itt-ott vannak megtörési kísérletek" - fogalmazott a külügyminiszter, azokra az országokra utalva, amelyek az európai együttműködésen kívül rendeltek kínai és orosz vakcinákat.

"Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a történet végén kell majd levonni a következtetéseket. Az összehasonlítások csak a végén jönnek" - hívta fel a figyelmet.

Agnes Pannier-Runacher ipari miniszter a vitában azt mondta, hogy az oltóanyagok gyártásának lassúságát elsősorban a fiola- és munkaerőhiány okozza.

"A problémát jelenleg az üveg-, a dugó-, az ampulla-, a kapszulahiány okozza". A beszerzési gondokon túl azonban hiány van "szakemberekben is, akik az termelési láncokat képesek működtetni" - - sorolta a miniszter.

Az Európai Unió eddig három oltóanyag (Pfizer/BioNTech, Moderna és AstraZeneca) forgalmazását hagyta jóvá. A Johnson & Johnson vakcinája egy héten belül kerülhet az európai piacra.

"De a Johnson & Johnson maga mondta nekünk, hogy jelenleg nem tud többet gyártani, mert nincs elég embere" - hangsúlyozta a miniszter.

Pannier-Runacher üdvözölte, hogy a francia Sanofi, amelynek saját vakcinája késik, nyártól átengedi gyártósorait a Pfizer/BioNTech és a Johnson & Johnson oltóanyaginak csomagolására.

Az Elabe közvélemény-kutatóintézet szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint a franciák háromnegyede nemcsak az oltási kampányt tartja túl lassúnak, hanem azt is gondolja, hogy a kormány nem tudja betartani ígéretét, miszerint nyár végére minden felnőtt francia be lesz oltva.