Határérték felett a káros anyagok a levegőben

Bár az Európai Unió az elmúlt évtizedben több szennyezőanyag tekintetében visszaszorította a kibocsátást, az eddigi eredmények nem kielégítőek - mondta Jacqueline McGlade, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ügyvezető igazgatója hétfőn Brüsszelben, a témában készített idei EEA-tanulmány főbb megállapításait ismertetve.

Sok országban a légszennyező anyagok koncentrációja még mindig a megengedett és az ajánlott határértékek felett van, és a leginkább szennyezett városokban, illetve régiókban a levegőszennyezés akár két évvel is csökkentheti a várható élettartamot - közölte.

A tanulmány szerint az európai városlakók számottevő része van kitéve a szálló por túlzott koncentrációjának. E lebegő részecskék az emberi egészséget leginkább veszélyeztető szennyezőanyagok közé tartoznak, mivel belélegezve egészen a tüdő mélyébe jutnak. Az elmúlt évtizedek során az EU eredményesen szállt harcba a savasodást okozó légszennyező anyagokkal szemben, de Európa jelentős hányadán visszatérő problémát jelent a kültéri levegő szállópor-, illetve talajközeli ózonkoncentrációja.

A nagyobb átmérőjű finomszemcsés anyagok (PM10) tekintetében a tanulmány becslései szerint 2010-ben a városi lakosság 21 százaléka volt kitéve az uniós határérték feletti koncentrációnak. A kisebb átmérőjű finom porszemcsék (PM2,5) vonatkozásában a városokban élők 30 százalékánál állapítottak meg határérték feletti koncentráció-kitettséget.

Ha azonban az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az uniós jogszabályokban foglaltaknál szigorúbb referenciaszintjeit vesszük alapul, akkor a PM10 tekintetében a városi lakosság 81 százaléka, a PM2,5 tekintetében pedig 95 százaléka élt olyan környezetben, ahol a szállópor-koncentráció túlságosan magas volt.

A WHO-referenciaszintnél magasabb ózonkoncentráció - ami légzőszervi megbetegedések mellett korai halálozásért is gyakorta tehető felelőssé - az EU városi lakosságának 97 százalékát érintette a tanulmány szerint.