• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Holnaptól etetik a rókákat veszettség ellen

Hírek Forrás: MTI

Huszonegy napig ebzárlat és legeltetési tilalom, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétket.

Az idén október 3. és 18. között vakcinázzák orálisan a vadon élő rókákat veszettség ellen, a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgéppel szórják ki Magyarország területének közel kétharmadán, 66 884 négyzetkilométeren - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteken az MTI-vel. A több mint 600 millió forintos költségvetésű program 75 százalékos Európai Uniós társfinanszírozással valósul meg.

A közlemény szerint az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el azért, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot.

A csalétek az embernek kellemetlen szagú, belsejében található a vakcina.

A veszettség vírusára a vadon élő és a házi emlősállatok egyaránt fogékonyak. A vadállatok között a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák. A magyarországi rókaállomány becsült nagysága mintegy 70 000 egyed. A bevezetett szigorú állategészségügyi intézkedéseknek - ebnyilvántartás létrehozása, ebek kötelező védőoltásának elrendelése - eredményeként az 1930-as évekre Magyarország mentessé vált a betegségtől, azonban a vadállatokban az 1950-es években észak felől újra megjelent a vírus, és az 1970-es évekre az egész országban elterjedt.

A Nébih emlékeztet, hogy a rókák vakcinázását 1992 ősze óta szervezi rendszeresen az állategészségügyi hatóság, évente két alkalommal.

A vadon élő rókák rendszeres vakcinázásának bevezetését követően az esetszám folyamatosan csökkent, 2005-től 2010-ig évi 10 alatt maradt, 2011-ben már csak 2, 2012-ben pedig 1 denevérből mutatták ki a vírust. 2013 szeptemberében az ország középső részén egy rendellenesen viselkedő rókánál veszettséget állapítottak meg, majd év végéig összesen 24, 2014-ben pedig 23 esetben mutatták ki a vírust Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyékben. Az utolsó laboratóriumi megállapítás 2014 októberében történt.

Humán fertőződés, megbetegedés nem volt - áll a közleményben.

A betegségtől való mentesség elérésében, illetve közegészségügyi szempontból is kiemelt szerepe van a kutyák évenkénti kötelező veszettség elleni védőoltásának is.

A tájékoztatás szerint a szomszédos országok közül Ukrajnában és Románia teljes területén is jelen van a betegség, illetve az idei évben Szlovákiában, a lengyel határ közelében is megjelent rókákban.

A Földművelésügyi Minisztérium és az ukrán Agrárpolitikai és Élelmiszerügyi Minisztérium között idén nyáron aláírt megállapodás alapján a közeljövőben magyar közreműködéssel, európai uniós finanszírozásban a kárpátaljai területen is megvalósul a rókaveszettség-felszámolási program - közölte a Nébih.