In memoriam Prof. Dr. Rozsos István

„Timóteus, őrizd meg a Rád bízott kincset! Kerüld az istentelen, üres fecsegést, az áltudomány ellentmondásait!”

Pál apostol levele: Utolsó tanács Timóteusnak

 

Rozsos István 1932-ben Nagykanizsán született. Középiskolai tanulmányait a nagykanizsai piarista, majd a keszthelyi premontrei gimnáziumban végezte, ahol 1951-ben érettségizett, majd felvételt nyert a Pécsi Orvostudományi Egyetemre. Egyetemi tanulmányai alatt gyakornokként érte az 1956-os forradalom. Társai a Nemzetőr Zászlóalj parancsnokává választották, amiért a forradalom leverését követően a Szentágothai professzor által vezetett Anatómiai-, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben gyakornoki kinevezését visszavonták és eltiltották az oktatástól. Orvosdoktorrá 1957-ben avatták, majd a Keszthelyi Járási Kórház Sebészeti Osztályán kezdett dolgozni. Sebészetből 1961-ben szakvizsgázott, ugyanebben az évben került a kaposvári kórházba  (későbbi nevén Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház), ahol 1967-től 1981-ig megbízottként, majd 1981-től 1999-ig kinevezettként vezette a Sebészeti Osztályt. Kandidátusi disszertációját 1974-ben védte meg, 1990-ben lett az MTA doktora, 1994-ben habilitált és egyetemi magántanárrá, 1995-ben egészségtudományi főiskolai tanárrá, 1997-ben egyetemi tanárrá, 2002-ben emeritus professzorrá nevezték ki a Pécsi Tudományegyetemen. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság rendes, illetve tiszteletbeli tagja volt. 1958-ban megházasodott, mindkét fia országosan ismert és elismert sebész lett.

Magyar és külföldi nyelven 174 tudományos közleménye jelent meg, 5 könyvet és 12 könyvfejezetet írt, valamint közel 500 előadást tartott hazai és nemzetközi kongresszusokon. Munkásságát több mint 20 hazai és külföldi díjjal, kitüntetéssel ismerték el, melyek közül kiemelkednek: Pro Patria et Libertate (1991), Balassa Emlékérem (1995), Innovációs Különdíj (1995), Magyar Köztársaság Érdemrend Kis Kereszt (1996), Feltalálók I. Olimpiája Ezüstérem (1998), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Kereszt (2002), Kaposvár Megyei Jogú Város Díszpolgára (2003), Megyei Príma-díj (2008), 1956-os Emlékérem (2011), Nemzetőr Jelvény (2012), Arany Katedra Díj (2018).

Hosszú, eredményekben gazdag szakmai pályafutása során számos megbetegedés kezelésének eredményesebbé tétele, valamint új sebészi eljárások kidolgozása, meghonosítása fűződik a nevéhez hazai és nemzetközi területen is. Ezek közül messze kiemelkedik a nevével fémjelzett mikrolaparotomiás eljárás kifejlesztése. Az újszerű technikai eljárás megalkotásához óriási szakmai tudás, jelentős kísérletes munka végzése volt szükséges. Az eljárás és az ahhoz szükséges eszközök itthoni bevezetése mellett erre Bostonban is sor került,  majd a világ számos intézményében és a sebészet több szakterületén is átvették, bevezették. Sajnos a minimál invazív eljárások között a Professzor Úr által kifejlesztett metódus a nagy cégek által jobban támogatott laparoszkópos eljárások térnyerése miatt háttérbe került annak ellenére, hogy sok sebész által Rozsos Professzor Úr eljárása megbízhatóbbnak, biztonságosabbnak ítéltetett. Azonban így is egy világra szóló újítás, felfedezésként megmarad, melyet a hazai irodalom mellett a nemzetközi orvos irodalom folyamatosan számon tart.

Rozsos Professzor Úr mindennapos sebészi tevékenysége, kiváló újító, innovációs, feltalálói munkássága, kiterjedt tudományos aktivitása mellett nagy hangsúlyt fektetett a tanításra, nemzedékek nevelésére. Mindezen tevékenységét az orvos- és egészségtudományi képzés keretei biztosították, melyekre kiemelt hangsúlyt helyezett. Oktatói, nevelői tevékenysége eredményeként sebész szakorvos és szakdolgozó generációk végeztek, akik közül számos, a hazai és nemzetközi orvostudomány, egészségtudomány meghatározó személyei napjainkban. Mindennapos orvosi munkája mellett oktatási, tudományos, innovációs tevékenységét a következő szavak jellemzik: szakmai műhely és iskolateremtés.

Rozsos Professzor Úr rendkívül széles látókörű, tájékozott, művelt és olvasott ember volt és mindezekhez kitűnő humorérzék kapcsolódott. Emberi tulajdonságaival és szakmai kvalitásával kivívta valamennyi munkatársának, egyetemi kollégáinak megbecsülését és szeretetét. A hazai és nemzetközi sebész társadalom ikonikus alakjává vált az utóbbi 3 évtizedben. Személyisége, véleményalkotása, tevékenysége 1990-től meghatározóvá vált társadalmi területeken is, szűkebb pátriájában Kaposváron, de Pécsen, sőt országosan is. Egy orvos feladatairól, társadalmi szerepvállalásáról, mélyen elkötelezett hitvallásáról 2010-ben Három könyv a Hitről, az Életútról és a Hivatásról című könyvében vetette papírra véleményét az orvos szakma tiszteletéről, a szakmai alázatról, az emberi kiállásról, a véleménynyilvánítás fontosságáról, a valláshoz fűződő mély elkötelezettségéről. Ennek a könyvnek az orvostársadalom számára kötelező olvasmánynak kellene lenni.

Rozsos Professzor Úr szakmai munkássága, személyisége pótolhatatlan űrt hagy maga után még akkor is, ha a mindennapokban tovább él Velünk. Professzor Úr gazdag életpályáját, szellemiségét legjobban jellemzi:

„A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam.”

Pál apostol levele Timóteushoz: A hit jutalma

 

Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház

Igazgatótanácsa, munkatársai, tanítványai, tisztelői

 

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Prof. Dr. Rozsos Istvánt saját halottjának tekinti, temetéséről a család hozzájárulásával intézkedik.