Milyen tünetekre kell figyelni, és mi a teendő, ha inzulinrezisztenciára utalnak a tüneteink?
Az inzulinrezisztencia egyik leggyakoribb tünete a túlsúly, a betegek nagy része mögött számtalan sikertelen fogyókúra áll. Sokan nem is tudják, hogy miért nem sikerül megszabadulni a felesleges kilóktól, miközben ördögi körbe kerülnek: a betegségük miatt fokozott szénhidrát-, és cukorfogyasztást kíván a szervezetük, így még könnyebben híznak. Hogy milyen tünetekre kell figyelni, és mi a teendő, ha inzulinrezisztenciára utalnak a tüneteink, arról Dr. Koppány Viktória, a Budai Magánorvosi Centrum endokrinológusa beszél.
Bár az inzulinrezisztencia tünetei egyre gyakoribbak a nők körében, a betegség általában nem derül ki időben, sokáig rejtve marad. Az inzulinrezisztenciára akkor kezdenek el gyanakodni az orvosok, ha a jellegzetes tünetek megjelennek – mint a menstruációs zavar, a meddőség, a petefészekciszták, a szőrösödés vagy túlsúly. A további tünetek közt szerepel az állandó fáradékonyság, kialvatlanság, esetleg depresszió, de az inzulinrezisztenciával küzdőknek haj-, és bőrproblémáik is lehetnek.
„A betegség hátterében genetikai hajlam is meghúzódhat, az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét fokozottan növeli, ha a felmenők közt előfordult már 2-es típusú cukorbetegség. Emellett a mozgásszegény életmód, a gyerekorri elhízás, a szervezet nem megfelelő D-vitamin-ellátottsága, vagy a korábban diagnosztizált PCOS és pajzsmirigybetegségek esetén is nagyobb a kockázat. Az inzulinrezisztens betegek gondozását háziorvos, endokrinológus, diabetológus végezheti, valamint dietetikus és a sport kapcsán személyi edző segítsége is gyakran szükséges, hisz a gyógyulás hármas kezeléssel érhető el” – mondja Dr. Koppány Viktória.
A kezelés legfőbb eleme a helyes életmódprogram, melynek két fő eleme a megfelelő étkezés és a rendszeres mozgás. A sport nagyon fontos szerepet tölt be a szénhidrát-anyagcserében, de az sem mindegy, hogy egy nap hányszor és mit eszik a beteg. A megfelelő étrend betartása a gyógyulás egyik alappillére, az IR-esek a cukorbetegekhez hasonló étrendet követnek: kerülniük kell a cukrozott, illetve a fehér liszttel készült ételeket, és fontos számunka a napi négyszeri-ötszöri étkezés.
„A legtöbb páciens a zavaró túlsúlytól szeretne mielőbb megszabadulni, ami életmódváltással és az orvos utasításait betartva már heteken belül elkezdődik. Általában 3-4 hét után érezhető, mérhető a különbség, de egyenletes ütemben érdemes fogyni, a heti fél-egykilós súlyvesztés a tartós. Ezzel együtt a többi tünet is kezd múlni, általában 6-12 hónapra van szükség, hogy normalizálódjon a hormonháztartás, de természetesen ebben az esetben is vannak egyéni eltérések.”
Ha az életmódváltás nem hoz eredményt, és a tünetek nem enyhülnek, a szakorvos gyógyszeres terápiát javasol, a metformin-hidroklorid hatóanyagú készítmények segítik az inzulinszintet beállítani. „A hármas kezelés harmadik pillére a gyógyszer, amit a szakorvos által írt mennyiségben és módon kell a betegnek bevenni. Idővel ez elhagyható, de az életmódváltást (sport, diéta) nem szabad abbahagyni. Az inzulinrezisztencia sikeresen javítható, de ha nem figyel magára a páciens, könnyen visszatérhet” - mondja a szakember. (Kép: Pinterest)