• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Itt a gyengédebb defibrillátor!

Hírek Forrás: MTI

Egy új technika csökkentheti az áramütés erősségét, amelyet az újraélesztéshez alkalmaznak.

A defibrillátorral való elektromos sokkoláskor károsodhatnak a szív szövetei és erős fájdalmat is okozhat az ütés, ezért a szakemberek már egy ideje keresik az életmentő beavatkozás szelídebb módját. Egy kutyákon tesztelt technika most azt mutatja, hogy a szív ritmuszavara öt kisebb ütésből álló sorozattal is helyreállítható egy nagy ütés helyett: az alkalmazott energia eközben 84 százalékkal csökkenthető.

Az 1950-es évek óta szokványosan használt defibrillátorok körülbelül 1000 voltos elektromossággal működnek. A mellkason a szívtájékra mért áramütés hatására a szerv valamennyi sejtje depolarizálódik, és az egész rendszer visszatér nyugalmi állapotába. A beültetett defibrillátoroknál körülbelül 350 voltos elektromos feszültséget alkalmaznak, ám még ez is igen fájdalmas lehet a páciens számára - mondta el Flavio Fenton fizikus, a New York-i Cornell Egyetem munkatársa, aki részt vett a munkában.

A göttingeni Max-Planck Intézet kutatói új technikájukat arra alapozták, hogy a szív szövetei heterogén természetűek: izom, vér, erek és zsírszövetek is találhatók benne. Ez a heterogenitás befolyásolja, hogy az elektromos ütéskor milyen erősségű áram, milyen irányban halad át a szíven. Elképzelésüket kutyaszívből vett mintákon ellenőrizték, melyeket megfestve követték nyomon a keltett elektromos hullámokat. A későbbiekben élő kutyákon is eredményesen próbálták ki a módszert.

Úgy találták, hogy a szívben lévő erek hálózata, annak alakja meghatározta, hogy az elektromos áram milyen térbeli mintázatban halad. A jelenséget a kutatók szerint felhasználhatják arra, hogy "virtuális elektródákat" hozzanak létre a szívben, melyek megsokszorozzák a szöveteken alkalmazott feszültséget.

Eredményüket  szerdán közölték kutatók a Nature tudományos magazinban (http://www.nature.com).