Itt a Széll Kálmán Terv 2.0

A tervek szerint 2012 végéig elfogadják a 2013-2020. évekre szóló Nemzeti Innovációs Stratégiát, amely fontos szerepet játszik a Horizon 2020 elnevezésű európai uniós kutatás-fejlesztési programra való felkészülésben, illetve a strukturális alapok következő operatív programjainak tervezésében - áll a Széll Kálmán Terv 2.0 programban, amelyet hétfőn tett közzé honlapján a kormány.

Az innovációs stratégia kidolgozása során 2012-ben áttekintik a nemzetközi szakpolitikai trendeket, a jó gyakorlatokat, értékelik a hazai folyamatokat. A Nemzeti Innovációs Stratégia tervezésének részeként rövid távú intézkedési terv is készül.

A Széll Kálmán Terv 2.0 kiemelt egészségügyi célkitűzései között ellátási centrumok megalakítását írják elő, a gyógyszer-támogatási rendszer kapcsán pedig az úgynevezett spanyol modellt hozzák példaként.

Ezek között szerepel a budapesti sürgősségi központok kialakítása, az Országos Pszichiátriai és Addiktológia Központ és az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ létrehozása, valamint a sportegészségügyi ellátórendszer újjászervezése, népegészségügyi szűrőprogramok országos kiterjesztése, továbbá a kórházi gyógyszer- és orvostechnikai eszközök beszerzésének összehangolása.

Az egészségügy átalakításában az a cél, hogy csökkenjenek az ellátórendszer területi egyenlőtlenségei, javuljon az ellátásokhoz való hozzáférés és az ellátórendszer hatékonysága. Mint kiemelték, az egyik legjelentősebb intézkedés a járó- és fekvőbeteg-szakellátás állami kötelezettségének felvállalása. Ehhez az állami egészségszervezési intézményrendszer kialakítása megtörtént, a fekvőbeteg- és járóbeteg-ellátó egészségügyi intézmények állami tulajdonba vétele folyamatban van.

A kórházi gyógyszer- és orvostechnikai eszközök beszerzésének összehangolásával hatékonyabb és országos szinten transzparens rendszer jön létre, amelyben a beszerzés nagy mennyiségére és a valódi verseny megteremtésére tekintettel jelentős megtakarítások érhetők el. Az intézmények struktúraátalakításának keretében lehetőség adódik az egészségügyi és a szociális ágazatban tervezett fejlesztések összehangolására, az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás megerősítésére, illetve kompetenciáik tisztázására, valamint a sürgősségi ellátás újjászervezésére is.

A gyógyszerkasszát érintő idei intézkedések között kiemelték a terápiás eredményesség alapú finanszírozás bevezetését, ennek értelmében a nagy értékű terápiák esetében az állam nem a klinikai vizsgálatokban elért, hanem a valós hazai körülmények között bizonyított eredmények alapján ad támogatást.
A terv előírja az egyedi méltányosság átalakítását, ugyanis a ritka betegségek körében olyan, átláthatóbb döntéshozatalon alapuló feltételrendszer kialakítása szükséges, amely lehetőséget ad elutasító döntések esetén is az érintettek gyógyszerhez való hozzájutására.

A tervezet szerint a takarékos gyógyszerfelhasználás érdekében a beteg egyes drágább gyári gyógyszerek helyett egyéni igényeinek megfelelő terápiát kapna úgynevezett "magisztrális"- a gyógyszertárban készített - gyógyszer formájában.

A kórházak állami kézbe kerülésével a dokumentum szerint lehetővé válik a fekvő- és járóbeteg-gyógyszerellátás harmonizálása. A 2013. évet érintő hosszú távú intézkedések között kiemelték még az e-recept, valamint az új terápiás felülvizsgálati rend bevezetését. Utóbbi értelmében szükség van arra, hogy a kiemelt és emelt, valamint normatív támogatású gyógyszerrendelésnél folyamatosan felülvizsgálják a hatékonyságot, és ennek alapján kizárják a nem hatékony terápiák támogatását.

A terv kilátásba helyezi azt is, hogy a gyógyszerkassza betartása érdekében felmerülhet a gyógyszergyártói sávos befizetési rend felülvizsgálata. Megjegyezték, hogy a 2012. és 2013. évre a hiánycél tartását biztosító intézkedések kidolgozását előíró kormányhatározathoz szükséges a gyógyszer-támogatási rendszer újbóli felülvizsgálata. Példaként hozták fel az úgynevezett spanyol modell bevezetését, amely szerint kötelezően csökkentenék azoknak a generikus változattal nem rendelkező, originális készítményeknek az árát, amelyek legalább tíz éve forgalomban vannak Magyarországon.

A mintegy 7 milliárd eurós spanyol egészségügyi takarékossági csomag nemrégiben nyilvánosságra hozott új gyógyszer-támogatási tervezete szerint szigorítják a gyógyszerfelírás rendszerét, valamint a Spanyolországban gyógyulni vágyó külföldieknek is mélyebben kell pénztárcájukba nyúlni. Az új rendszer szerint a gyógyszerek után jövedelemarányosan kell fizetni, a lakosságot meghatározott jövedelemkategóriák szerint sorolják be, és ennek megfelelően kell a gyógyszerárak bizonyos százalékát téríteni.

A nyugdíjasok, akik eddig ingyenesen kapták gyógyszereiket, a gyógyszerszámla bizonyos hányadát ugyancsak kénytelenek lesznek állni, ugyanakkor a kifizetendő összeget havi szinten maximálják. Az új modellben az alacsony nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasok, valamint azok a munkanélküliek, akik már kimerítették a munkanélküli segélyt, továbbra is ingyen kapják a gyógyszert.
A spanyol egészségügyi rendszerben tavaly mintegy 15 milliárd euró kifizetetlen adósság halmozódott fel.

Tavaly 3.700 tonna gyógyszer fogyott, ezzel az ország előkelő helyet foglal el a világ legnagyobb gyógyszerfogyasztói között.
2009-es adatok szerint az állami egészségügy egy főre 3.067 dollárnak megfelelő összeget költött Spanyolországban.