• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Járványhírek a nagyvilágból - így csinálják ők

Hírek Frissítve 2021.08.31 Forrás: MTI
Járványhírek a nagyvilágból - így csinálják ők

A csehek szeptember 20-tól vehetik fel a harmadik oltást. USA tagállamok, amelyekben megtiltották az iskolai maszkviselés kötelezővé tételét...

Orosz egészségügyi miniszter: a fertőzés utáni fél évben megnő a halálozás kockázata
Az új koronavírusos megbetegedés utáni fél évben erősen megnő a páciens elhalálozásának kockázata - figyelmeztetett Mihail Murasko egészségügyi miniszter kedden a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva.

Murasko a kihordott Covid-19 után hat hónapon belül fellépő lehetséges szövődmények között nevezte meg a vérrögképződést, az idegrendszer, valamint a szív- és az érrendszer károsodását. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az új koronavírusos fertőzésen átesett betegek alapos orvosi kivizsgálásnak vessék alá magukat.

Oroszországban keddre 18 ezer alá csökkent az egy nap alatt új koronavírusos fertőzéssel diagnosztizált páciensek száma, ami június 23-án fordult elő legutóbb. Az igazolt fertőzöttek száma 17 813-mal 6 918 965-re emelkedett a hivatalos adatok szerint.

A napi növekmény 0,26 százalék, az új esetek 7,7 százaléka volt tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 554 687-re csökkent, a halottaké 795-tel 183 224-re, a felépülteké pedig 18 624-gyel 6 181 054-re nőtt.

Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 178,7 millió, az elmúlt napon pedig 256 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 1 237 319 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

 

Rekordszámú fertőzöttet regisztráltak Izraelben
Közel tizenegyezer új fertőzöttet regisztráltak egy nap alatt a koronavírus-járvány negyedik hullámával küzdő Izraelben, s ez a szám a legmagasabb a járvány kezdete óta - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kedden.

Hétfőn az elvégzett több mint 150 ezer teszttel 10 947 új fertőzöttet azonosítottak Izraelben, s 7,65 százalék volt a fertőzöttek aránya. Az eddigi csúcs a harmadik hullám tetőpontján, január 18-én mért 10 118 új vírushordozó volt.

Az új fertőzöttek egyharmada tizenkét év alatti gyermek volt, és 54 százalékuk oltatlan (a gyerekek még nem vehették fel az oltást). Jelenleg 83 542 aktív koronavírus-esetet tartanak nyilván, és 1122-en vannak közülük kórházban, ahol a súlyos betegek száma 719, és már 172-en szorulnak lélegeztetőgépre.

A rekordszám ellenére lassul a járvány terjedése, a vírus fertőzőképességét jelző R mutató 20 nap alatt augusztusban 1,36 -ról 1,09-re csökkent, vagyis száz új fertőzött már csak 109-nek adja át a vírust.

Az előző hullámhoz képest jelentős különbség, hogy az oltottak magas száma miatt csökken, vagy bizonyos napokon alig emelkedik a súlyos esetek száma. A súlyos betegek túlnyomórészt az oltatlanok közül kerülnek ki.

Egy nappal az iskolakezdés előtt 91 ezer tanuló házi karanténban van, vagyis nem mehet el majd a tanévnyitóra, csak az internetes oktatásban vehet részt. Hétfőn 5461, 18 év alatti diák tesztje lett pozitív, arányuk a teszteltek körében tíz százalékos volt. Mellettük 308 pedagógus is vírushordozónak bizonyult, és az ő pozitivitási arányuk is magasabb volt az átlagosnál: 9,2 százalék.

A "piros", vagyis az erősen fertőzött településeken csak azokban az osztályokban indulhat meg a jelenléti oktatás, ahol a 12 éven felülieknek már legalább 70 százalékát beoltották, ellenkező esetben csakis távoktatásban tanulhatnak.

Hétfő este a koronavírus-járvány ügyeivel foglalkozó kabinet jóváhagyta a zöld címke kiterjesztését a közszféra ügyfélfogadással foglalkozó dolgozóira, a pedagógusokra és az egészségügyi dolgozókra. Ez azt jelenti, hogy csakis oltottak, gyógyultak, vagy friss negatív tesztet felmutatók jelenhetnek meg a munkahelyeiken.

Emellett jóváhagyták a Siratófalnál imádkozók számának korlátozását is a zsidó újévi ünnepek, az engesztelés napja, a jóm-kipúr és a sátoros ünnep idejére. Egyszerre csak nyolcezren lehetnek majd a Siratófalnál, egymástól paravánokkal elszigetelt csoportokban, noha hagyományosan ezekben a napokban több tízezren szoktak együtt imádkozni ezen a helyen.

December vége óta Izraelben 5 974 921 tizenkét évesnél idősebbet már legalább egyszer beoltottak a Pfizer/BioNTech vakcinájával. Ők az ország lakosságának 64,25 százalékát teszik ki. Ez az oltottsági arány azonban nem bizonyult elégnek a SARS-CoV-2 vírus erősen fertőző, delta variánsa okozta újabb járványhullám megfékezésére.

Az augusztus elején kezdődött újabb, harmadik adaggal oltó kampányban 2 157 299, legalább öt hónappal ezelőtt már kétszer beoltott izraeli látogatott el harmadszor is egy oltópontra. Ez az ország lakosságának 23,2 százaléka.

A SARS-CoV-2 koronavírus okozta betegségben (Covid-19) tavaly február óta 7043-an haltak meg Izraelben. Augusztusban mintegy 564-en, noha előzőleg júniusban a negyedik, már a delta variáns által uralt hullám megjelenése előtt mindössze nyolcan vesztették életüket a koronavírus-fertőzés miatt kialakult betegség szövődményeiben.

A román kormány élelmiszerjeggyel és lottóval próbálja serkenteni az oltakozási hajlandóságot
A román kormány élelmiszerjeggyel és az oltottak körében szervezett úgynevezett lottóval próbálja serkenteni az oltakozási hajlandóságot, amely az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.

A bukaresti kabinet hétfői ülésén fogadott el erről jogszabályt, amelynek értelmében 100 lejes (7058 forint) értékű élelmiszerjegyben részesülnek azok, akik hajlandók felvenni a koronavírus elleni oltást. Ehhez legalább két dózist kell megkapniuk az AstraZeneca, a Moderna és a Pfizer/BioNTech oltásokból, vagy egy adagot a Johnson&Johnson vakcinából.

Emellett az érintettek részt vehetnek az oltott személyeknek szervezett lottón is, amelyre feliratkozhatnak, s a sorshúzások alapján különböző pénzösszegeket nyerhetnek a szerencsés résztvevők. A jogszabály nem tartalmaz részleteket arról, hogy mekkora pénzjutalmat kaphatnak a kisorsoltak, ezt később pontosítják.

A jogszabályban azt is leszögezték, hogy ezek a rendelkezések csak azokra a személyekre érvényesek, akik a rendelet hatályba lépése után oltatják be magukat, így nem érvényes azokra, akik már megkapták a vakcinát.

Romániában az elmúlt 24 órában 10 655 személyt oltottak be, ebből 7240-en kapták meg az első adagot. Eddig összesen 5 millió 242 ezer személy kapta meg az oltás legalább egyik adagját, ebből 5 millió 124 ezren két adagot. Ez mintegy 30 százalékos oltottsági rátát jelent. Románia eredetileg 10,4 millió személy beoltását tűzte ki célul.

A csehek szeptember 20-tól vehetik fel a harmadik oltást
Csehországban szeptember 20-ával kezdődően minden olyan állampolgár felveheti a koronavírus elleni oltás harmadik dózisát, akinek a második oltása óta eltelt már legalább nyolc hónap - jelentette be a hétfői kormányülés után Adam Vojtech egészségügyi miniszter.

Döntésében a cseh kormány kiemelten a hatvan éven felülieknek és a krónikus betegeknek ajánlja a harmadik dózis felvételét. A kabinet korábban a korhatárt 65 évben tervezte meghatározni, de járványügyi és orvosi szakértők javaslatára ezt végül 60 évben határozták meg. A krónikus betegeknek azt ajánlják, hogy a harmadik adag felvétele előtt konzultáljanak háziorvosukkal.

"A lakosság kockázatos csoportjainak kimondottan ajánljuk a harmadik adagot" - hangsúlyozta a tárcavezető.

Tekintettel a koronavírus-járvány várható erősödésére az őszi hónapokban, a kormány arról is döntött, hogy a szociális intézményekben dolgozó, be nem oltott alkalmazottak szeptember közepétől hetente új tesztelésnek kell alávetniük magukat.

Miután az eddig működő nagy oltóközpontok fokozatosan megszűnnek, helyettük sok kisebb működik, és oltanak a háziorvosok is. A harmadik dózist alapvetően a kórházakban és a háziorvosoknál lehet majd felvenni.

"Az immunitás megerősítése érdekében és az őszi járványhullám előtt nagyon fontosnak tartjuk, hogy a harmadik adag felvételének lehetőségét megadjuk az embereknek" - indokolta a döntést Adam Vojtech. A hatóságok célja, hogy a cseh lakosság átoltottsága elérje legalább a 70 százalékot.

A 10,7 millió lakosú Csehországban eddig 5,7 millió ember kapta meg az oltás mindkét adagját, 250 ezren pedig csak az első adagot. Jelenleg naponta mintegy 30-35 ezer adagot adnak be, s ehhez ma már nem szükséges semmiféle regisztráció.

Az Egészségügyi Információk és Statisztikák Intézetének (ÚZIS) legborúlátóbb forgatókönyve szerint szeptember közepén mintegy 500-ra nőhet Csehországban a Covid-19 betegséggel kórházi kezelésre szorulók száma, s közülük legfeljebb száznak lehet majd szüksége intenzív terápiára. Márciusban a kórházban kezeltek száma meghaladta a kilencezret - fejtette ki Adam Vojtech.

Jelenleg a napi új fertőzések száma 150-200 között mozog, kórházban csak néhány tucat ember van. Csehországban már több hete nem volt koronavírus okozta haláleset. Ennek ellenére továbbra is kötelező az arcmaszk használata a zárt termekben, a tömegközlekedésben és a tömegrendezvényeken.

USA tagállamok, amelyekben megtiltották az iskolai maszkviselés kötelezővé tételét
Vizsgálatot indított az amerikai oktatási minisztérium öt olyan tagállam ellen, amelyben a helyi törvényhozás megtiltotta az iskolai maszkviselés kötelezővé tételét. Arra kíváncsi a tárca, hogy éri-e diszkrimináció a fogyatékkal élő vagy valamilyen betegségben szenvedő diákokat - jelentette hétfőn az amerikai sajtó.

Az oktatási tárca állampolgári jogi hivatala (OCR) levélben tudakolta Iowa, Oklahoma, Dél-Karolina, Tennessee és Utah államok iskolavezetőitől, hogy ha nem tehetik kötelezővé a maszkviselést, akkor más módon meg tudják-e védeni a diákokat, különösen a fogyatékkal élőket a koronavírus-fertőzéstől.

A hivatal szerint ha az iskolák nem tehetik kötelezővé a maszkviselést, akkor akadályoztatva lehetnek abban, hogy törvényi kötelezettségüknél fogva biztosítsák az egyenlő bánásmódot és oktatási feltételeket a fogyatékkal élő diákoknak, akik fokozottan ki vannak téve a megbetegedés veszélyének.

Arizona, Arkansas, Florida és Texas ellen egyelőre azért nem indítottak vizsgálatot, mert bár ezek az államok is megtiltották az iskolai maszkviselés kötelező tételét, egyelőre nem alkalmazzák a törvényt - tette hozzá a hivatal a levélben.

Miguel Cardona oktatási miniszter magyarázatként közölte: szülők fordultak azzal a panasszal a tárcához, hogy a maszkviselés kötelezővé tételének tilalma veszélyezteti fogyatékkal élő gyerekeiket, és nem biztosít nekik egyenlő feltételeket a személyes részvétellel folyó tanulásban.