Itthon is kell állandó járványügyi megfigyelőrendszer

Ma már mindenki számára világos, milyen fontos a járványok terjedésének minél pontosabb előrejelzése. Ígéretes fejlemény, hogy az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) augusztus 18-án felállított egy csapatot, amely új távlatot nyithat a járvány-előrejelzésben. Röst Gergely matematikus, az Orbán Viktor járványmatematikai modellező csoportját vezető szegedi tudós az index.hu-nak arról beszélt, hogy a járványügyi megfigyelés csúcsát jelentő Angliában egyetlen egyetemen kétszáz modellező van, míg itthon a miniszterelnöki háttércsapat magja tizenkét főből áll. Dicsérte, hogy itthon hamar felismerték a multidiszciplináris elemzőcsoport szükségességét, ám mivel arra kell készülni, hogy újabb és újabb pandémiák jönnek, itthon is ki kell bővíteni a létszámot, és állandó megfigyelőrendszert kell létrehozni.

Magyarországon a koronavírus-járvány elején szervezték meg az epidemiológusokból, matematikusokból, statisztikusokból, orvosokból, szociológusokból, biológusokból, hálózatkutatókból és más szakemberekből álló csapatot, amelyet Röst Gergely vezet. Neki és a munkacsoportnak kellett számot adnia a többi között arról, hogy a járvány következő hulláma milyen erővel és mikor támad. Munkájuk létfontosságú volt és lesz is, hisz épp „gyalogolunk bele” a vírus negyedik hullámába.

A CDC és a WHO új járványügyi megfigyelőrendszere Röst Gergely szerint abban hoz újat, hogy különböző csatornákból érkező adatforrásokat, tudásokat integrálnak egy intézménybe, és olyan eszközöket tudnak fejleszteni, amelyek alkalmasak a prediktív modellezésre. A rendszer ugyanis eddig nem állt össze, töredezett, emiatt lassú volt. Hangsúlyozta, az itthon tavaly felállított járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport is ugyanezen elv alapján működik. Úgy látja, Magyarországon nagyon gyorsan felismerték, hogy szükség van egy ilyen, több tudományterületet átfogó csapatra, a régióban tudomása szerint máig ez az egyetlen ilyen típusú szervezet.

Az az igazán nehéz ebben a helyzetben, hogy valós időben kell elemzést és előrejelzést készíteni. A koronavírus-járvány abszolút újdonságként teremtette meg az igényt, hogy a részletes jelentéseket nagy sietséggel kell elkészíteni. A klasszikus járványmodellezésben gyakran csak a járvány lezárulta után zajlik az elemzés és az értékelés, amikor már minden adat a kezünkben van, és feldolgoztuk őket. A mostani járvány viszont azt eredményezte, hogy az adatok és információk áramlását jelentősen fel kell gyorsítani, és iszonyatos sebességgel kell elemezni őket, hogy időben elkészüljenek a számítások, a döntéshozók ugyanis csak így tudnak megfelelő döntéseket hozni. Ez a tempó sokkal gyorsabb, mint amit a tudományban eddig megszoktunk. További részletek a cikkben