Járványügyi készültség alatt maradnak a kórházparancsnokok

Európai szinten az egyik legsikeresebbnek nevezte a koronavírus-járvány elleni magyarországi védekezést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online Kormányinfón. Olaszországgal és más nyugat-európai országokkal is összehasonlítva Magyarország ugyanazokat az intézkedéseket az első fertőzés megtapasztalása után lényegesen korábban hozta meg, ennek köszönhető, hogy "a magyar számok lényegesen jobbak" - mondta a miniszter, kiemelve ugyanakkor, hogy a megfelelő időben hozott jó döntések semmit jelentettek volna, ha az emberek nem tartják be a szabályokat.

A járványügyi védekezés sikerrel zárult első fázisának legnagyobb eredménye, hogy a vírus tömeges elterjedését egyelőre sikerült megakadályozni. A járványveszély azonban továbbra is fennáll, az egyensúly törékeny - hangsúlyozta.

Gulyás Gergely közölte: a kormány jövő kedden nyújtja be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amelyben kéri a rendkívüli jogrend megszüntetéséről és az egészségügyi járványügyi készültség fenntartásáról szóló döntés meghozatalát. Jelezte, az operatív törzs fennmarad. Hozzátette, a veszélyhelyzeten túlnyúló kormányrendeletek fenntartását is törvényben kell rendezni.

Kérdésre közölte: a tervek szerint amíg szükség van járványügyi készültségre, addig fennmarad a kórházparancsnoki rendszer is.

Arra a kérdésre, hogy töretlen-e Orbán Viktor miniszterelnök bizalma Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere iránt, Gulyás Gergely azt felelte: sikeres járványügyi védekezés után az egészségügyet felügyelő miniszternek köszönetet szoktak mondani, nem pedig támadni őt.

Az augusztus 20-ai fővárosi tűzijáték ügyében a miniszter azt közölte: ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi, akkor jó és indokolt döntés egy nagy, turizmusélénkítő, 3-4 napos budapesti Szent István-napi program megrendezése.

A beszerzett lélegeztetőkészülékek minőségéről szóló egyes sajtóhírekre úgy reagált: a Semmelweis Egyetem az innovációs tárca megbízásából - négy hazai orvosképző egyetem nevében - egy felmérést bonyolított le, amelynek az volt az eredménye, hogy a beszerzés megfelel az egyetemi kórházi igényeknek és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának, amely a koronavírusos betegeknél kifejezetten úgynevezett noninvazív módszerek alkalmazását javasolja. Az egyetemek 56 noninvazív és 140 invazív lélegeztetésre alkalmas gépet is kaptak a legsúlyosabb állapotban lévő fertőzöttek kezeléséhez - tájékoztatott, visszautasítva, valótlannak nevezve a témában megjelent cikket.

Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének felvetésére, miszerint át kell gondolni az egészségügyi struktúrát, azt mondta: egy olyan egészségügyi válsághelyzet után, mint ami mögöttük van, ez mindenképpen indokolt. Kifejtette: az, hogy Magyarországon erős állami egészségügy van, mindenképpen pozitívum és megőrzendő érték. Ott, ahol csak magánegészségügy van, lényegesen kevésbé volt hatékony a védekezés - jegyezte meg.

Az egészségügyben dolgozóknak mindannyian nagyon sokat köszönhetnek, mindenki rendkívüli áldozatkészségről tett tanúbizonyságot, mondta. Látszottak ugyanakkor a rendszer hibái, hiányosságai a finanszírozástól a raktározási szabályokon át a készletgazdálkodásig. Itt a lehetőség, hogy a járványhelyzet csillapodásával a szükséges tapasztalatokat levonják, és ha a magyar egészségügy jobbá tétele érdekében tehetnek valamit, akkor azt most tegyék meg - mutatott rá.