• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Külön forrást kapnak a járványügyi kutatások

Hírek Frissítve 2020.05.21 Forrás: MTI - Weborvos
Külön forrást kapnak a járványügyi kutatások

A projektcsoportok a vírus kontrolljával, a vírus jobb megismerésével, megelőzésével, illetve kezelésével foglalkoznak.

Külön forrást biztosít a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kutatásokra az innovációs alapon belül a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) koronavírus-járvány ellenei védekezésről szóló, csütörtöki online tudományos konferenciáján az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László felidézte: két hónapja, amikor a koronavírus megjelent Magyarországon és megkezdődtek a járványellenes intézkedések, azt is áttekintették, hogyan tud ezekhez a magyar tudomány hozzájárulni. "Ha az elmúlt két hónap együttműködési készségét meg tudjuk tartani, akkor a magyar tudomány szárnyalni fog még a mostani szinthez képest is" - méltatta az eddigi eredményeket a miniszter.

Beszámolója szerint az utóbbi két hónapban több mint 100 koronavírus-kutatással kapcsolatos projektjavaslat érkezett be, ezek közül 24 támogatásáról döntöttek, 52 projekt döntéselőkészítő fázisba jutott, további 12 pedig döntésre vár.

A járványügyi készültségben is folytatódnak a kutatások, hiszen a vírus velünk maradt - hangsúlyozta a miniszter: a NKFIH az innovációs alapon belül külön forrást biztosít a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kutatásokra. A jelenleg futó fejlesztésekre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 3 milliárd forintot különített el. A jövőben új keretösszeg megnyitásával további projektek finanszírozása is lehetővé válik.

A kutatási projekteket ismertetve elmondta, hogy a projektcsoportok egy része a vírus kontrolljával foglalkozik, mások a vírus jobb megismerésére irányulnak, de folynak kutatások a koronavírus megelőzésével és kezelésével kapcsolatban is. Ezek a projektek a világszínvonalat képviselik - emelte ki megnyitó beszédében Palkovics László.

A védekezés további szakaszában egyre nagyobb jelentősége van a tudományos munkának és a technológiai fejlesztésnek. A projektekben központi szerep hárul a felsőoktatási intézményekre, amelyek a gyakorlatban igazolják, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció területén rendkívüli erőforrásokkal bírnak. Az elmúlt hetekben megmutatták, hogy a rendelkezésre álló szakmai tudásukkal és infrastruktúrával egy-egy probléma megoldásában akár már néhány nap alatt nemzetközi szinten is kimagasló eredményt tudnak elérni.

Frissítés: 

Ígéretes fejlesztésekről számoltak be magyar kutatók

Több, a koronavírus elleni küzdelmet segítő, ígéretes fejlesztésről számoltak be magyar kutatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló, csütörtöki online tudományos konferenciáján.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora és Kozlovszky Miklós, az Óbudai Egyetem dékánja, a MassVentil projekt vezetője egy új típusú lélegeztetőrendszer, a MassVentil koncepcióját ismertették, amely az EUvsVirus innovációs versenyen aranyérmet nyert.

Kozlovszky Miklós elmondása szerint a MassVentil krízishelyzetben egyszerre tud nagy számú beteget lélegeztetni invazív és nem invazív módon is. A rendszer nagy mennyiségű levegőt képes áttolni, de a páciensek mind különálló, egyszerű lélegeztetőegységeket kapnak az ágyuk mellé, ezeken pedig egyéni paraméterek is beállíthatók. A berendezés az orvosokat, ápolókat is védi, mert elszívja a kilélegzett, vírusos levegőt - közölték a fejlesztők.

Lacza Zsombor ortopéd-traumatológus szakorvos, az OrthoSera Kft. ügyvezetője elmondta, munkacsoportjuk több mint 10 éve vérszérum alapú terápiák fejlesztésével foglalkozik. A koronavírus-járvány kitörése után először egy gyorsan elérhető termék kifejlesztése volt a céljuk gyógyult betegek vérplazmájából. Ezt a terméket széleskörű koordinációval, az ITM támogatásával létre is hozták, és eddig már tíz beteget kezeltek vele - ismertette az eddigi eredményeket. Lacza Zsombor elmondása szerint következő céljuk a vérplazmából egy koncentráltabb, hosszabb ideig eltartható készítmény előállítása, miközben dolgoznak a hazai szérumgyártási struktúra megvalósításán is.

Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. elnöke hangsúlyozta, hogy vállalatuk a nehézségek ellenére is garantálni tudta a folyamatos gyógyszerellátást a koronavírus-járvány idején. A Richter Gedeon az elmúlt időszakban számos kutatási és gyártási együttműködést alakított ki, licenszeket és új technológiákat vásárolt - fűzte hozzá.

Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Karának dékánja hangsúlyozta: a koronavírus-járványt sikerült megfékezni, de amíg nincs védőoltás koronavírus ellen, a veszély nem múlt el. Azt például még jelenleg is kutatják, hogy a fertőzésen átesettek szereznek-e védettséget a vírus ellen. Mint a dékán felidézte, február közepén kereste meg Palkovics László innovációs és technológiai minisztert azzal, hogy fejlesszenek egy gyógyszert, amely megelőzheti a betegség kialakulását. A Richter Gedeonnal, a Pécsi Tudományegyetemmel és az ImmunoGenes Kft-vel közösen fejlesztett gyógyszer célja, hogy megakadályozza a vírust abban, hogy az ACE2 receptorhoz kötődjön és ezáltal fertőzzön - közölte Kacskovics Imre.

Keserű György Miklós, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője a Favipiravirral kapcsolatos kutatásaikról számolt be. Mint emlékeztetett, a Favipiravir egy széles spektrumú antivirális gyógyszer, amelyet 2014-ben, Japánban influenzafertőzés ellen fejlesztettek ki. A kutatócsoport által több hazai egyetem és kórház részvételével folytatott klinikai vizsgálatok célja, hogy bizonyítsák a Favipiravir koronavírus elleni hatékonyságát, valamint biztonságosságát is.

Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója elmondta, hogy vállalata több koronavírussal kapcsolatos projektben is részt vesz, ezek egyike a Favipiravirral kapcsolatos kutatás. Ezt a gyógyszert csak hosszabb kémiai eljárás során lehet előállítani, ráadásul nehéz beszerezni a kiindulási anyagokat és reagenseket, de a magyar kormány támogatásával sikerült hozzájutni ezekhez külföldről - számolt be. Mint hozzátette, technológiai újításokat is bevezetnek, hogy gyorsítsák a gyártást; a hatóanyaghoz el kell készíteni továbbá a bejuttatást segítő készítményt, ennek fejlesztése is folyamatban van. Már belátható azonban, hogy mikor lesz meg a hatóanyag és a készítmény - közölte Greiner István.

Kovács L. Gábor akadémikus az általa vezetett HECRIN (Hungarian Clinical Research Infrastructure Network) konzorcium elnöke elmondta, hogy fő feladatuk, hogy a klinikai vizsgálatok klinikumba történő bevezetését segítse. A HECRIN a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban négy projekt lebonyolítására kapott lehetőséget az ITM-től, ezek egyike a Favipiravir klinikai kipróbálása. Egy másik kutatás a Covid-betegek genetikai jellemzőit elemzi, azt vizsgálva: genetikai oka van-e annak, hogy hatalmas különbségek mutatkoznak a fertőzés lefolyásában, súlyosságában az egyes betegek között; a HECRIN Covid bizottsága továbbá maga is odaítélhet majd támogatásokat kisebb projektek számára - közölte Kovács L. Gábor.

Merkely: több vizsgálat szerint is a korlátozó intézkedések hatásosak

Több vizsgálat igazolta, hogy a korlátozó intézkedések hatásosak és tömeges koronavírus-fertőzés nem lépett fel Magyarországon - mondta el Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektor a konferencián. A négy orvosképző egyetem a járvány kezdetétől fogva folyamatosan figyelemmel kíséri a pozitív eseteket. Eddig több mint 60 ezer esetet vizsgáltak. Közlése szerint az eredmények összességében alacsony aktív fertőzöttséget és viszonylag alacsony átfertőzöttségi arányt mutattak.

A rektor beszélt a négy egyetem összefogásával, a KSH szervezésében és az ITM támogatásával végzett reprezentatív felmérésről is. Elmondta, hogy az országos szűrővizsgálatra 17 ezer 787 embert választottak ki reprezentatívan 466 településben és 23 kerületben, akik közül 10 ezer 602-en vettek részt a vizsgálatban. A tesztre csak 14 évnél idősebb, magánháztartásban élőket hívtak be, nincsenek köztük idősotthonokban lakó emberek vagy olyanok, akik például munkásszállón élnek. A vizsgálat elvégzésében több mint 5 ezren segítettek. Kiemelte Pest, Nógrád és Veszprém megyét, ahol 75 százalék felett volt a részvétel a szűrővizsgálaton.

Jakab Ferenc egyetemi tanár, virológus, a koronavírus-kutatási akciócsoport vezetője a legfontosabb eredményeik között említette, hogy a járvány elején megkezdték a vírus izolálását, megvizsgálták annak genetikai állományát. Jelenleg negyven felett van azoknak a mintáknak a száma, amely esetén a vírus teljes genetikai analízisét el tudták végezni. Kiemelte, hogy jelenleg 400 felett van azoknak a hatóanyagoknak a száma, amelyeket tesztelnek. Ezek jelentős része nem hatékony, de vannak köztük ígéretesek is, amelyek jó eredménnyel tudták csökkenteni a vírus szaporodását. Ezek a vegyületek további vizsgálatokat igényelnek. Ismertetése szerint jelenleg a hatóanyagok tesztelésének mintegy felénél tartanak. Nagy előrelepésnek nevezte, hogy ki tudják mutatni az ellenanyagot a felgyógyult betegek szervezetében, mert ez a plazmaterápia alapja is.

Röst Gergely matematikus beszámolt arról, hogy a társadalmi kontaktusok követésére indított online kérdőívüket eddig már több mint 400 ezren töltötték ki. Az eredmény ugyan nem reprezentatív, de segít a járvány terjedésének modellezésében. A felmérés alapján a társadalmi kapcsolatokban nagyjából 60-90 százalék közötti kontaktuscsökkenést tapasztalható - mondta.

Józsa János, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora az egyetem gépészmérnöki karán zajló lélegeztetőgép-fejlesztésről számolt be. Mint mondta, a kifejlesztett berendezés nemcsak az életben tartáshoz, hanem a későbbi terápiára is alkalmas. Jelenleg a berendezés sorozatgyártásánál tartanak, de várni kell még alkatrészekre. A cél 1000 darab legyártása, ebből eddig 12 készült el. Elmondta, hogy a berendezést egy 40 tagú műegyetemi csapat fejlesztette ki.

Rózsa Balázs csoportvezető (Pázmány Péter Katolikus Egyetem és KOKI CEO) beszámolt egy másik lélegeztetőgépről, amelyet a Femtronics cég készít. Elmondta, hogy a géppel különböző súlyosságú betegeket tudnak kezelni és szűri a kiáramló levegőt is, emellett egyszerűen kezelhető. Az eszköz több csúcstechnológiás berendezés előnyeit összesíti. Felkészültek a Luca 4 nevű lélegeztetőgép sorozatgyártására - tette hozzá.

Frissítés: 

Bódis József: ha nagy a baj, gyorsan tudunk szövetkezni és eredményeket produkálni

Az új típusú koronavírusról sok mindent megtudtunk, ugyanakkor meg is tanított minket sok mindenre: az egyik legfontosabb, hogy ha nagy a baj, akkor gyorsan tudunk szövetkezni, együtt dolgozni és komoly célokért eredményeket produkálni - mondta el Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár záróbeszédében. Az államtitkár megjegyezte, hogy a védekezés eddigi leghatékonyabb eszköze a maszkon és a kézmosáson túl a korlátozó intézkedések és azok betartása, vagyis a fegyelem volt.

Závodszky Péter, az Eötvös Loránd Kutató Hálózat - TTK kutatóprofesszora, valamint Pál Gábor, az EvolVeritas Kft. ügyvezető igazgatója, az ELTE Biokémiai Tanszék egyetemi docense közös előadásukban az EvolVeritas keretein belül zajló kutatásokat ismertették, amelyek célja ultraszelektív inhibitorok fejlesztése a vírusfertőzésben kulcsszerepet játszó emberi proteáz gátlására. Amennyiben ez sikerül, akkor ezek a gyógyszerjelöltek később szabadalmaztathatók lesznek és terápiás irányba vihetők tovább.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a koronavírus-vakcina fejlesztésről szólva elmondta, hogy a gyártáshoz szükséges technológiai elemek rendelkezésre állnak. Hozzátette, 2020 októberére kisszériás gyártásban odáig biztosan eljutnak, hogy preklinikai vizsgálatokat tudjanak végezni szenzitív fajokon.

 Puskás László, az Avidin Kft. ügyvezető igazgatója a liposzóma előnyös tulajdonságaira építő vakcinaprototípus kifejlesztésének a projektjéről számolt be. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kancellárja, Kotán Attila az egyetem villamosmérnöki karán május 11-e óta működő maszkvizsgálólabor-projektet ismertette. A labor, amely később akkreditált mérőhellyé fejleszthető tovább, jelenleg a maszk  szűrési hatékonyságát tudja vizsgálni részecskeszámlálással.

Deák Csaba, a Miskolci Egyetem kancellárja elmondta, hogy az intézmény feladata két részből áll: az első fázis egy havonta kétmillió maszk legyártására képes berendezés üzembe helyezése volt. A gép tesztelőfázisa véget ért, pénteken kerül állandó helyére. A második fázis két saját fejlesztésű maszkgyártó berendezés elkészítése, valamint ehhez kapcsolódóan a  sterilizálási és csomagolási folyamatok fejlesztése.  

Vonderviszt Ferenc, a Pannon Egyetem rektorhelyettese szerint az intézmény konzorciumvezetőként veszt részt két májusban indított projekt megvalósításában. Ezek közül az egyik egy újfajta oltóanyagmolekula fejlesztését, a másik a kommunális szennyvízből történő víruskimutatást célozza.

 

 

Legolvasottabb cikkeink