Jó oltóanyag az orosz a német oltási bizottság vezetője szerint

Várhatóan engedélyezik majd az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen kifejlesztett Szputnyik V orosz oltóanyag forgalmazását az Európai Unióban - mondta a német szövetségi kormány munkáját a fertőző betegségek elleni védekezés ügyében ajánlásokkal segítő testület, az állandó oltási bizottság (STIKO) vezetője egy szerdai lapinterjúban.  Thomas Mertens a Rheinische Post című lapban közölt interjúban úgy fogalmazott, hogy a Szputnyik V "egy jó oltóanyag, amelyet vélhetőleg egyszer majd az EU-ban is engedélyeznek".  Hozzátette, hogy az orosz kutatók igen tapasztaltak a vakcinafejlesztésben, és a SARS-CoV-2 elleni készítményük "ügyesen felépített" szer.

Kifejtette, hogy a Gamaleja kutatóintézet fejlesztése az úgynevezett vektorvakcinák csoportjába tartozik, csakúgy, mint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari óriáscég együttműködésével kifejlesztett oltóanyag. Azonban az AstraZeneca-vakciával ellentétben a Szputnyik V más-más úgynevezett vektorvírust tartalmaz az első és a második adagban, ami "nagyon okos megoldás, mert így megakadályozza a vektorokra adott immunválaszok révén esetleg fellépő hatékonyságcsökkenést".

A független egészségpolitikai tanácsadó testület vezetője a többi között arról is szólt, hogy biztosra vehető, hogy gyerekeknek is lesz oltás a SARS-CoV-2 ellen. A gyártók már vizsgálják, hogy miként hatnak szérumaik gyerekeknél - mondta, megjegyezve: "nem biztos, hogy még az idén lesz ebből valami", de előfordulhat, hogy az év végén már el lehet kezdeni a gyerekek beoltását.

Az oltási kampány németországi alakulásáról szóló kérdésekre azt mondta, nem szívesen ad előrejelzést arról, hogy mikorra lehet beadni a védőoltást mindenkinek, aki szeretné. Ugyanakkor "leglábbis remélem, hogy őszre már jól látható lesz az oltások hatása" - mondta Thomas Mertens.

Rámutatott, hogy a kampány elsőbbségi sorrendjének elején álló csoportoknál, az idősotthonok és az ápolási otthonok lakóinak körében máris jelentősen csökkent a súlyos megbetegedések és a halálesetek száma. 

Merkel: hónapokig tart még a nehéz járványhelyzet Németországban

Hónapokig okoz még súlyos nehézségeket az új típusú koronavírus járványa elleni védekezés Németországban - jelentette ki Angela Merkel kancellár szerdán. Hátra van még három-négy "nehéz hónap" a járványból, de utána, az oltási kampány előrehaladása révén érezhetően javul majd a helyzet - emelte ki lakosságifórum-sorozatának (Bürgerdialog) online formátumban tartott rendezvényén a kormányfő, amelyen telefonos és internetes lelkisegély-szolgálatok munkatársaival beszélgetett. Mint mondta, a járvány kezelése politikai szempontból sok bizonytalansággal nehezített feladat. A 2008-ban elmélyült pénzügyi válságban lehetett tudni, hogy mi a teendő, meg kell szüntetni a krízis kiváltó okait, meg kell támogatni a bajba jutott bankokat. Ezzel szemben a SARS-Cov-2 járványában "igyekszünk hidakat építeni, de nem tudjuk, hogy pontosan hova, mert nem látjuk a túlpartot".

Egy világjárványról nem lehet előre megmondani, hogy mikor lesz vége, ahogyan többek között azt sem tudni, hogy például kialakulnak-e a vírusnak újabb, még veszélyesebb mutációi - fejtette ki Angela Merkel.

A szerdai adatok szerint noha a járvány napi új halálos áldozatainak száma és a betegség miatt intenzív kórházi kezelésre szorulók száma csökken, azonban az új fertőződések száma emelkedik, ami főleg a B.1.1.7 jelzésű, "brit" vírusváltozat előretörésének tulajdonítható.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) kimutatása szerint az utóbbi 24 órában 9146 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez mérsékelt növekedés az egy héttel korábbi 9019-hez képest. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 518 591 ember szervezetében mutatták ki eddig a vírust.

A Covid-19-cel összefüggésben 24 óra alatt jelentett halálesetek száma az előző heti 418-ról 300-ra csökkent. A járvány áldozatainak száma így 72 489-re emelkedett. Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) összesítése szerint országszerte 2736 embert ápolnak az intenzív osztályokon az új típusú koronavírus miatt, 87-tel kevesebbet az egy héttel korábbi 2823-nál.

Húsvétra egységes korlátozó intézkedéseket vezetnek be Spanyolországban

A húsvéti ünnepekre egységes korlátozó intézkedéseket vezetnek be Spanyolországban - jelentette be Carolina Darias egészségügyi miniszter szerda esti sajtótájékoztatóján Madridban. A tárcavezető elmondta: március 26-a és április 9-e között a tartományok határai zárva lesznek, átjárni csak a már ismert kivételes indokokkal lehet, mint amilyen például a munkavégzés vagy az oktatás. Az intézkedés alól kivételt képeznek a Kanári- és a Baleár-szigetek. Az éjszakai kijárási tilalom este 11 és reggel 6 óra között tart, a tartományok ennél hosszabb időtartamot megjelölhetnek, rövidebbet viszont nem.

Az ünnepek idején a zárt nyilvános helyeken legfeljebb négyen, szabadtéren legfeljebb hatan gyülekezhetnek. Magánterületen csak együtt élő családtagok tarthatnak összejövetelt. Ugyanezek az intézkedések hét tartományban, például Baszkföldön, Murciában, Madridban érvényben lesznek március 17-e és 21-e között is, a Szent József ünnepe alkalmából tartott hosszú hétvégén.

Carolina Darias beszámolt arról, hogy az intézkedéseket jóváhagyta a tartományok egészségügyi tárcavezetőinek tanácsa, azok végrehajtása kötelező. Hozzátette: a madridi autonóm kormány ellenezte a javaslatot.  A miniszter közölte: az országba eddig 6,6 millió adagnyi vakcina érkezett a három európai engedéllyel rendelkező gyártótól, 4,98 millió ember az első, 1,4 millióan a második dózist is megkapták az oltóanyagból. Mint mondta, a szerdán bejelentett uniós megállapodásnak köszönhetően ebben a hónapban körülbelül 400 ezerrel többet kap Spanyolország a Pfizer/BioNTech-vakcinából, amellyel 3,1 millióra emelkedik a márciusban beérkező mennyiség ebből az oltóanyagból.

Az egészségügyi minisztérium adatai szerint országosan tovább mérséklődik a koronavírus-járvány terjedése, százezer emberből átlagosan 139-en fertőzöttek. Az elmúlt egy napban mintegy 2300 új esetet diagnosztizáltak. A járvány kezdete óta 3,16 millió embernél mutatták ki a fertőzést.

A halálos áldozatok száma 543-mal emelkedett az utóbbi egy hétben, eddig 71 727-en hunytak el a fertőzés következtében.

Madridban az Amyts nevű szakszervezet felhívására határozatlan idejű sztrájkba kezdtek szerdán az alapellátásban dolgozó háziorvosok és gyerekorvosok, hogy felhívják a figyelmet a szakemberhiányra, és követeljék a dolgozói létszám bővítését az ágazatban.

Miután a nap folyamán Isabel Díaz Ayuso, a madridi autonóm tartomány elnöke bejelentette lemondását, és május 4-ére előrehozott helyi választást írt ki a tartományi kormánykoalíció szakadása miatt, az egészségügyi dolgozók a politikai bizonytalanságra hivatkozva felfüggesztették a tiltakozóakciót.

Montenegró a NATO-tól és az EU-tól kér segítséget

Montenegró az Európai Uniótól és a NATO-tól kér segítséget a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez, ám a külügyminiszter szerint nem is annyira oltóanyagra van szükség, mint inkább egészségügyi személyzetre, az Adria-parti ország egészségügyi rendszere ugyanis már nem tudja kezelni a rengeteg beteget.  Djordje Radulovic tárcavezető az uniós és NATO-diplomatáknak írt levelében azt taglalta, hogy a 620 ezres Montenegró jelenleg Európa leginkább sújtott országa, amely képtelen megküzdeni a növekvő esetszámokkal.

A rossz járványügyi mutatók miatt a montenegrói kormány úgy döntött, hogy bezárja az iskolákat, a diákok újra áttérnek az online oktatásra. Emellett bezárják a bevásárlóközpontokat, a játszótereket, a vendéglátóhelyeket és a fogadóirodákat, valamint este 9 és reggel 5 óra között kijárási tilalmat vezetnek be.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában csütörtökre 4590-nel 498 696-ra, Koszovóban 529-cel 74 708-ra, Észak-Macedóniában 913-mal 108 947-re, Montenegróban 654-gyel 81 457-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 1110-zel 139 652-re növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában 21-gyel 4610-re, Koszovóban hattal 1674-re, Észak-Macedóniában 16-tal 3242-re, Montenegróban nyolccal 1101-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 37-tel 5475-re nőtt.

Szlovénia további egy hónappal meghosszabbította a járványhelyzetet

A szlovén kormány az egész országra vonatkozóan március 18-tól további egy hónappal meghosszabbította a járványhelyzetet - közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Maja Bratusa kormányszóvivő. Horvátországban jelentősen nőtt az új fertőzöttek és a kórházi kezelésre szoruló betegek száma a múlt héthez képest.

A szlovák kormányszóvivő szerint a járványhelyzet meghosszabbítására azért volt szükség, mert a jelenlegi adatok még mindig azt jelzik, hogy a vírus terjedőben van a lakosság körében. A kabinet szerda esti ülésén kiterjesztette a járványügyi intézkedéseket is egy héttel, egyedül az építőiparban tett engedményeket. Az ágazatban dolgozókat eszerint nem kell hetente tesztelni koronavírusra.

Szlovéniában csütörtökre 860-nal 198 252-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az elmúlt 24 órában tíz beteg hunyt el, amivel a járvány halálos áldozatainak száma 3918-ra emelkedett. A koronavírusos betegek közül 453-an vannak kórházban, 90-en intenzív osztályon.

Horvátországban 19 százalékkal nőtt a fertőzöttek, 18 százalékkal pedig a kórházban kezelt betegek száma a múlt héthez képest. A legtöbb fertőzöttet a tengermelléki megyékben regisztrálták.

Vili Beros egészségügyi miniszter a kormány csütörtöki ülésén hangsúlyozta: saját példamutatásával és viselkedésével mindenki befolyásolni tudja a helyzet további alakulását, amellyel elkerülhető a fertőzöttek számának további növekedése. A tárcavezető óvatosságra szólított fel, hogy a járvány visszaszorításában eddig elért eredmények ne vesszenek kárba, utalva a környező országokban romló járványhelyzetre.

A kormány ülésén az is elhangzott, hogy az Európában engedélyezett három oltóanyagból az országba eddig 408 270 ampulla érkezett, ebből 288 982-öt használtak fel; 231 078-an kapták meg az első dózist, 66 316-an pedig már a másodikat is.

Az országban csütörtökre 777 új fertőzöttet azonosítottak. A járvány kezdete óta számuk elérte a 248 838-at. Egy nap alatt tíz beteg halt bele a fertőzés okozta Covid-19 betegség szövődményeibe, a halottak száma ezzel 5635-re emelkedett. Kórházban 811 beteget ápolnak, közülük 79-en vannak lélegeztetőgépen.

Ukrajnában ugrásszerűen nő az újonnan regisztrált betegek száma

Ukrajnában rendkívüli mértékben felgyorsult a koronavírus-járvány terjedése, csütörtökre több mint kilencezer új beteget jegyeztek fel, ami mintegy 2700-zal haladja meg a megelőző napi növekményt, ismét kiugróan sokan, több mint 260-an haltak bele egy nap alatt a betegségbe, és kórházba is nagyon sokan kerültek. Egy nappal korábban, szerdán mintegy 6400 új betegről adtak számot az előző napról, ami csaknem kétszerese volt már a hétfői számnak.

A csütörtökön közölt adatok alapján az elmúlt napban 9084 új esettel 1 425 522-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 262-vel 27 685-re. Eddig 1 210 246-en gyógyultak meg, az aktív betegek száma viszont csaknem 3500-zal 187 591-re nőtt. Kórházba az elmúlt napban megint kimagaslóan sok, 4250 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, míg megelőző két napban számuk kétezer alatt volt.

A legtöbb új beteget, 853-at megint az ország legfertőzöttebb területén, a fővárosban, Kijevben jegyezték fel, ahol az azonosított fertőzöttek száma már meghaladta a 144 ezret, az elhunytaké 25-tel 2834-re nőtt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Twitteren azon meggyőződésének adott hangot, hogy az oltási kampánnyal és a biztonsági óvintézkedések betartásával mindenki, így az Ukrajnában élők is visszatérhetnek majd a normális élethez. Ezt abból az alkalomból írta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éppen egy éve nyilvánította a világjárványnak a koronavírus-fertőzés terjedését.

Ukrajnában eddig 29 378 embert oltottak be, közülük előző nap 5898-at. Egyelőre egyfajta oltóanyag van az országban, az AstraZeneca licence alapján Indiában Covishield néven gyártott vakcina.

Eközben az ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia legfrissebb, szerdán közzétett előrejelzésében arra figyelmeztetett, hogy a járvány mostani, tavaszi hulláma sokkal veszélyesebb, mint a tavaly őszi volt. A betegség súlyosabb lefolyású a középkorúaknál, és a halálozási arány is magasabb: a február 1-je körüli napokban, amikor a legkevesebb új fertőzöttet regisztrálták, a betegek körében a halálozási arány megközelítette a 2,9 százalékot - idézett az UNIAN hírügynökség az akadémia prognózisából.

Norvégia és Izland is felfüggeszti az oltást az AstraZenecával, Olaszország megtiltja egy szállítmány alkalmazását

Norvégia és Izland is felfüggeszti elővigyázatosságból az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcina alkalmazását - közölték az egészségügyi hatóságok.  Előzőleg Dánia döntött úgy csütörtökön, hogy elővigyázatosságból két hétre felfüggesztik az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében.

Öt másik európai országban is ilyen intézkedést hoztak, de csak az ABV5300 jelzésű szállítmányra vonatkozóan. Hozzájuk csatlakozott Olaszország is, amely az ABV2856 jelzésű szállítmányban lévő vakcinával történő oltást tiltotta meg. 

Brit gyógyszerfelügyelet: nincs bizonyíték arra, hogy az AstraZeneca-oltás okozott volna vérrögképződést

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) csütörtöki közleménye szerint nincs olyan adat, amely megerősítené, hogy az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari csoport által a koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyag okozta volna a Dániában észlelt vérrögképződéseket. Phil Bryan, az MHRA oltóanyagbiztonsági igazgatója a felügyelet által csütörtök délután ismertetett felhívásában azt kérte, hogy mindenki, akit az egészségügyi hatóságok oltásra hívtak be, adassa be magának az oltóanyagot.

A közlemény előzményeként Dániában elővigyázatosságból két hétre felfüggesztették az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több bejelentés érkezett arról, hogy vérrög képződött a beoltottak szervezetében.

A dán egészségügyi hatóságok is hangsúlyozták, hogy jelenleg nem lehet olyan következtetést levonni, amely szerint összefüggés lenne az oltás és a vérrögképződés között.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán