Jogunk van az egészséges munkakörnyezethez

Munkaadónak és munkavállalónak egyaránt az az érdeke, hogy ne legyenek, vagy legalábbis csökkenjenek a nem megfelelő munkakörnyezetből adódó táppénzes hiányzások. Kevesen tudják, de minisztériumi rendelet szabályozza, hogymilyen körülményeket kellenebiztosítani a képernyő előtt ülő dolgozóknak, akik az alapfelszereltségen kívül a helyes testtartáshoz szükséges, ún. ergonómiai eszközöket is igényelhetnek maguknak a munkahelyükön.

Sokan nem tudják, de a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet értelmében, többféle munkavégzést segítő eszköz jár a legalább napi 4 órát monitor előtt töltő munkavállalóknak, ha igénylik ezeket. Szemészeti szakorvosi vizsgálat után például a képernyőnézéshez jár az éleslátást biztosító szemüveg. A szakorvosi javaslatot kétévente kell kérni ehhez.

Az irodai szék legyen stabil és biztosítsa a könnyű, szabad mozgást és a kényelmes testhelyzetet. A szék magasságának pedig állíthatónak és dönthetőnek kell lennie. Az ülés közbeni helyes testtartás felvételéhez és megtartásához igény esetén láb-, sarok-, kar- és csuklótámaszt kell biztosítani.

A rendelet kitér a szabad helyváltoztatást és mozgást biztosító helyigényre, a tükröződést kiküszöbölő megoldásokra, a megfelelő megvilágításra és fényviszonyokra, de még arra is, hogy a munkaasztal legyen olyan felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. A laptartónak pedig állíthatónak és megfelelő magasságban rögzíthetőnek kell lennie, hogy a használó kényelmesen tudja olvasni a monitort.

A megfelelő munkakörnyezet kialakítása a költséghatékonyságon kívül egyre nagyobb szerepet játszik a munkaerő toborzásban és a dolgozók megtartásában is, hiszen a jó közérzet mellett a legfontosabb értékünk, az egészségünk megőrzéséhez járul hozzá.