Kabinetfőnökből helyettes államtitkár

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma új helyettes államtitkára szerint a fogyatékosügynek az esélyteremtést, a társadalmi integrációt kell szolgálnia, ezért is került a terület szeptembertől a családpolitikáért és az esélyteremtésért felelős helyettes államtitkársághoz. Fülöp Attila - aki korábban Soltész Miklós szociális, család-, és ifjúságügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke volt - szeptember 5-étől vezeti a helyettes államtitkárságot. A fogyatékosügyet a kormányzati átalakításig önálló miniszteri biztos felügyelte, ám most más területekkel együtt egy államtitkársághoz tartozik.

A helyettes államtitkár kedden az MTI-nek azt mondta, ezzel a lépéssel a fogyatékosügyet "feljebb emelték". Fülöp Attila szerint a döntés azt jelzi, hogy a fogyatékkal élő embereket a kormányzat nem másoktól elkülönítve, hanem a társadalom részeként akarja segíteni, ezért is kapcsolták össze a területet az államtitkárságon belül például a család-, illetve az ifjúságpolitikával.

Azt hangoztatta, mindenkinek biztosítani kell, hogy teljes életet élhessen, az esélyteremtés célja pedig az, hogy "ne szétválasszunk, hanem integráljunk társadalmi csoportokat".
Elmondta, a fogyatékossággal élőket képviselő nagyobb szervezetekkel a lehető legjobb kapcsolatra törekednek, ahogy korábban is tették. Hozzátette, ezt az elkötelezettségüket jelzi az is, hogy támogatásuk a mostani kormányzat idején nőtt, és több szervezetet emeltek be ebbe a körbe.

Közölte, azért is számít a segítségükre, a véleményükre, mert ezek a szervezetek tudják a legjobban közvetíteni az érintettek igényeit. Jelezte, a civilek részvételével működő Országos Fogyatékosügyi Tanács a kapcsolattartás intézményes formája, de annak keretein kívül is számít a szervezetek együttműködésére.

Fülöp Attila elmondta, Magyarországon - a 2001-es népszámlálás adatai alapján - mintegy 600 ezer fogyatékos ember él, és azt szeretnék, ha a kormányzati támogatásokkal, az Új Széchenyi Terv pályázataival minél több embert el tudnának érni.

A tárca eddigi eredményei között említette a látássérülteknek - részben az Új Széchenyi Terv keretein belül meghirdetett, részben hazai forrásból - felállított hét rehabilitációs központot, melyek 1.200 embernek jelentenek segítséget. Arról is beszámolt, hogy a hallássérülteknek egy a jelnyelvi szolgáltatás bővítését célzó pályázat jelent meg, míg az autistáknál a lakóotthonok támogatását tudták 100 millió forinttal megemelni.

Kitért arra is, hogy nemrég kiterjesztették a gépkocsiszerzési támogatásra jogosultak körét, és a korábbi 300 ezer forintos támogatási összeget használt autó esetében 600 ezerre, új gépkocsinál 900 ezerre emelték. A támogatás lehetősége már nemcsak mozgásszervi fogyatékosoknak nyitott, hanem például az értelmi fogyatékosok, hallás-, látássérültek és autisták (illetve az őket szállító hozzátartozóik) számára is.

A minisztérium tervei között említette a közintézmények akadálymentesítési programját is az Új Széchenyi Terv forrásaiból. Mint mondta, azokat az épületeket kívánják átalakítani első körben akadálymentessé, amelyekben nagyobb ügyfélforgalom várható, így például a járásközpontokban a kormányhivataloknál.