MTA beszámoló: mérsékelten innovatív ország

A Magyar Tudományos Akadémia 2009-2010-es évekről szóló beszámolójával folytatta munkáját kedden délelőtt az Országgyűlés. Pálinkás József, az MTA elnöke szerint Magyarország mérsékelten innovatív ország, a magyar tudományos élet a nemzetközi mezőnyben elfogadható, bizonyos területeken kimagaslóan elismert teljesítményt mutat, de a források felhasználása nem elég hatékony.

Expozéjában kiemelte: a fenti időszakot a globális váltás és kormányzati váltás egyaránt jellemezte, ezen változások hatással voltak a tudomány, a kutatások és fejlesztés működésének feltételeire, eredményeire, diszciplináris tendenciáira is. Az akadémiai elnök szerint ugyanakkor a beszámoló által taglalt két évben a hazai tudomány problémái súlyosbodtak, és a megújulás halaszthatatlanná vált. Aggasztó az alap- és alkalmazott kutatásokat végző állami költségvetési intézmények egyre zsugorodó aránya - állapította meg, hozzátéve: számos, nemzetközi szinten kiemelkedő kutatócsoport működése bizonytalanná vált, olykor ellehetetlenült.

A legtehetségesebb fiatalok egy része nem látott perspektívát Magyarországon - mutatott rá Pálinkás József, aki úgy látja: az egyre romló kutatási feltételek, a források gazdaságtalan elosztási mechanizmusa miatt hazánk lassan a régióban is lemaradóban van.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (j) beszél az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Pálinkás József hozzátette: külső értékelések szerint Magyarország mérsékelten innovatív ország, "nagyjából a harmadik ligában futballozunk". Az akadémiai elnök kitérve a vonatkozó uniós keretprogramra közölte: a megpályázott és elnyert összegek aránya 14 százalék, a nyertes pályázatok arányát tekintve 14., pénzügyi eredményesség tekintetében 17. helyen áll hazánk a 33, programba bekapcsolódó ország közül. Az egy nyertes pályázóra jutó támogatás pedig az uniós átlag fele - sorolta, majd kitért arra, hogy a KSH adatai szerint a k+f-re fordított források GDP-arányos összege 2009-ben 1,15 százalék, 2010-ben 1,14 volt, míg tavaly 1,19 százalékra nőtt.

A kormányprogramban meghatározott célhoz ugyanakkor jelentős fejlesztésekre van szükség - mondta. Hozzátette: a vállalkozói szektor aktivitása erősödött, a vállalati kutatóhelyeknél több mint kétszeresére nőtt az állami költségvetésből származó bevétel.
Pálinkás József kitért arra, hogy kiemelkedő eredmények érdekében különös kiemelt figyelmet kell fordítani a tudományos műhelyekre és iskolákra. Mint mondta, a felfedező kutatások finanszírozása elsősorban az állam feladata. Kitért arra is, hogy 2011-ben 40 kutatóintézet helyett öt intézet és tíz kutatóközpont kezdte meg munkáját. Beszámolója szerint az MTA költségvetési támogatása 2009-ben 37,6 milliárd volt, 2010-ben 35,5 milliárd. A tendencia 2012-ben fordult meg, és 20 százalékos növekedést következett be. Jelezte még: az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatása idén 40 százalékkal nőtt.
Pósán: egyöntetű bizottsági támogatás a javaslatnak
Pósán László (Fidesz) a határozati javaslatot ismertetve kiemelte: az oktatási és tudományos bizottság ülésén olyan természetű kifogás, amely a beszámoló elfogadását megkérdőjelezné, nem hangzott el, azt a testület egyöntetűen támogatta, és ezt javasolja az Országgyűlésnek is. A beszámoló korrekt, a valóságnak megfelelő, részletes, alapos és teljes körű tájékozódásra alkalmas - állapította meg.
Kormány: pluszforrás a felsőoktatásnak jövő évben
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megköszönte a beszámolót, és külön örömét fejezte ki, hogy szó esett a 2012-es éves változásokról, a költségvetési pluszforrásokról is. A tárca vezetője kitért a felsőoktatás, az akadémia munkájának összehangolására, arra, hogy jövő évben több mint 37 milliárdos pluszforrás kerül be a felsőoktatásba, és nagyon fontos, hogy ennek a felhasználása megfelelő módon történjen meg.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt mondta: a tudománypolitika iránti felelősség megoszlik a miniszter és az MTA között, mint ahogy a kutatások is, részben az MTA intézményeiben, részben a felsőoktatási intézményekben zajlanak. A tudásalapú társadalom nem létezik a tudományok támogatása nélkül - fogalmazott, hozzátéve: a tudományok, a kutatás az emberről szól, és az emberért van. Az az innovációs kényszer, ami napjainkban a nagyvilág műhelyeiből árad, néha mintha megfeledkezne arról, mi célt szolgál a kutatás és tudomány - értékelt.

A beszámoló szerinte meggyőző a tekintetben is, hogy jó kezekben van a tudomány irányítása az akadémiánál. Az államtitkár utalt arra, hogy az MTA támogatása 40 százalékkal nőtt az idei költségvetésben.

Fidesz: kialakulóban van egy egység tudománypolitika
Korábban a kormányzat soha ilyen mélységben nem foglalkozott a tudomány kérdésével, de mára kialakulóban van egy egységesen kezelt tudománypolitika - jelentette ki Pósán László, a Fidesz vezérszónoka. A politikus hangsúlyozta, hogy miután 2009-ben és 2010-ben nem létezett kormányzati szinten megfogalmazott, egységesen kezelt tudománypolitika, ezért akkor a források is csak csekély mértékben hasznosultak.

Arra a problémára is felhívta a filmet, hogy a Magyar Tudományos Akadémia belső átalakítás során kiderült, hogy az MTA-n tudományos minősítés nélkül foglakoztattak főállású kutatókat.
Azt viszont pozitívumként említette, hogy a tárgyalt időszakban emelkedett a hazai kutatóhelyek száma. A növekedés elsősorban a vállalati szférára vonatkozott - tette hozzá.

Pósán László azt is hangsúlyozta, hogy a tudomány jövőjét az alapkutatások jelentik, és ezek finanszírozása állami feladat. 2012-ben közel nyolcmilliárd forintra emelkedtek az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) forrásai - tette hozzá. Pozitív fejleményként említette, hogy a magyar kutatók tanulmányainak idézettsége növekvő tendenciát mutat a világátlaghoz képest. A Magyarországon készülő nemzetközi tudományos publikációk többségét az MTA intézetei és néhány egyetem, ami azt mutatja, hogy elsősorban itt folyik alapkutatás. A magyar tudomány elismertségét a neves nemzetközi díjak mellett az is jelzi, hogy Szegeden alkotják meg az ELI elnevezésű szuperlézert - mondta a politikus.

MSZP: korrekt és megfelelő a beszámoló
Hiller István (MSZP) korrektnek és megfelelőnek ítélte a beszámolót, amely szerinte hűen tükrözi azt az időszakot, amelyről szól. Helyeselte, hogy bár a beszámoló a 2009-2010-es időszakot öleli fel, a világgazdasági válsággal kapcsolatban kitér a 2008 ősze óta zajló folyamatokra.

Fontosnak tartotta megemlíteni az MTA azon vállalt szerepét, hogy nem avatkozott be a pártpolitikába, ugyanakkor részt vett a közéletben, és helyet biztosított számos olyan rendezvénynek, ami az ország egészére nézve fontos volt.

Hiller István hangsúlyosan beszélt az Akadémia reformjáról és az ezt megalapozó törvénymódosításról, amely még szocialista kormány idején, az ő oktatási minisztersége alatt született.
Kiemelten szólt az MTA és a magyar felsőoktatás kapcsolatáról, valamint az agyelszívás megállítására szolgáló műhelyteremtési tevékenységről. Mint mondta, gyökeret vert a minőségi áttörést hozó gondolkodás a kutatók haza csábításáról, ebben pedig kiemelt szerepet tulajdonított az Akadémia elnökének.

Hiller István szerint ugyanakkor nem szabad hagyni, hogy a hazai felsőoktatási kutatás csorbát szenvedjen, és a kutatási tevékenység túlzottan az akadémiai hálózat javára mozduljon el. Azt mondta: ezen a területen súlyos gondokat lát.

A KDNP szerint is itthon kell tartani kutatóinkat
Michl József kereszténydemokrata politikus köszönetet mondott a tudomány képviselőinek és üdvözölte, hogy a beszámoló javaslatokat is tesz a szükséges változtatásokra.
Fontos feladatnak nevezte az utánpótlás-nevelést, és a legfontosabb célok között említette a határon túli együttműködés fejlesztését, valamint a nemzetközi kapcsolatrendszer építését.
A képviselő idézett a Talentum-díjas fiatal kutatók egykori leveléből, amelynek írói a tudományos élet problémáira hívták fel a figyelmet. Ezek a problémák a felvetőik szerint elvezethetnek a fiatalok elvándorlásához, a hazai tudományos élet csorbulásához.
A politikus szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a magyarországi körülmények kellő motivációt jelentsenek a kutatóknak az itthoni munkára.  A képviselő hangsúlyosan beszélt a hit és a tudomány kapcsolatáról.

Jobbik: megfelelő feltételeket kell biztosítani a kutatáshoz
Balczó Zoltán (Jobbik) a hazai felfedező kutatások legfontosabb tényezői között említette a kutatók mellett az intézményrendszert, valamint a finanszírozást és a megfelel feltételrendszert.
A kutatók fizetéséről szólva azt mondta: azok az unió 27 tagállamában Magyarországon a legalacsonyabbak, így nem meglepő, ha sokan elhagyják a pályát. Ugyancsak bírálta a nem megfelelő infrastrukturális feltételeket, amely külföldre csábítja a legtehetségesebbeket.

Balczó Zoltán kevesellte a kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat, amelyek évről évre mindössze a bruttó hazai termék 1 százalékos összegét teszik ki. Szerinte ez a finanszírozás még nem elégséges a szellemi bázis itthon tartásához.

A képviselő fontosnak tartotta, hogy az ország megfelelően részesüljön az uniós kutatási pályázatokból.

A tudománypolitikai irányításról szólva kijelentette: nem mamutminisztériumokra lenne szükség, hanem önálló kutatási, fejlesztési, innovációs tárcára. Hiányolta a pályázatokkal támogatott tevékenységek számon kérését, az akadémikusok tiszteletdíjakat pedig áttekintené, mivel - mint mondta - az Akadémia tagjai általában egy mádik intézménytől is felvesznek jövedelmet, vagy nyugdíjban részesülnek a tiszteletdíj mellett.