Kártérítésből könnyen lehet hálapénz

A Független Pénztárszövetség határozott álláspontja, hogy az új jogszabály, amely szerint idén januártól az egészségpénztár tagjai részére betegségbiztosítást is vásárolhat, merőben ellentétes a Pénztártörvény eddig sértetlen alapelveivel. Ráadásul a
biztosítótársaságok SZJA-mentes kárkifizetése könnyen válhat hálapénzzé, ami a magyar egészségügy érdemi átalakulásának legnagyobb akadálya - írják sajtóközleményükben.

Az Országgyűlés egyhangú döntésével, két évtizeddel ezelőtt létrehozott önkéntes pénztárak célja már a törvény preambulumából kiolvasható. A Magyarországon új jogintézményként megalakuló egészségpénztárak célja, hogy a mindenkori társadalombiztosítás ellátásait egészítse ki vagy pótolja, vagyis a betegségek gyógyítása mellett fókuszáljon az egészségmegőrzésre.

Ezzel szemben a biztosítótársaságok nagy hagyományokkal rendelkeztek a betegségbiztosítás területén: ilyen termékek már a második világháború óta szerepelnek a portfóliójukban. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről 2003-ban született egységes törvény a betegségbiztosításokat a nem-élet biztosítások alatt már nevesíti is, vagyis ez a termék, mint minden más biztosítás, az előre nem látható kockázatok kezelésére szolgál.

Az OEP mellett mindkét pillérnek megvan a létjogosultsága, hiszen különböző feladatot töltenek be. Már csak azért sem versenytársai egymásnak, mert ügyfélkörüket és szolgáltatásaikat eltérő alapokon szervezik.

A betegségbiztosításnak az egészségpénztárak által finanszírozható körbe történő beemelése több ponton ellentétes a Pénztártörvény elveivel. Egyrészt az egészségpénztár működési alapelve a szolgáltatásoknak a pénztártagok részére történő közvetlen megszervezése, másrészt alapvető célja a prevenció, a betegségek megelőzése. A biztosítótársaság a betegség esetén és időtartamára történő pénzbeli kifizetése után magára hagyja a beteget a probléma megoldásában, arról nem is beszélve, hogy a betegek a biztosítók által fizetett kártérítési összeget könnyen adózatlan hálapénzként használhatják fel, ami a magyar egészségügy egyik legnagyobb rákfenéje.

Ahogy az egészségpénztár elveivel ellentétes a betegségbiztosítás beemelése a finanszírozható körbe,
ugyanúgy értelmezhetetlen, hogy a biztosítók ügyfeleik részére rendszeres időközönként szűrővizsgálatokat fizessenek. Mindenki számára belátható, hogy a szűrővizsgálat nem egy jövőben esetlegesen bekövetkező esemény, hanem egy tudatosan megtervezett prevenciós program része. Az, hogy egyes biztosítók ezt mégis kínálják az ügyfeleiknek, vélhetően kockázat-elbírálási célokat szolgál, hiszen a szűrővizsgálat nem tartozik a biztosításról szóló törvényben lefektetett, a biztosítók által művelhető tevékenységek közé.

Az új intézkedés sok bizonytalanság mellett egy ponton nem hagy kétséget: az üzleti betegségbiztosítások után, amennyiben díja önkéntes egészségpénztáron keresztül kerül  befizetésre, mostantól jár adókedvezmény, ami fehér holló a jelenlegi kormányzati szigorítások közepette. Tény azonban, hogy ebben a kormányzati ciklusban ez már a második, a biztosítótársaságoknak tett törvényalkotói gesztus. A tavalyi volt az első, amikor a betegségbiztosítás a munkáltatók számára felső összeghatár és cafeteria-adó nélkül, költségként volt elszámolható (ez a szabály jelenleg is érvényben van).

A PSZÁF legfrissebb adatai alapján ez a kedvezmény a biztosítók számára nem hozott érdemi áttörést. Az üzleti betegségbiztosítások díjbevétele 2012. I-III. negyedévben 5,6 milliárd forint volt, szemben az előző év azonos időszakában realizált 4,69 milliárd forint bevétellel. Azonban a biztosítótársaságok 2012. évi teljesítménye még így is alig éri el az egészségpénztári szektor bevételének 15 százalékát (lásd lentebb az egészségpénztári számsorokat).

Mindennél fontosabb, hogy az évről-évre érzékelhetően szűkülő OEP-ellátás mellett a magyarországi munkáltatók és az itt élők egészségük biztosításában minél több pillérre támaszkodhassanak – állítja Dr. Lukács Marianna, a Budapesti Corvinus Egyetem c. docense, aki egyben a Független Pénztárszövetség elnöke. Optimális a két szektor azonos nagysága lenne bevétel és a lefedett lakosság tekintetében is, de ehhez még sokat kell fejlődniük a biztosítótársaságoknak. Abból kiindulva, hogy az egészségpénztári szektor ezeket az eredményeket két évtized alatt érte el, a szakember szerint a biztosítótársaságok valószínűleg 2020-ra kerülnek egy súlycsoportba az önkéntes pénztárakkal.