Két magyar kutató is támogatást nyert egy nemzetközi pályázaton

Lázár Viktória, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) tudományos főmunkatársa és Róna Gergely, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) tudományos munkatársa is azon tíz élettudománnyal foglalkozó kutató között van, akik elnyerték az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) Installation Grants 2023-as pályázatán az évi 50 ezer eurós támogatást - közölte a Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel csütörtökön.

A tájékoztatás szerint a két kutató projektjének megvalósítására öt évre egyenként összesen mintegy 100 millió forint támogatásban részesül.

Lázár Viktória projektjének célja egy rendkívül specifikus és sokoldalú kezelési stratégia kidolgozása a genotoxin-termelő bélbaktériumok ellen, ami továbbá a gyulladásos bélbetegségekhez és a vastagbéldaganatokhoz kapcsolódó, korábban ismeretlen kockázati tényezők feltárásában is segíthet. Róna Gergely projektjének célja a neurodegeneratív betegségek hátterében álló neurális DNS-hibajavítás molekuláris mechanizmusainak a megértése új terápiás megközelítések megalapozása érdekében.

Lázár Viktória miután öt éven át dolgozott a Technion - Izraeli Technológiai Egyetemen, 2022-ben tért haza Magyarországra és alapította meg a HUN-REN SZBK-ban az MTA-SZBK Lendület Antibiotikum Hatások Rendszerbiológiája Kutatócsoportot. Az EMBO Installation Grant-et elnyert "Új stratégiák feltárása a genotoxin-termelő bélpatogének ellen" című kutatási pályázata az emberi egészségre veszélyes, toxin-termelő bélbaktériumok vizsgálatát célozza.

A mikrobiom, azaz a bélflóra emberi egészségre gyakorolt széles körű jelentőségére egyre több, napjainkban is aktívan zajló kutatás eredménye hívja fel a figyelmet. Egyes esetekben egyértelmű kapcsolatot tártak fel a gyulladásos bélbetegségek, illetve a vastagbéldaganatok és a mikrobiom genotoxikus, DNS-károsodást okozó metabolitokat termelő összetevői között. Ezért a Lázár-labor egy sokoldalú, nagy áteresztőképességű megközelítést javasol olyan új, hatékony kezelési stratégiák kidolgozására, amelyek kifejezetten a genotoxin-termelő kórokozókat célozzák, minimálisra csökkentve a jótékony bélbaktériumokra gyakorolt hatást.

A nyertes EMBO-projekt során a kutatócsoport olyan kémiai molekulákat és szintetikus bélmikrobiális közösségeket keres, amelyek szelektíven gátolják a genotoxin-termelő baktériumokat, miközben ezzel egyidejűleg a patogenicitásukat is csökkentik. Ez az egyedülálló projekt segíti a kutatókat egy rendkívül specifikus és sokoldalú kezelési stratégia kidolgozásában a genotoxin-termelő bélbaktériumok ellen, valamint a gyulladásos bélbetegségekhez és a vastagbéldaganatokhoz kapcsolódó, korábban ismeretlen kockázati tényezők feltárásában.

Róna Gergely nyolc évig dolgozott a New York University Grossman School of Medicine-ben, valamint a Howard Hughes Medical Institute-ban (HHMI), mielőtt a HUN-REN TTK Molekuláris Élettudományi Intézetében 2023 végén megalapította a sejtek genomi integritásának megőrzését kutató Lendület DNS-hibajavítás Kutatócsoportot. Itt genetikai, biokémiai, sejtbiológiai és proteomikai módszerek alkalmazásával törekszik leírni bizonyos betegségek hátterében álló molekuláris mechanizmusokat.

Az EMBO-pályázat keretében megvalósuló projekt célja a neurális DNS-hibajavítás molekuláris mechanizmusainak jobb megértése.

Az idegrendszer nagy energiaigénye, magas transzkripciós aktivitása és ezen sejtek hosszú élettartama miatt rendkívül érzékeny a stressz minden formájára, beleértve a DNS-károsodást is. A DNS-hibajavító gének mutációi számos neurológiai rendellenességgel járnak, ami kritikus szerepet játszik az olyan neurodegeneratív betegségek kialakulásában, mint például a Huntington-kór (HD) vagy az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS). Továbbra is ismeretlen azonban ezen DNS-hibajavítási folyamatok pontos molekuláris háttere, valamint az, hogy ezek a nem megújuló sejtek hogyan őrzik meg a genomi integritásukat sok évtizeden át.

Az EMBO Installation Grants az élettudományok területén tevékenykedő olyan csoportvezetőknek nyújt támogatást, akik nemrég alapítottak vagy a közeljövőben alapítanak kutatócsoportot a programban részt vevő országok valamelyikében. A jelentkezőknek a pályázást megelőző négy évben legalább két évig azon országon kívül kell kutatómunkát folytatniuk, ahol csoportjukat megalapítják. A 3-5 évre szóló, a harmadik év végi sikeres elszámolást követően automatikusan további két évvel meghosszabbított évi 50.000 eurós támogatást a fogadó ország minisztériuma vagy finanszírozó ügynöksége - Magyarországon az NKFIH 35.000 eurót - és a 31 tagállamból álló kormányközi szervezet, az EMBC biztosítja.

A tájékoztatás szerint a hét ország - Csehország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Portugália és Törökország - tíz élettudománnyal foglalkozó kutatója által benyújtott és támogatást elnyert tíz pályázat témái között szerepelnek az öregedés, a tumorbiológia, a bél-agy tengely kommunikációja, a mikrobióta és a génszerkesztési eszközök.