A hazai szakemberek már népbetegségként emlegetik a koraszüléseket.
Olyan magas Magyarországon a koraszülések száma, hogy nemcsak az európai átlagot veri, hanem a hazai szakemberek már népbetegségként emlegetik. A Semmelweis Egyetem kutatói a riasztó tendencia okait igyekeztek kideríteni - olvasható a Semmelweis Figyelőn.
A normál várandósság a fogamzástól számítva általában a befejezett 37. hétig tart, vagyis az utolsó menstruációtól számítva körülbelül 40 hétig. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a 37. hét előtti szülések koraszülésnek, míg a 42. hét utániak túlhordásnak számítanak. Mindkét eset kockázatot jelent az újszülöttre nézve, de annak mértékét és gyakoriságát tekintve a koraszülés a kockázatosabb.
Az alacsony születési testtömeg is veszélyes, az újszülöttek már 2500 gramm alatt ebbe a kategóriába tartoznak, és szövődmények alakulhatnak ki. Bár a fejlett orvostudománynak köszönhetően ma már jobbak a kicsik kilátásai, hiszen míg egy 1000 grammos baba túlélési esélye 10 éve csupán 30 százalék volt, ma már 90 százalék.
„Magyarországon a koraszülés népbetegség" - olvasható a sommás megállapítás Fogarasi-Grenczer Andrea és Balázs Péter tanulmányában. „Az összes élveszületés körülbelül 9 százaléka a betöltött 37. hét előtt történik. Előfordulása egyes szubkulturális csoportokban valószínűsíthetően 20 százalék körüli vagy annál magasabb. Az Európai Unió tagállamainak átlaga 6% körül ingadozik, a skandináv országokban ez az érték 3–4 százalék". A statisztika a szomszédos országokkal összehasonlítva sem kedvezőbb.
A fő bűnös a dohányzás
Hiába hinnénk azt, hogy a kismamák a várandósság minden percét áldott állapotként élik meg és óvják a maguk, illetve a magzat egészségét, vannak, akik ilyenkor sem képesek egészségesebben élni. A nemdohányzók védelmét szolgáló törvény 2012. január 1-től minden nyilvános zárt térben tiltja a dohányzást, az egészségügyi intézményekre a tilalom már korábban is érvényben volt. Sajnos az sem volt ritka látvány, hogy a várandós nők a kórházépület bejárata előtt dohányoztak. Többségük persze titkolja és szégyelli magát, és le is tagadja az orvosa előtt. A statisztikai adatok így némiképp torzítanak.
„Az idő előtti szüléshez gyakran jól azonosítható anyai és magzati kórképek vezetnek, de az esetek jelentős részében a szülés váratlanul és minden előzetes tünet nélkül következik be. Ilyen esetekben a család szocioökonómiai háttere és az azzal összefüggésbe hozható, negatívan ható életmódbeli tényezők tehetők felelőssé. Ezek között a leggyakoribb egészségkárosító magatartásforma a dohányzás. Várandósság alatti aránya országosan 14,4% az elmúlt 13 év átlagát tekintve, de néhány megyénkben a 25%-ot is eléri. Ezekben a megyékben a koraszüléseknek is lényegesen magasabb a prevalenciája" - írják a kutatók.
Érdekes az a tény is, hogy míg a férfiak dohányzása a fejlett országokban stagnál, addig egyre több nő kezd el cigarettázni. A jelenlegi adatok szerint a férfiak 40,6 százaléka, a nők 31,7 százaléka dohányzik. A WHO adatai szerint az európai országok közül csak Ausztriában és Szerbiában magasabb a nők dohányzási gyakorisága.
A dohányzásellenes törvény remélhetőleg csökkenti a koraszülések számát
A jó hír azonban az, hogy a szakértők szerint a dohányzási tilalmat minden zárt nyilvános térben elrendelő törvény hatására várhatóan mérséklődni fog a koraszülések száma. Más országokban ugyanis már megfigyelhető a törvény pozitív hatása: Skóciában például a hasonló jogszabálynak köszönhetően folyamatosan csökken a koraszülések és az alacsony születési súllyal világra jött csecsemők száma. Ott a nyilvános helyeken 2006 márciusában tiltották be végleg a dohányzást, és a legfrissebb adatok szerint a terhesség alatt dohányzó édesanyák aránya ez idő alatt 25 százalékról 19 százalékra esett vissza. Ezzel együtt a koraszülések előfordulási aránya 10 százalékkal, a kis születési súlyú csecsemők aránya pedig 5-8 százalékkal csökkent.
A passzív dohányzás is számít
Ez a tendencia ráadásul nemcsak a dohányosokra volt jellemző, hanem azokra az anyákra is, akik soha életükben nem cigarettáztak. A szakértők szerint ebből is látszanak a passzív dohányzás káros hatásai . „A várandósság alatti dohányzást és annak ártalmait súlyosbítja a környezetből – sokszor a családtagoktól – származó környezeti dohányfüstártalom. A probléma megoldása mindenképpen kétirányú. A prevenció területén dolgozó szakemberek számára új módszerek és eszközök szükségesek a hatékonyabb megelőzéshez" – írják összegzésképpen a kutatók.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!