Kórházi fertőzések: a magyar adat jobb, mint az uniós átlag

Az egészségügyi kormányzat célja, hogy felvegye a harcot a kórházi fertőzésekkel szemben és mérsékelje a megbetegedések számát - mondta az egészségügyért felelős államtitkár szerdán, sajtótájékoztatón. Horváth Ildikó közölte, a társintézményekkel együtt évek óta zajlik a kórházi fertőzések visszaszorításának szakmai, módszertani és jogszabályi "megsegítése", és ezt szolgálja az Emberi Erőforrás Operatív Program 11,43 milliárd forintos projektje is, amelynek egyik része a betegbiztonság javítását célzó alprojekt, benne az infekciókontrollal. (Idetartozik még a népegészségügyi program, az alapellátás fejlesztése és a környezetvédelmi alprojekt.)

Az államtitkár hozzátette, az egészségügyben komoly problémát okoznak az antibiotikumra már rezisztens baktériumok, amelyek nagy kihívást jelentenek a betegellátás során, ugyanakkor azt is tudni kell, hogy nem lehet elkerülni minden ilyen típusú megbetegedést. Kitért arra, hogy az egészségügyi ellátás során fellépő fertőzések csökkentését támogató projekt számos kórházi területen nyújt módszertant az intézményeknek. 

Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos arról beszélt, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 2001 óta gyűjti a laboratóriumok és kórházak jelentéseit a kórházi fertőzések típusairól. A szakember is azt hangsúlyozta, hogy vannak olyan fertőzések, amelyeket nem minden esetben lehet elkerülni, de cél kell legyen ezek minimálisra csökkentése. Mint mondta, az NNK az ellenőrzések mellett konzultációkkal, az egyes kórházakra vonatkoztatható megoldási javaslatokkal is segíti az intézményeket.

Az országos tisztifőorvos elmondta, hogy a kórházi fertőzések visszaszorítását célzó miniszteri rendelet életbe lépése óta (2018. október 1.) módszertani levelekkel segítik az intézményeket a rendelet előírásainak végrehajtásában, s hogy a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszerbe (NNSR) évről évre javul az intézmények jelentési hajlandósága. Hangsúlyozta, hogy az infekciókontroll nagy elkötelezettséget igényel mindenki részéről, beleértve az egészségügyi ellátókat, de a betegeket, sőt a hozzátartozókat is. 

Oroszi Beatrix, az NNK projektjének szakmai vezetője azt mondta, hogy a legutolsó, ECDC által végzett 2017-es pont prevalencia vizsgálatok (ppv – azonos időben és azonos protokollok betartásával végzett vizsgálat, avagy pillanatfelvétel) szerint a kórházi fertőzések előfordulása terén a magyar adat jobb, mint az uniós átlag, hiszen míg Magyarországon az kórházban kezelt betegek 4 százaléka kap el valamilyen fertőzést, addig az uniós adat 5,5 százalék. A ppv-k ma a legrelevánsabb eredményeket adják a szükséges intézkedésekhez, tette hozzá. A leggyakrabban előforduló fertőzések között említette a légúti megbetegedéseket (beleértve az alsó légútit, például tüdőgyulladás) 25 százalék, a húgyúti fertőzést 20 százalékkal, a műtéti sebfertőzést és az orvosi eszközhasználat során fellépő fertőzéseket. Bár a véráramfertőzések csupán 7 százalékot tesznek ki, ám ezek a legsúlyosabb fertőzések, tette hozzá. Mint mondta, célzott beavatkozásokkal 30, az eszközös eljárások esetében 50 százalékkal lehetne csökkenteni a kórházi fertőzéseket.

Fontos elemként jelölték meg a szakemberek az alkoholos kézfertőtlenítést: 2016-ban 6 liter, 2017-ben 8,1 liter fogyott ezer ápolási napra számolva, míg az Európai Unió átlaga ugyanebben a mutatóban 24 liter. Nem véletlen, hogy a tavaly októberben életbe lépett, kórházi fertőzések csökkentését célzó jogszabály arról is rendelkezik, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak biztosítaniuk kell az osztályok profiljához igazodóan az alkoholos kézfertőtlenítő szer, valamint a kézfertőtlenítőszer-adagolók elérhetőségét minden betegellátási ponton, valamint a látogatói belépési pontokon. Mint hangsúlyozták, a kéz viszi a legtöbb fertőzést, ezért kiemelt pontja a kézhigiéné az infekciókontrollnak.

A szakmai vezető azt is elmondta, a projektben szereplő intézkedési csomagok egy időben történő alkalmazása sokat segíthet a fertőzések megelőzésében. Megjegyezte, a program kitér arra is, hogy akár a finanszírozási lehetőségek áttekintésével hogyan tudják az intézményeket abban segíteni, hogy megfelelően alkalmazzák az eljárásrendeket a napi gyakorlatban. Elmondta, hogy az intézmények előtt eddig is ismertek voltak az ellátási csomag egyes elemei, az új módszertanban azonban már új tudományos bizonyítékokon alapuló elemek is vannak.

Az "Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése" című projekt - amelyben négy intézmény vesz részt konzorciumi partnerként: NNK, ÁEEK, NEAK, SE EMK – 2020-ban zárul, s ekkor már fognak előzetes adatokat publikálni, majd természetesen a projekt fenntartási idejében is folyamatos lesz a jelentés. Lehetőleg úgy, hogy a laikusok is megértsék, ígérték lapunk felvetésére a szakemberek.