Koronavírus: a legfrissebb hírek a nagyvilágból

Ausztriában botrány robbant ki az oltási sorrend be nem tartása miatt

Botrány robbant ki Ausztiában a koronavírus elleni oltások beadása körül, Sebastian Kurz kancellár a Kronen Zeitung című osztrák lapnak nyilatkozva szerdán megengedhetetlennek nevezte, hogy polgármesterek és feleségeik, illetve helyi prominens személyiségek soron kívül jutottak hozzá a vakcinához.

Az osztrák sajtóban előző nap jelentek meg arról szóló hírek, hogy Ausztria több tartományában a fel nem használt oltóanyagokat az oltási sorrendben soron következő érintettek - például a nem otthonokban élő 80 éven felüli idősek - helyett polgármesterek, családtagjaik illetve önkormányzati dolgozók kapták meg.

Egyikük - Wolfgang Matt, Feldkirch polgármestere - az ORF2 közszolgálati televízió kedd késő esti műsorában azzal magyarázta a soron kívüliséget, hogy a "megmaradt kenyeret sem dobjuk ki". Ezzel arra kívánt utalni, hogy nem az oltási stratégia sorrendjét szegte meg, csupán nem akarta, hogy a megmaradt, fel nem használt oltóanyag veszendőbe menjen.

Az esetek sokasága - Vorarlbergben, Tirolban, Karintiában, Alsó- és Felső-Ausztriában, valamint Bécsben - az osztrák kancellárt is megszólalásra késztette. "Dühös vagyok, és morálisan elítélem azt, aki soron kívül, az arra rászoruló idősek és egészségügyi dolgozók elé tolakszik. Továbbra is bízom abban, hogy az oltást végző orvosok, illetve a helyi szervezésben részt vevő felelős koordinátorok az adott település közjavát tekintik szem előtt, és nem a saját, egyéni szempontjaik vezérlik őket" - adott hangot felháborodásának Sebastian Kurz. "Mindazonáltal, az oltások szigorúbb dokumentációja mellett, a jövőben jogi következményekkel is számolnia kell annak, aki visszaélést követ el" - tette hozzá.

Mások mellett Werner Kogler alkancellár, Gernot Blümel pénzügyminiszter és több tartományfőnök is elítélte azon helyi politikusokat, akik visszaéltek a kormány oltási stratégiájával, sőt az alkancellár a politikai felelősségre vonást sem zárta ki.

Ukrajnában ismét sokan haltak bele egy nap alatt a betegségbe

Ukrajnában továbbra is súlyos a koronavírusjárvány-helyzet, szerdára is több mint négyezer új beteget jegyeztek fel, megint kétszáznál többen haltak meg egy nap alatt, és több mint kétezren kerültek kórházba.

A hivatalosan közölt adatok alapján az elmúlt napban 4383 új esettel 1 172 038-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 212 áldozattal 21 258-ra. Eddig 900 749-en gyógyultak meg, közülük előző nap több mint 14,5 ezren, az aktív betegek száma így több mint 10,3 ezerrel 250 031-re csökkent. Az elmúlt napon az országban ismét sok, 2011 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús új beteg került kórházba.

A legtöbb új beteget, több mint hatszázat megint az ország legfertőzöttebb területén, a fővárosban jegyezték fel. Kijevben velük együtt Vitalij Klicsko főpolgármester tájékoztatása szerint az azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 124 ezret, az elhunytaké 16-tal 2227-re nőtt.

Rejting neves közvélemény-kutató központ január 14-16. között végzett felmérése szerint - amelynek eredményét szerdán hozták nyilvánosságra - az ukránoknak több mint a fele, 52 százaléka nem akarja beoltatni magát koronavírus ellen, akkor sem, ha ingyen megkaphatja a vakcinát. Ingyenesség esetén 43 százalékuk kész beoltatni magát. Amennyiben az oltóanyag hozzáférhető lesz a patikákban, 39 százalék kész beoltatni magát, 56 százalék viszont nemleges választ adott. A szociológusok rámutattak, hogy novemberben még 55 százalék támogatta az ingyenes oltást, ehhez képest ez jelentős visszaesés. Kismértékben nőtt viszont azoknak az aránya, akik fizetés ellenében készek beoltatni magukat. Az oltást főleg a középkorúak, azaz a 30-49 évesek, a nők, illetve a kisvárosokban élők ellenzik.

Viktor Ljasko országos tisztifőorvos, az egészségügyi miniszter helyettese közben egy tévéműsorban közölte, hogy a koronavírus ellen beoltott ukrán állampolgárok majd egy speciális elektronikus adatbázisba kerülnek, ami alapján az orvosok utána oltási igazolást állíthatnak ki számukra. Szavai szerint az állam abban érdekelt, hogy minél többen ingyenesen kapják meg az oltást, beleértve az összes kiskorút. Önköltségesen oltóanyaghoz az év második felénél előbb bizonyosan nem juthatnak az emberek Ukrajnában - tette hozzá.

Nyárig a szlovén lakosság 70 százalékát beoltanák

A kedvező járványügyi helyzet miatt enyhíthetnek a korlátozásokon Szlovéniában, például újraindulna a tanítás, Janez Jansa miniszterelnök bejelentése szerint pedig a nyár elejéig a lakosság 70 százalékát is beoltanák.

Horvátországban az elmúlt 24 órában 902 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta számuk elérte a 226 550-et. Szerdára 27 beteg halt bele a fertőzés szövődményeibe, így a halottak száma 4711. Kórházban 1603 beteget ápolnak, közülük 151-en vannak lélegeztetőgépre kapcsolva. Az aktív esetek száma 3481.

A szomszédos Szlovéniában szerdára 1698-cal 152 812-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában 26 beteg hunyt el, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 3257-re emelkedett. A koronavírusos betegek közül 1178-an vannak kórházban, 179-en intenzív osztályon. Az aktív fertőzöttek száma 20 869.

Törökországban meghaladta az egymilliót a beoltottak száma

Törökországban szerdán meghaladta az egymilliót azoknak a száma, akiknek az új, SARS-CoV-2 koronavírus elleni tömeges oltás keretében már beadták a vakcinát - derült ki a török egészségügyi minisztérium internetes oldalán található számlálóból. A kis-ázsiai országban múlt csütörtökön kezdődött meg a lakosság tömeges beoltása a kínai CoronaVac vakcina vészhelyzeti alkalmazásával. Az ország lakossága nagyjából 83 millió, így a jelenlegi egymillió beoltott a népesség körülbelül 1,2 százalékát teszi ki.   

Első körben az egészségügyi alkalmazottak, majd az idősotthonokban élők és dolgozók, valamint a 65 év felettiek kapják meg az oltóanyagot. A várakozások szerint az egészségügyi ellátás mintegy 1,1 millió dolgozójából beoltanak mindenkit, aki nem a közelmúltban esett át a fertőzésen. Az Anadolu török állami hírügynökség úgy értesült, hogy az idősotthonokban élők és dolgozók csoportja valamivel több mint 87 ezer embert tesz ki. Az idősotthonokban élők és dolgozók immunizálása kedden indult, míg az egészségügyi alkalmazottaké a szerdai napon zárul.

A török vezetés 50 millió adagot rendelt a Sinovac Biotech kínai gyógyszergyártó gyengített vírusokon alapuló CoronaVac nevű védőoltásából. Az első hárommillió adag december végén érkezett meg az országba. A hatóságok bevizsgálták a szállítmányt, a török gyógyszerfelügyelet pedig múlt szerdán engedélyezte a vakcina vészhelyzeti alkalmazását. Arról egyelőre nincs információ, hogy a rendelés újabb részletei pontosan mikor érkeznek. A kínai védőoltást két részletben, 28 nap eltéréssel kell beadni. A CoronaVac klinikai vizsgálatának harmadik szakasza továbbra is folyik Törökországban. Ankara a CoronaVac alkalmazásán felül az amerikai-német Pfizer-BioNTech-kel is megegyezett 4,5 millió adag oltóanyag beszerzéséről.

A török egészségügyi minisztérium kedd esti adatai szerint az elmúlt napban 6818 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az országban, a halálos áldozatok száma 167 volt.

Izraelben tíz nappal meghosszabbították a szigorú zárlatot

Izraelben a kormány tíz nappal meghosszabbította a szigorú zárlatot a koronavírus-járvány mérséklése érdekében - jelentette a helyi média szerdán. Az izraeli kormány kedd este szavazta meg a zárlat tíznapos meghosszabbítását január 31. éjfélig.

A korlátozások tiltják az oktatási intézmények megnyitását a tanulók előtt. Ennek ellenére az egyik legsúlyosabban fertőzött településen, Bné Brakban szerda reggel is több ezer gyerek ment iskolába a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet helyszíni beszámolója szerint. "Azt tesszük, amit a rabbik mondanak. Nem teszünk fel kérdéseket" - mondta a lapnak egy gyermekét iskolába kísérő édesanya. "Amit Izrael bölcsei mondanak, azon áldás van, ezt tesszük" - tette hozzá.

A lap szerint Jeruzsálemben is nyitva van az oktatási intézmények vallásos negyedekben található ötöde, noha éppen ezekben a lakónegyedekben a legmagasabb a koronavírus-fertőzés aránya. A városban kedden 4313 azonosított vírushordozó tanulót tartottak számon, közülük 3517 a továbbra is működő ultraortodox iskolákban tanul. A hétfőn azonosított 1142 ultraortodox fertőzött fele 18 éven aluli volt, miközben a 16 éven aluliak oltását egyelőre nem tervezik Izraelben.

Jelentős nyomás nehezedik a vallásos szféra vezetőire a közösségen belül a katonai rádió műsora szerint. Júda Mesi Zahav, az ultraortodoxok egyik ismert vezetője, mentőszolgálatuk megteremtője egyenesen a holokauszttagadókhoz hasonlította a koronavírust tagadó rabbikat, miután édesanyja is a járvány áldozatául esett.

A rendőrséghez és a különböző állami hatóságokhoz névtelen petíciók százait küldik a haredi közösségek nyilvános felszólalást nem vállaló tagjai az állami óvintézkedések, főként az iskolák bezárásának erőszakos betartatását követelve gyermekeik és saját maguk védelmében. Az ultraortodox, helyi nevén haredi közösségek tekintélyes rabbijaik vezetésével évtizedek óta gyakorlatilag saját szabályaik szerint éltek és élhettek Izraelben, mint állam az államban.

Politikai vezetőik is a vallási tekintélyek utasításait követik, és a kormány politikai okokból nem erőlteti rájuk a járványügyi rendszabályokat, mert Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek szüksége van a pártjaikra következő kormánya megalakításához, illetve vallásos-jobboldali tömbjével más politikus esetleges kormányalakításának a megakadályozásához a március végére kiírt választások után.

Kedden 95 467 tesztből 8511 új vírushordozót azonosítottak Izraelben, ami 9,2 százalékos arányt jelent. Tavaly március óta 570 503-an fertőződtek meg igazoltan koronavírussal a mintegy 9,3 millió lakosú Izraelben. Jelenleg 83 342 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium honlapja, 1904 beteget ápolnak a kórházakban, közülük 1185-en súlyos állapotban vannak, 309 embert kapcsoltak lélegeztetőgépre. A SARS-CoV-2-vírus okozta betegségben (Covid-19) tavaly február óta 4144-en haltak meg Izraelben.

Meghosszabbítják és megszigorítják a korlátozásokat Németországban

Elővigyázatosságból február közepéig meghosszabbítják és meg is szigorítják a járványügyi korlátozásokat Németországban, hogy megakadályozzák az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) először Nagy-Britanniában azonosított, a korábbiaknál fertőzőképesebb változatának szétterjedését - jelentették be kedd este Berlinben.

Angela Merkel kancellár a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek tanácskozása után elmondta, hogy a járvány második hulláma miatt novemberben bevezetett korlátozások eredményesek, az új fertőzöttek és az intenzív kórházi kezelésre szorulók száma igen "bátorító" módon csökken. Azonban a vírus B.1.1.7 jelzésű mutációja a járvány újabb robbanásszerű erősödésével és az egészségügyi ellátórendszer terheinek jelentős növekedésével fenyeget, és már meg is jelent Németországban. Meg kell akadályozni, hogy dominánssá, meghatározóvá váljék, ezért az eddigi korlátozások kéthetes, február 14-ig tartó meghosszabbításával és új intézkedésekkel fel kell gyorsítani a fertőződések számának csökkenését - mondta a kancellár.

Kiemelte, hogy minél inkább visszaszorítják a vírust, annál kevésbé valószínű a B.1.1.7-es változat szétterjedése. Ezért változatlanul arra kell törekedni, hogy a jelenlegi 130 körüli szintről legalább 50-re, lehetőleg 50 alá csökkenjen az úgynevezett hétnapi incidencia - fertőzésgyakoriság -, vagyis a megelőző hét nap alatt regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma, mert a fertőzési láncolatok feltárásán és megszakításán dolgozó helyi közegészségügyi hivatalok csak ebben az esetben tudják visszaszerezni az ellenőrzést a vírus terjedése felett. Ez "nem kilátástalan" - tette hozzá Angela Merkel, kifejtve, hogy több tartományban lendületesen csökken a fertőzésgyakoriság, és a járványügyi védekezést a korábbinál több találkozással, érintkezéssel járó karácsonyi, szilveszteri időszak sem vetette vissza.

Elmondta: a védekezés módszere továbbra is a fertőzésveszéllyel járó egymás közti kapcsolatok, érintkezések számának csökkentése, illetve a vírus terjedésének akadályozása az elkerülhetetlen érintkezéseknél. Ezért új intézkedésként a többi között bevezetik, hogy a közösségi közlekedésben és az üzletekben kötelező az úgynevezett orvosi vagy műtéti maszk, vagy az FFP2 védelmi osztályú, illetve KN95/N95 jelzésű részecskeszűrő maszk viselése. Bevezetik azt is, hogy a munkaadók kötelesek lesznek lehetővé tenni az otthoni munkavégzést minden munkakörben és valamennyi beosztásban, amelyeknél nem feltétlenül szükséges a munkahelyi jelenlét.

A szövetségi kormány vezetői és az úgynevezett miniszterelnöki konferencia (MPK) - a járványügyi védekezésért felelős tartományi kormányfők egyeztető testülete - rendkívüli és a tervezettnél hosszabbra nyúlt, csaknem nyolc órán át folytatott tanácskozásán sajtóértesülések szerint heves vita alakult ki a napközbeni gyermekellátás és a közoktatás intézményrendszere körül. Több tartományi kormányfő az óvodák, iskolák megnyitása mellett állt ki, hivatkozva a szülőkre nehezedő terhekre. Angela Merkel ezt nagy ingerültséggel elutasította.

A kancellár erről az MPK vezetőivel tartott tájékoztatón elmondta, hogy az eddigi tudományos ismeretek szerint a B.1.1.7-es vírusváltozat a gyermekek körében is nagy sebességgel terjed, ami súlyos veszélyt jelent, a szövetségi kormány és a tartományi kormányok feladata pedig a lakosságot fenyegető veszélyek elhárítása. Ezért egyelőre az óvodák és az iskolák működését sem lehet helyreállítani. Ezt kiemelte Michael Müller berlini kormányzó polgármester, az MPK soros elnöke is, hangoztatva: csak úgy lehet eredményesen védekezni egy olyan vírusváltozat ellen, amely az eddigieknél kétszer fertőzőképesebb, ha az eddiginek a felére csökkentik a fertőzésveszéllyel járó érintkezések számát.

Németországban november elejétől fokozatosan egyre több járványügyi korlátozást vezettek be, majd december 16-án a tavaly tavaszi első járványhullám óta a legszigorúbb intézkedésekkel a gazdasági és a társadalmi élet legtöbb területét befagyasztó zárlatot rendeltek el. Így már csak az alapvető szükségleteket kielégítő üzletek tarthatnak nyitva, a napközbeni gyermekellátás és a közoktatás rendszere pedig ügyeleti üzemmódban működik. A zárlat az akkori tervek szerint január 10-ig tartott volna, de január elején meghosszabbították a hónap végéig. Ezt a határidőt tolták ki az MPK és a szövetségi kormány keddi megállapodásával újabb két héttel.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) keddi adatai szerint az utóbbi 24 órában 11 369 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. A pozitív tesztek száma így 2 052 028-ra emelkedett. A vírus okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben egy nap alatt 989 halálesetet regisztráltak. A járvány halálos áldozatainak száma ezzel 47 622-re emelkedett Németországban.

Hamarosan négyfajta oltás közül választhatnak a szerbek

Néhány héten belül várhatóan az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca vakcináját is bejegyzik Szerbiában, így már négyfajta oltóanyag közül választhatnak azok, akik önként beoltatnák magukat - jelentette be Aleksandar Vucic szerb államfő.

A szerb elnök keddi tájékoztatása szerint Szerbia minden létező oltóanyagból vásárol majd, így bizonyosan jut mindenkinek vakcina a hétmilliós országban. Eddig az orosz Szputnyik V, az amerikai-német Pfizer-BioNTech, valamint a kínai Sinopharm vakcináját engedélyezték a nyugat-balkáni országban.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma szerdára Szerbiában 1688-cal 375 799-re, Koszovóban 294-gyel 56 412-re, Észak-Macedóniában 400-zal 89 402-re, Montenegróban 425-tel 56 228-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 300-zal 118 379-re növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában hússzal 3791-re, Koszovóban kilenccel 1420-ra, Észak-Macedóniában 11-gyel 2726-ra, Montenegróban hárommal 749-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 23-mal 4448-ra nőtt.

Valenciában bezárják a vendéglátóhelyeket két hétre

A koronavírus-fertőzések megfékezése érdekében két hétre bezárják a vendéglátóhelyeket Valencia tartományban - jelentette be Ximo Puig tartományi elnök kedden. "Sajnálatos módon, az eddig alkalmazott intézkedések nem működtek, és nem folytathatjuk így. Mindannyiunknak felelősséggel részt kell vennie az intézkedések betartásában" - fogalmazott az autonóm kormány vezetője. A csütörtökön életbe lépő rendelkezés szerint a vendéglátóhelyek elvitelre, házhozszállításra készíthetnek ételt, a hotelekben működő éttermek csak a szállóvendégeket szolgálhatják ki. 

A nem létfontosságú szolgáltatást nyújtó üzleteknek délután hat órakor be kell zárniuk, csakúgy mint az edzőtermeknek, sportközpontoknak.

Az intézkedést az indokolja, hogy a spanyol tartományok közül Valenciában a legnagyobb az egészségügyi intézmények leterheltsége. A kórházi kapacitások 38 százalékát fordítják a Covid-betegek ellátására, az intenzív osztályokon ez az arány 53 százalékos. Az országos átlag a kórházakban 19 százalék, az intenzív részlegeken 19,6 százalék.

A spanyol egészségügyi minisztérium keddi jelentése szerint az elmúlt 24 órában több mint 15 ezer új fertőzöttet diagnosztizáltak országosan, a regisztrált napi esetszám meghaladta a 34 ezret. A tartományok közül a legmagasabb a fertőzöttek aránya Extremadurában, Murciában és Kasztília-La Manchában. Mindhárom régióban százezer emberből több mint ezren fertőzöttek. Az országos átlag 714.

Az elmúlt egy hétben 952-en hunytak el koronavírus-fertőzés következtében, a halálos áldozatok száma 54 173. A koronavírus elleni védőoltást több mint 966 ezren kapták meg, 9340 embert már mindkét dózissal beoltottak.

Meghaladta az 90 ezret a halálos áldozatok száma Nagy-Britanniában

A keddi adatok szerint meghaladta a 90 ezret a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma Nagy-Britanniában. Az újonnan kiszűrt koronavírus-fertőzéseké ugyanakkor immár folyamatszerűen és jelentősen csökken, és csaknem 4,3 millióan megkapták a koronavírus elleni oltás első dózisát.

A brit egészségügyi minisztérium kedd este közzétett napi összesítése alapján az elmúlt 24 órában 1610 halálesetről érkezett jelentés. Ez a legmagasabb, egy nap alatt regisztrált halálozási szám a nagy-britanniai koronavírus-járvány kezdete óta, jóllehet nem feltétlenül azt jelenti, hogy a kedd este zárult 24 órában haltak meg ennyien az új koronavírus okozta Covid-19 betegségben. A szakértők rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a hétvégi, korlátozottabb összesítésekből kimaradó járványügyi adatokat általában a következő hét első napjainak adatismertetései tartalmazzák. 

A kedd este közölt halálozási adat ugyanakkor azt jelenti, hogy Nagy-Britanniában eddig 91 470 halálos áldozata van a koronavírus-járványnak a kormány számítási módszertana szerint, amely a koronavírus-fertőzés megállapításától számított 28 napon belüli haláleseteket veszi figyelembe. A világ országai közül csak az Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Mexikóban haltak meg többen a Covid-19 betegség szövődményeiben.

A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint a kedd estével zárult 24 órában országszerte 33 365 új koronavírus-fertőzést szűrtek ki. Ez jelentős csökkenés, a hónap első felében ugyanis minden nap még messze 60 ezer felett, nem egyszer 70 ezer közelében járt a tesztekkel újonnan azonosított fertőzések száma. A kedden zárult egy hétben 302 802 új koronavírus-fertőzést mutattak ki országosan, 86 770-nel, 22,3 százalékkal kevesebbet, mint az egy héttel korábbi azonos időszakban.

A brit egészségügyi minisztérium keddi adatismertetésében közölte azt is, hogy az előző este zárult 24 órában 204 076 embert oltottak be a koronavírus elleni vakcinával, így 4 266 577-re emelkedett azoknak a száma, akik a nagy-britanniai oltási kampány december 8-ai kezdete óta az első dózist megkapták. A második adagot eddig 456 866 embernek adták be, így a beadott első és második adagok száma átlépte a 4,7 milliót.

A brit kormány azonban nemrégiben arra helyezte át a hangsúlyt, hogy a különösen a veszélyeztetett lakossági csoportokban minél többen a lehető leghamarabb hozzájussanak az első adag vakcinához, így a második adag beadása az első dózis után legkésőbb 12 héttel következhet a korábbi három hét helyett. A hivatalosan meghirdetett cél az, hogy őszre a teljes felnőtt brit lakosság részesüljön a koronavírus elleni vakcinában.

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) eddig a Pfizer és a BioNTech, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca, valamint a Moderna vakcináinak forgalmazását engedélyezte. Az oltási kampány az első két közös fejlesztésű oltóanyaggal folyik, az amerikai Moderna vállalat vakcinája várhatóan tavasszal érkezik. A brit kormány eddig több mint 350 millió adag oltóanyagot rendelt, és hivatalos célkitűzése, hogy február 15-ig a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok mindegyik tagja - 16 millió ember - megkaphassa legalább a koronavírus elleni oltás első dózisát.

Belgiumban újabb 91 esetben mutatták ki a brit, hét esetben a dél-afrikai vírusmutáció jelenlétét

Újabb 91 ember szervezetében mutatták ki a brit, hét esetben pedig a dél-afrikai vírusmutáció jelenlétét Belgiumban egy idősotthonban - közölte Yves Van Laethem, a belga Egészségügyi Minisztérium szóvivője kedden. A szóvivő kiemelte, noha a járványügyi helyzet összességében kedvezően alakul az országban, óvatosságra van szükség az új vírusmutáció megjelenése miatt. Arra figyelmeztetett, hogy a higiéniai előírások be nem tartása esetén a fertőzőbbnek tartott vírusmutáció várhatóan rohamosan terjedni kezd az országban.

A The Brussels Times angol nyelvű belga napilap tájékoztatása szerint több száz minta közül átlagosan tíz brüsszeli esetében mutatták ki a brit vírusmutációt hétfőn. A beszámoló Piet Maes-t, a leuveni Katolikus Egyetem kutatóját idézve azt írta, a vírusmutáció az egész országban jelen lehet, ugyanis azt, hogy a vírus egyik mutációjáról van-e szó, nem minden laboratórium képes kimutatni. A mutációt a téli vakációról visszatérő turisták hurcolhatták be Belgiumba - tette hozzá.

Sajtóbeszámolók szerint a nyugat-belgiumi Houthulst egyik idősotthonában hétfőn négyen meghaltak, miután vasárnap száznál is több bentlakó és ápoló szervezetében mutatták ki a koronavírus nagy-britanniai mutációját. Mivel a jelek szerint a település járványgóccá vált, a közeli Antwerpen egyetemi kórházának szakemberei kedden megkezdték a lakosság, illetve a környező települések lakóinak szisztematikus tesztelését.

Az illetékes belga egészségügyi hatóság keddi tájékoztatása szerint továbbra is kétezer fölött van a koronavírussal frissen megfertőzöttek átlagos napi száma. Kórházba átlagosan 116 beteget szállítanak naponta, ez a mutató egy hét alatt 9 százalékkal csökkent. Jelenleg 1974 ember van kórházban a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben, ez egyhetes viszonylatban 4 százalékos növekedést jelent. Intenzív ellátásban 369-en részesülnek, 1 százalékkal többen, mint a múlt héten.

A koronavírus átlagosan naponta körülbelül 50 ember haláláért felelős, ez egyhetes visszatekintésben 8 százalékos csökkenést jelent. A járvány kezdete óta Belgiumban 679 771 ember fertőződött meg az új típusú koronavírussal, és 20 472 ember halt meg a szövődményekben.