• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Koronavírus: a legfrissebb hírek a nagyvilágból

Hírek Frissítve 2021.04.07 Forrás: MTI
Koronavírus: a legfrissebb hírek a nagyvilágból

Késő nyárra már kialakulhat a közösségi immunitás az EU-ban, Belgiumban már lehet jelentkezni a fel nem használt vakcinákra.

Németország újabb lezárását sürgeti Angela Merkel

Rövid, de szigorú, és tartományokon átívelően egységes zárlat szükséges az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) harmadik fertőzéshullámának megfékezéséhez Németországban Angela Merkel kancellár szerint - mondta a szövetségi kormány helyettes szóvivője szerdán Berlinben.

Ulrike Demmer a járványügyi szabályok alakításáról folytatott politikai viták kormányfői megítéléséről elmondta, hogy a kancellár szerint a SARS-CoV-2 járványának állását mutató szakmai, tudományos adatok alapján helyes minden törekvés, amely a szabályok szigorítása és egy rövid, országosan egységes zárlat felé mutat.

A napi új regisztrált fertőződések számának alakulása a húsvéti ünnepnapok torzító hatása miatt nem ad pontos képet, a SARS-CoV-2 okozta betegség (Covid-19) miatt intenzív kórházi ápolásra szorulók számának növekedése viszont világosan mutatja, hogy gondoskodni kell a járvány lassításáról - fejtette ki a helyettes kormányszóvivő. Hozzátette: az a legfontosabb, hogy stabilan 100 alatt legyen az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis az előző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma. Kiemelte: a kancellár szerint országosan egységes előírásokra van szükséges, és a tartományonként széttartó szabályozás nem járul hozzá a járványhelyzet javításához.

Ugyancsak rövid - legfeljebb néhány hetes -, és országos zárlatot sürgetett szerdán Markus Söder bajor miniszterelnök, aki a tartományi kormány ülése után tartott müncheni tájékoztatóján kiemelte: megfontolandó, hogy egy szövetségi szintű törvénnyel biztosítsák a szabályozási egységet az úgynevezett vészfékrendszer alkalmazásának ügyében. A vészfékrendszer lényege, hogy vissza kell állítani a második hullám enyhülése révén március elején felfüggesztett korlátozásokat, és újabb szigorításokat is be kell vezetni azokban a tartományokban, járásokban vagy városokban, amelyekben tartósan - egymás után három nap - száz fölött van a hétnapi fertőzésgyakoriság. Ez a mutató a húsvét előtti utolsó napon, április 1-jén országos szinten 134,2 volt, és a legtöbb tartományban is meghaladta a százas határértéket, de a korlátozásokat nem mindenütt állították vissza és szigorították meg, ami politikai vitákhoz vezetett.

A szövetségi kormány vezetői és a tartományi kormányok vezetőit összefogó miniszterelnöki konferencia (MPK) következő járványügyi tanácskozását április 12-re tervezik. A széttartó szabályozás körüli viták miatt több tartományi kormányfő a tanácskozás előrehozását javasolta.

Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) szerdai összesítése szerint országszerte 4439 embert ápolnak az intenzív osztályokon a Covid-19 miatt. Ez csaknem húszszázalékos növekedés az egy héttel korábbi 3729-hez képest. A Covid-19 miatt intenzív osztályon fekvők 56 százaléka, 2478 ember szorul gépi lélegeztetésre. Országszerte 23 868 intenzív ellátási ágyat üzemeltetnek, ezek közül 3104 szabad. A vészhelyzeti tartalék, azaz a pillanatnyilag nem használt, és hét napon belül üzembe helyezhető intenzív ágyak száma 10 435 - olvasható a szervezet jelentésében.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) kimutatása szerdai összesítése szerint az utóbbi 24 óra alatt 9677 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez jelentős csökkenés az egy héttel korábbi 17 051-hez képest, de a húsvéti ünnepek alatt kevesebb tesztet készítettek, és nem továbbított adatokat minden egészségügyi hivatal az RKI-nek, ezért a statisztika torzíthat - figyelmeztet az intézet. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 298 halálesetet regisztráltak. Ez számottevő növekedés az egy héttel korábbi 249-hez képest. Az új halálesetekkel 77 401-re emelkedett a járvány áldozatainak száma Németországban.

Az EU 123 millió eurót mozgósít a vírusvariánsokkal összefüggő kutatásokra

Az Európai Bizottság pályázati felhívást tett közzé: 123 millió eurót (mintegy 44,3 milliárd forint) mozgósít a koronavírus új variánsai elleni kutatásokra - közölte az uniós bizottság szerdán. A közlemény szerint az új pályázati felhívás kiegészíti a koronavírus okozta betegség kezelésére és az oltóanyagok fejlesztésére irányuló korábbi támogatásokat a klinikai kutatásokban, és elősegíti a hatékony készítmények és vakcinák fejlesztését.

A bizottsági közlemény Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztost idézte, aki azt közölte, hogy a támogatás a győztes pályázatokon keresztül hozzá fog járulni az adatok, a szakértelem, a kutatási erőforrások és a szakértői szolgáltatások megosztásához a kutatók és kutatószervezetek között azzal, hogy erősíti az ehhez szükséges infrastruktúrát. Elmondta, a támogatott kezdeményezések várhatóan felgyorsítják a koronavírus és változatainak mélyebb megismerését, segíteni fogják a koronavírus ellen ígéretesnek mutatkozó kezelések vagy oltóanyagok továbbfejlesztését.

A pályázaton győztes kezdeményezéseknek együtt kell működniük az illetékes nemzeti, regionális és nemzetközi szintű projektekkel a megszerzett ismeretek és lehetőségek legjobb kihasználása, valamint a kutatási erőfeszítések megkettőzésének elkerülése érdekében - tette hozzá az uniós biztos.

Menesztették a cseh egészségügyi minisztert

Andrej Babis cseh kormányfő szerdán menesztette tisztségéből Jan Blatny egészségügyi minisztert. A szaktárca új vezetője Petr Arenberger, a prágai Vinohrady kórház eddigi igazgatója lett - közölte honlapján a kormány. Blatny, aki tavaly szeptembertől vezette az egészségügyi minisztériumot, menesztését politikai döntésnek minősítette, amire szerinte a kormányfőnek joga van.

"A lelkiismeretem tiszta. Szakemberként igyekeztem dolgozni, és szakmai érvek, elemzések alapján dönteni" - mondta Blatny újságíróknak prágai sajtótájékoztatóján. Megjegyezte: a kormányfő talán azért lépett így, mert úgy véli, hogy Csehország már túl van a járvány legnehezebb szakaszán.

Milos Zeman államfő már több mint egy hónappal ezelőtt követelte Blatny menesztését, arra hivatkozva, hogy szerinte a tárcavezető nem jó menedzser, és hibás lépéseket tett. Zeman kijelentette: amennyiben Babis nem meneszti Blatnyt, az negatív hatással lesz eddigi jó viszonyukra. Az ellenzék bírálta az államfőt, és azt hangoztatta, hogy Blatny, aki korábban kórházigazgató volt, tisztességesen irányítja az egészségügyet, és szakmailag megalapozott döntéseket hoz.

A sajtó szerint Zeman leginkább azt kifogásolta, hogy Blatny nem volt hajlandó engedélyezni a koronavírus elleni kínai és orosz vakcinák használatát Csehországban, amiért az államfő nyíltan lobbizott. A hatályos törvények szerint ilyen szakmai ügyben a döntő szó az egészségügyi miniszteré. "Amíg én vagyok a minisztérium vezetője, addig Csehországban nem fognak használni olyan vakcinákat, amelyeket nem hagyott jóvá az Európai Gyógyszerügynökség" - hangsúlyozta több alkalommal is Jan Blatny, aki a Babis kormány harmadik egészségügyi minisztere volt.

Csehországban már néhány hete lassul a járvány terjedése, és jelentősen csökkent a napi új fertőzések, elhalálozások száma és a kórházakra nehezedő nyomás is. Blatny még miniszterként bejelentette: a javuló helyzetre való tekintettel a cseh kórházak 50 külföldi covidos beteget hajlandóak fogadni kezelésre.

Lengyelországban április 18-ig meghosszabbítják a korlátozásokat

Lengyelországban csökken a koronavírus-fertőzések napi növekménye, de a kórházak megterheltsége miatt április 18-ig meghosszabbítják a március végén hozott járványügyi korlátozásokat - jelentette be szerdai sajtóértekezletén Adam Niedzielski egészségügyi miniszter.

A vírusbetegek ápolására szolgáló kórházi kapacitások közel 80 százalékban ki vannak használva, a helyzet különösen a dél-lengyelországi vajdaságokban feszült, Sziléziából például a betegeket a szomszédos lengyelországi régiókba kell szállítani - modta Niedzielski.

A miniszter által bejelentett hosszabbítás a jelenleg zárva tartó plázákra, barkács- és bútoráruházakra, kulturális és sportlétesítményekre, a fodrászatokra és a kozmetikai szalonokra vonatkozik. Az óvodák és a bölcsődék továbbra is csak az egészségügyi személyzet gyermekeit fogadhatják be, az általános és középiskolákban folytatódik a távoktatás. Niedzielski lehetségesnek nevezte, hogy a legkisebb gyermekek még áprilisban visszatérnek a tanintézményekbe. Reményét fejezte ki, hogy az oltási kampány a következő két hónapon belül "valódi akadállyá válik a járvány terjedésében".

A mintegy 31 millió felnőtt, vagyis a Covid-19 elleni vakcinázásra jogosult lakost számláló Lengyelországban szerdáig több mint 6,6 millió oltást adtak be, ezen belül több mint 2 millió embert az alkalmazott vakcinák második dózisával is beoltottak. Bejelentések szerint a következő két hétben további több mint 2 millió vakcinát kapnak az oltóhelyek.

Szerdai adatok szerint egy nap alatt 14 910 új fertőzést mutattak ki, ami 17 937-tel kevesebb, mint egy héttel ezelőtt volt. Kifejezetten a Covid-19 miatt egy nap alatt 158 ember, a Covid-19 és más betegségek együttes megléte miatt pedig 480 ember hunyt el. A halálozási adatok is valamivel alacsonyabbak, mint az előző hét azonos napján. Jelenleg 34 691 fertőzött szorul kórházi kezelésre, ami 3380-nal magasabb az előző héthez képest. A betegek közül 3342-en vannak lélegeztetőgépen.

Ukrajnában csaknem ötszázan haltak bele egy nap alatt a betegségbe

Ukrajnában szerdára tovább gyorsult a koronavírus-fertőzés terjedése, csaknem 15 és fél ezer új beteget regisztráltak - ami több mint kétezerrel haladta meg a megelőző napit -, az elhunytak száma pedig megközelítve az ötszázat újabb csúcsot döntött a járvány tavaly tavaszi kitörése óta, és kórházba is minden eddiginél többen kerültek.

A hivatalosan közölt adatok alapján az elmúlt napban az azonosított fertőzöttek száma 15 415 új esettel 1 784 579-re, az elhunytaké pedig 481 újabb áldozattal 35 498-ra nőtt. Eddig 1 373 851-en gyógyultak meg, az aktív betegek száma viszont csaknem 3,5 ezerrel 375 230-ra emelkedett. Kórházba az elmúlt napban megint kimagaslóan sok, 5587 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került. Ez úgyszintén újabb rekord a járvány kezdete óta.

A legtöbb új beteget, 1417-et az ország legfertőzöttebb területének számító fővárosban, Kijevben regisztrálták, ahol az azonosított fertőzöttek száma Vitalij Klicsko polgármester tájékoztatása szerint mostanra meghaladta a 170 ezret, az elhunytaké pedig 45-tel 3701-re nőtt.

A Worldometer statisztikai honlap Ukrajnát az újonnan azonosított fertőzöttek száma tekintetében keddi adatok alapján Európában az első, a világ országai között pedig a hetedik helyre tette - számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az UNIAN ukrán hírügynökség szerdán a kijevi amerikai nagykövetségre hivatkozva jelentette, hogy az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) biztosít majd Ukrajnának hűtőket a Pfizer-vakcinák szállításához és tárolásához. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden jelentette be, hogy Ukrajna megkötötte a szerződést tízmillió dózis koronavírus elleni vakcina szállításáról a Pfizer vállalattal.

Az UNIAN jelentése szerint jelenleg Ukrajna négyfajta vakcina érkezésére vár: a Pfizer mellett AstraZenecára, Sinovacra és Novavaxra. A COVAX nemzetközi kezdeményezésen keresztül 1,7 millió dózis AstraZeneca és 117 ezer Pfizer oltóanyagot hagytak jóvá eddig az országnak.

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter szerdán a Facebookon közölte, hogy eddig Ukrajnában 320 265-en kapták meg a koronavírus elleni védőoltás első dózisát, közülük előző nap 15 585-en. Várólistára jelenleg 419 379-en vannak feliratkozva.

Izraelben gyengül, a palesztinoknál erősödik a koronavírus-járvány

Izraelben gyengül, a palesztin területeken viszont erősödik a koronavírus-járvány - jelentette szerdán a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Izraelben a magas fokú átoltottság nyomán jelentősen visszaszorult a járvány. Givat-Smuel városban például már egyáltalán nincs koronavírus-fertőzött, s néhány nagyobb lélekszámú településen, így Eládon, Kirjat-Bialikban vagy Givatajímban is már 15 alatt van az azonosított vírushordozók száma. Az ultraortodox Bné-Berakban, a járvány egyik gócpontjában is csak 32 esetről tudnak jelenleg az egészségügyi hatóságok. Mindössze egy település számít erősen fertőzöttnek és került emiatt "piros" kategóriába, csak két "narancssárga" hely van, 27 "sárga", és 250 "zöld", vagyis Izrael túlnyomó többségében már nincs, vagy csak elenyészően van jelen a járvány.

A fertőzöttek is a kevésbé veszélyeztetett fiatalabbak közül kerülnek ki, ugyanis a 90 év fölöttiek 97,8 százalékát, a 80 és 90 év közöttiek 94,9 százalékát, a 70 és 80 év közöttiek 97,5 százalékát, a 60 és 70 közöttiek 89 százalékát, és az 50 és 60 év közöttiek 87,6 százalékát már legalább egyszer beoltották.

Miközben Izraelben visszaszorulóban van a járvány, különösen súlyossá vált a helyzet a palesztin területeken, Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Ciszjordániában a Háárec című izraeli újság értesülése szerint 100 százalékosan megtöltötték az intenzív osztályokat a betegek, s a zsúfolásig telt kórházakban alapvető eszközök is hiányoznak. A Palesztin Hatóság (PH) egészségügyi minisztériumának jelentése szerint mindössze 81 543 palesztint oltottak be eddig legalább egyszer Ciszjordániában, mellettük 28 351 embert a Gázai övezetben, és súlyos a vakcinahiány.

Az egyik palesztin helyi magazin arról számolt be, hogy a kormányzati tisztviselők és a nemzeti labdarúgó-válogatott vitatott beoltása mellett ugyanakkor olyan magánintézményekbe is jutottak oltások, mint az a fogorvosi rendelő, ahová a PH magas rangú tisztviselői gyakran ellátogatnak.

A Gázai övezetben a vírus megjelenése óta kedden azonosították a legtöbb, 1916 új koronavírus-fertőzöttet. Ezért az övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet új korlátozásokról döntött. A ynet értesülése szerint megtiltották például a járművek mozgását szerdán este 9-től vasárnap reggel 6-ig. Ezekre a napokra leállították a kormányzati szervek tevékenységét is, bezártak további értesítésig minden oktatási intézményt, s a rendőrség fokozottan ellenőrzi a rendelkezések végrehajtását. Emellett fenntartják az eddigi járványügyi szabályozásokat, a gyülekezési és az éjszakai kijárási tilalmat is.

A palesztin WAFA hírügynökség jelentése szerint kedden 2593 új koronavírus-esetet és 21 halálozást regisztráltak Ciszjordániában, és 1463 új fertőzöttet azonosítottak négy haláleset mellett a Gázai övezetben.

Kedden Izraelben 8424 embert oltottak be először és 16 248-at másodszor a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájával. A december 20-án kezdődött kampányban eddig 5 286 023-an kapták meg az első, és 4 878 839-en a második dózis védőoltást is, előbbi szám az ország lakosságának 56,84 százalékát jelenti.

Az elvégzett 59 793 teszt során kedden 303 vírushordozót azonosítottak, ami 0,5 százalékos arányt jelent. A harmadik járványhullám mostani, visszavonuló szakaszában 4888 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium, a pandémia megjelenése óta 835 104 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. A betegségben tavaly február óta 6261-en haltak meg Izraelben.

Európai Gyógyszerügynökség: még tartanak az AstraZeneca oltóanyagával kapcsolatos vizsgálatok

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még nem jutott meghatározó következtetésre az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának mellékhatásaival kapcsolatban, a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek vizsgálatának részeredményeiről az ügynökség szerdán, vagy csütörtökön ad tájékoztatást - közölte az uniós ügynökség kedden.

Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség szóvivőjén keresztül közölte, az EMA illetékes kockázatértékelő bizottságának (PRAC) vizsgálata folyamatban van a brit-svéd gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem Vaxzevria névre keresztelt oltóanyaga mellékhatásainak megállapítására. Az uniós ügynökség legutóbb szerdán közölte, hogy a szóban forgó oltóanyag, valamint a nagyon kisszámú, véralvadással kapcsolatos esetek közötti összefüggés továbbra sem bizonyított. A vakcina előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.

Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője egy kedden megjelent olasz lapinterjúban azonban azt közölte: összefüggés van az AstraZeneca brit-svéd gyógyszercég és az Oxfordi Egyetem által az új koronavírus ellen kifejlesztett vakcina és a vérrögképződéses esetek között. Az EMA oltási stratégiával és egészségvédelemmel foglalkozó egységének vezetője hozzátette, azt még nem tudni, hogy pontosan mi váltotta ki ezeket a reakciókat.

A vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának alacsony számával áll összefüggésben néhány esetben, eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca cég termékével beoltottak körében. Az EMA korábbi tájékoztatása szerint az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában több mint 18 millió, AstraZeneca-vakcinával beoltott között pár tucat vérrögképződéses esetről számoltak be.

Az uniós gyógyszerügynökség vizsgálatot folytat a vérrögképződéses esetek, illetve az ez idáig uniós használatra engedélyezett valamennyi vakcina, köztük a Pfizer/BioNtech, a Moderna és a Johnson & Johnson oltóanyagai esetleges mellékhatásainak kiderítésére is.

Az EMA azért végez rendkívüli vizsgálatot, mert március elején és azóta több ország bejelentette: elővigyázatosságból ideiglenesen felfüggesztik az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében. A korlátozást egyes országok azóta feloldották, mások megerősítették.

Mindeddig egyetlen ország illetékes hatósága sem mondta ki, hogy okozati összefüggés lenne az AstraZeneca-vakcina alkalmazása és a vérrögképződéses esetek között.

Uniós szóvivő: késő nyárra már kialakulhat a közösségi immunitás az EU-ban

Az oltóanyag-szállítások felgyorsulásának köszönhetően jó esély van arra, hogy késő nyárra már kialakul a koronavírus elleni közösségi immunitás az Európai Unióban (EU) - jelentette ki Stefan de Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője a brüsszeli testület keddi sajtótájékoztatóján. "Várhatóan szeptember közepére az EU felnőtt lakosságának 70 százalékát beoltják, mivel a kiszállítandó oltóanyag dózisszáma háromszorosára növekszik az első negyedévhez képest. Ez az átoltottsági arány lehetővé fogja tenni a közösségi immunitás kialakulását" - tette hozzá.

Újságírói kérdésre válaszolva a szóvivő megerősítette, hogy az EU-ban a kezdeti késlekedések miatt eddig szétosztott dózisszám nem több, mint 107 millió. Ez a mennyiség azonban véleménye szerint elengedő volt arra, hogy beoltsák "a különböző célcsoportokat". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy április hónaptól kezdve egészen június végéig 360 millió adag vakcina kiszállítására lehet számítani az unióban

Belgiumban keddtől lehetett jelentkezni a fel nem használt, illetve a fiolákban a nap végén maradt koronavírus elleni oltóanyagokra, a várólistára néhány órán belül több mint 400 ezren regisztráltak országszerte - közölte a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap kedden.

A beszámoló szerint a Qvax elnevezésű internetes felületet azért hozták létre, hogy a lemondás, vagy betegség miatt elmaradt beoltás, illetve egyéb okok miatt a nap végén megmaradt koronavírus elleni oltóanyagokat mihamarabb felhasználják az oltásra várók között. Elmondták, a várólistára néhány óra lefogása alatt több mint 400 ezren jelentkeztek Belgiumban. A reggel nyolc óra óta elérhető honlap rendkívül terhelt, a regisztrálni vágyóknak hosszú várakozásra kell számítaniuk. Akiknek sikerült a regisztráció, azokat telefonhívás, sms, vagy elektronikus levélüzenet formájában értesítik, hogy mikor és melyik oltóponton várják oltásra - közölték.

A Qvax internetes felületen a Flandriában, az ország északi, flamand nyelvű régiójában, és a Vallóniában, az ország déli, francia nyelvű régiójában található oltópontokon megmaradt oltóanyagokra lehet jelentkezni. A Brüsszeli régió saját internetes program létrehozásán dolgozik a megmaradt oltóanyagok felhasználására, a várólista tíz nap múlva lesz elérhető - tették hozzá.

Az illetékes belga közegészségügyi intézet keddi tájékoztatása szerint az új fertőzöttek napi átlagos számát leszámítva minden koronavírus-fertőzéssel összefüggő adat emelkedik Belgiumban, ütemük azonban csökkenést mutat. Az újonnan megfertőzöttek napi átlagos száma 4436, ami 6 százalékkal marad el az egy hete feljegyzett adatoktól.

A vírusfertőzés szövődményeiben átlagosan 29,3 ember hal meg naponta, ami 4,4 százalékos emelkedést jelent heti viszonylatban. Belgiumban jelenleg 2921 embert ápolnak kórházakban, számuk egy hete hétfőn 2691, szerdán 2867 volt. Intenzív ellátásban 832 beteg részesül, számuk múlt hét hétfőn 711, szerdán 738 volt. Lélegeztetőgépet 478 beteg esetében kell alkalmazni.

Megjelenése óta 902 964 ember esetében mutatták ki a SARS-CoV-2 koronavírust, és 23 202-en haltak meg a Covid-19 betegség szövődményeiben Belgiumban.

Romániában az előjegyzettek 28 százaléka lemondta az AstraZeneca oltást

Romániában az előjegyzettek 28 százaléka - mintegy 99 ezer személy - lemondta az AstraZeneca oltást - jelentette be keddi sajtótájékoztatóján az oltási kampányt koordináló Valeriu Gheorghita katonaorvos. Gheorghita hozzátette: a lemondások zömét márciusban jegyezték, azt követően, hogy megjelentek a hírek az oltóanyag mellékhatásairól. A katonaorvos érthetőnek nevezte, hogy az emberek haboznak beadatni az AstraZeneca oltást. Hozzátette: mindenki, még a döntéshozók is több hivatalos információt várnak az Európai Gyógyszerügynökségtől az oltás kockázatairól.

A koordinátor szerint Romániában egyetlen olyan trombózisos esetet sem jegyeztek fel, mely az oltással lenne összefüggésbe hozható. Megemlítette azonban, hogy a Romániában beoltottak 3,4 ezreléke jelentett nem kívánt mellékhatásokat az oltás után. Legnagyobb arányban (13,1 ezrelék) az AstraZeneca vakcinára, legkisebb arányban (1,9 ezrelék) a Pfizer vakciára panaszkodtak. A koordinátor elmondta, szerdától Temes megyében indul az a kísérleti program, mely keretében a háziorvosokat is bevonják az oltásba. Hozzátette: országosan a háziorvosok 30 százaléka vállalta, hogy részt vesz az oltási kampányban.

A hivatalos adatok szerint Romániában hétfőig 2,132 millió személyt oltottak be, a második oltást 1,22 millióan kapták meg.

A román kormány továbbra is elzárkózik attól, hogy megkülönböztesse a beoltott és a be nem oltott állampolgárokat. Erről Florin Citu miniszterelnök közölt bejegyzést a közösségi oldalán azt követően, hogy kedden a vendéglátó ipar képviselőivel tanácskozott. "Senkit nem akarunk hátrányosan megkülönböztetni, és nem akarjuk beoltottakra és oltatlanokra osztani a lakosságot. Semmiképpen nem kívánjuk e kritérium szerint korlátozni a belföldi utazásokat. A nemzetközi utazások esetében pedig be fogjuk tartani az Európai Unió szintjén meghozandó határozatokat. Valamennyi európai szabadságjog meg kell, hogy illesse a román állampolgárokat is" - fogalmazott a miniszterelnök.

A kedden kora délután közzétett hivatalos adatok megerősítették a vírus terjedésének a romániai tetőzéséről szóló hétfői bejelentéseket. Az elmúlt 24 órában 5 231 új fertőzést jegyeztek, ami kevéssel elmarad az elmúlt két hét napi átlagától (5 509). Az elmúlt napon azonban többen hunytak el (196) a vírus következtében, mint idén bármikor.

A kórházakra továbbra is nagy nyomás nehezedik. Immár második napja 14 ezer fölötti a kórházakban ápolt koronavírus-fertőzöttek száma, és immár egy hete 1400 fölött az intenzív terápiás osztályokon ápolt súlyos esetek száma. Az egészségügy-miniszter vasárnapi bejelentése szerint az országban 1600 intenzív terápiás ágy áll a betegek rendelkezésére, a fertőzésgócokban azonban gyakorta várni kell a súlyos betegeknek arra, hogy megürüljön egy-egy ilyen ágy.

Horvátországban és Szlovéniában is felgyorsulhat az oltási kampány

A nagyobb vakcinaszállítmányok érkezésével Horvátországban és Szlovéniában is felgyorsulhat az oltási kampány áprilisban - derült ki a válságstábok keddi jelentéséből. Vili Beros horvát egészségügyi miniszter sajtótájékoztatóján elmondta: ezen a héten közel százezer vakcina érkezik az országba, a hónap végéig pedig 490 ezer dózis, közel annyi, mint eddig összesen.

Számos kihívás előtt áll Horvátország, főleg, hogy figyelembe kell venni az egyes vakcinagyártó cégek körüli történéseket - mondta a szaktárca vezetője, utalva az AstraZeneca oltóanyagával kapcsolatos problémákra. Hozzátette: Horvátország egyelőre nem függeszti fel az említett vakcina alkalmazását, ezzel megvárja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hivatalos állásfoglalását. Úgy vélte: az EMA várhatóan csak új ajánlásokat fogalmaz majd meg, például az oltandók korcsoportját illetően.

Horvátországban az elmúlt napon 735 új fertőzöttet azonosítottak. A járvány kezdete óta számuk elérte a 280 899-et. Az elmúlt 24 órában 30-an haltak bele a fertőzés okozta Covid-19 szövődményeibe, a halottak száma ezzel 6113-ra emelkedett. Kórházban 1713 beteget ápolnak, közülük 155-en vannak lélegeztetőgépen. Az országban eddig az Európában engedélyezett három oltóanyagból 326 247-en kapták meg az első dózist, 98 414-en pedig már a másodikat is.

Szlovéniában vasárnapra 273-mal több mint 210 ezerre nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az elmúlt napon hét beteg hunyt el, amivel a járvány halálos áldozatainak száma 4089-re emelkedett. A koronavírusos betegek közül 573-an vannak kórházban, 123-en intenzív osztályon.

Jelko Kacin, a szlovén nemzeti oltási program koordinátora a sajtónak elmondta: a hónap végéig 347 ezer dózis oltóanyagot várnak. Eddig 476 280 ampulla ékezett az országba, és a lakosság 5,7 százalékát oltották be mindkét vakcinával a koronavírus ellen. Az első dózist 285 048-an, közülük a másodikat 118 767-en kapták meg.

A szlovén kormány járványhelyzettel foglalkozó szakbizottsága már a hétvégén azt javasolta a kabinetnek, hogy a 60 évnél fiatalabb korosztály körében függesszék fel az AstraZeneca oltóanyagának használatát. Később a szlovén közegészségügyi intézet (NIJZ) közölte: a korlátozott vakcinamennyiség és a logisztikai problémák miatt - a 60 és 64 év közötti korosztályt az AstraZeneca vakcinájával, míg az idősebb populációt a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyagával oltják be.

A horvát és a szlovén sajtóban is megjelent a hír, hogy Marco Cavaleri, az EMA vezető tisztségviselője egy kedden megjelent olasz lapinterjúban közölte: összefüggés van az AstraZeneca brit-svéd gyógyszercég és az Oxfordi Egyetem által az új koronavírus ellen kifejlesztett vakcina és a vérrögképződéses esetek között.

Orosz miniszterelnök: a helyzet stabil, de rosszabbra fordulhat

Oroszországban a Covid-19-járványhelyzet stabil, de szakértők arra figyelmeztetnek, hogy rosszabbra fordulhat a többi országot elért harmadik hullám miatt - jelentette ki Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök a kormányzati járványellenes koordinációs tanács keddi elnökségi ülésén. Misusztyin sürgette a lakosság átoltásának felgyorsítását. Az első orosz vakcina, a Szputnyik V honlapja szerint kedden a lakosság 5,22 százalékának 12 475 005 oltást adtak be. A védőoltás mindkét dózisát a lakosság 3,22 százaléka, 4 721 090 ember kapta meg. Szergej Sojgu védelmi miniszter azt mondta, hogy a fegyveres erőknél a vakcina egyik komponensét 425 ezer, mindkettőt pedig 370 ezer ember kapta meg.

Mihail Murasko egészségügyi miniszter a tanácskozáson azt mondta, hogy Oroszországban ötezer állandó és 1360 oltási mobil pont működik. Rámutatott, hogy áprilisban tovább bővül majd a belföldi vakcinagyártási kapacitás. Az országban jelenleg 347 ezren kapnak kezelést az új koronavírus ellen, 72 százalékuk járóbetegként. A Covid-19-betegek ápolására rendelkezésre álló 115 ezres ágyállomány mintegy 15 százaléka a tárcavezető szerint tartalékban van. Február végén még 156 ezer, januárban pedig több mint 270 ezer fekvőhely volt felkészítve az új koronavírusos betegek fogadására.

Anna Popova tisztifőorvos, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője közölte, hogy a járványügyi folyamat dinamikája stabilizálódott Oroszországban, ugyanakkor csökkent a járványterjedés lassulásának üteme. Amíg néhány héttel a fékeződés 10-12 százalékos volt, addig ez a múlt héten nem haladta meg a 3 százalékot.

A fővárossal kapcsolatban Julija Kobzeva, a Roszpotrebnadzor moszkvai járványügyi felügyeletének vezetője egy másik fórumon nagyon lassúnak nevezte a fertőzés terjedésének lassulását, amely szerinte február közepe óta mindössze heti 1-3 százalék. A szakértő azt mondta, hogy a helyzet a fővárosban továbbra is feszült.

Popova beszámolója szerint az ország 75 régiójában a reprodukciós mutató (azon emberek száma, akiknek a fertőzött továbbadja a vírust) 1 vagy kevesebb, de tíz régióban meghaladja az egyet.) A 18 régióban, ahol megszüntették a 65 év felettiekre vonatkozó korlátozásokat, ennél a korosztálynál a betegségszám növekedése figyelhető meg. A tisztifőorvosnak az Izvesztyija című lapban kedden megjelent interjúja szerint az orosz lakosságban eléri a 40 százalékot az antitesttel rendelkezők aránya. Popova szerint a SARS-CoV-2 mutációja jelenleg a vírus genomjának kevesebb mint egy százalékát érinti. A Roszkomnadzor vezetője szerint Oroszországban az új koronavírus brit változatát eddig 103, a dél-afrikait pedig 10 embernél fedezték fel. Közölte, hogy a vírusvariásokat külföldről hurcolták be, belső terjedésükre nincs bizonyíték, noha az nem zárható ki.

Az orosz operatív törzs által kedden közzétett hivatalos adatok szerint Oroszországban az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt napon 8328-cal 4 597 868-ra emelkedett. A napi növekmény 0,18 százalék, az új esetek 12,1 százaléka tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 276 727-re csökkent, a halálos áldozatoké 389-cel 101 106-ra, a felépülteké pedig 8902-vel 4 220 035-re emelkedett. Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 122,1 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 194 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Új koronavírus-fertőzés gyanújával 491 968 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn telefonon gyógyulást kívánt argentin hivatali partnerének, Antonio Fernandeznek, aki azt követően kapta el a Covid-19 betegséget, hogy megkapta a Szputnyik V védőoltást, és felköszöntötte a születésnapja alkalmából. A Kreml tájékoztatása szerint Fernandez elmondta, hogy töretlen a bizalma az orosz vakcina iránt, amelynek köszönhetően a betegség könnyű lefolyású nála. A két elnök szót ejtett további Szputnyik V- szállítmányok lehetőségéről.

A spanyol kormányfő szerint egy hónapon belül elérik az ötmilliós átoltottságot

Egy hónapon belül eléri az ötmilliót azok száma Spanyolországban, akik teljes körű oltással lesznek védettek a koronavírus ellen - hangsúlyozta a miniszterelnök a kormány keddi ülését követő sajtótájékoztatón Madridban. Pedro Sánchez ismertette az oltási stratégia várható mérföldköveit, amelyek szerint a június 14-én kezdődő héten 15 millió, a július 19-i héten már 25 millió lehet az átoltottság a dél-európai országban. Megerősítette: továbbra is tartható az a korábban már többször is megfogalmazott cél, hogy augusztus végére a spanyol lakosság 70 százalékának, mintegy 33 millió embernek a teljes oltása megvalósuljon.

A kormányfő beszélt arról, hogy az oltási kampány üteme egyre inkább felgyorsul, a második negyedévben ugyanis három és félszer annyi vakcinát várnak a gyártóktól, mint az első negyedévben. Április és június között 38 millió, július és szeptember között 48 millió adag érkezik az eddig európai engedéllyel rendelkező Pfizer, Moderna, AstraZeneca és Janssen vakcináiból - részletezte. Mint mondta, a tömeges oltás "a leghatékonyabb gazdaságpolitika", mert ez jelenti a legrövidebb utat az ország újraindításához.

A spanyol miniszterelnök kiállt az európai uniós vakcinabeszerzés mellett, és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyárat okolta, amiért késve teljesíti vállalásait. Pedro Sánchez kitért arra, hogy a kormánynak nem áll szándékában meghosszabbítani az október 25-e óta érvényben lévő szükségállapotot annak május 9-i lejártát követően.

Az olasz egészségügyi államtitkár szerint nem függesztik fel az AstraZeneca használatát

Az Európai Gyógyszerügynökségnek kell dönteni az AstraZeneca használatáról Pierpaolo Sileri egészségügyi államtitkár szerint, aki egy keddi interjúban kijelentette, nem függesztik fel a vakcina alkalmazását, legfeljebb módosítják a védőoltásban részesülők életkorát. Olaszországban kedden is folytatták az AstraZenecával való oltást, mellyel az ötvenöt év alatti, valamint az ennél idősebb korosztályt is vakcinázzák egészen 79 éves korig. Három tartomány - Veneto, Marche, Toszkána - a nyolcvan éveseket is a brit-svéd védőoltásban részesíti.

Pierpaolo Sileri orvos, egészségügyi államtitkár a SkyTG24 hírtelevíziónak adott interjúban, kijelentette, hogy nem az olasz hatóságok, hanem az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hatáskörébe tartozik, hogy "központi" döntés szülessen az AstraZeneca használatáról. Sileri szerint többféle döntést hozhatnak: "vagy tovább használjuk az AstraZenecát, vagy felfüggesztik az alkalmazását, vagy - és ez a legvalószínűbb - korlátozzák a beoltandók életkorát". Hozzátette, hogy a korlátozás elsősorban a fiatalabb nőkre vonatkozhat, mivel az ő esetükben tapasztalható "nagyon ritka rendellenesség" előfordulása.

Az egészségügyi államtitkár károsnak nevezte, ha minden ország más és más utat követ, és az egyik használja, a másik felfüggeszti az AstraZeneca alkalmazását. "Az AstraZeneca biztonságos, több előnye van a beadásának, mint hátránya" - jelentette ki Pierpaolo Sileri. Úgy vélte, "mivel nincsen elegendő oltóanyag, és védelmet kell nyújtani az időseknek, jelenleg az előnyöket kell szem előtt tartani".

Pierpaolo Sileri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője Marco Cavaleri korábbi kijelentéseire reagált Cavaleri egy kedden megjelent olasz lapinterjúban közölte: összefüggés van az AstraZeneca brit-svéd gyógyszercég és az Oxfordi Egyetem által az új koronavírus ellen kifejlesztett vakcina és a vérrögképződéses esetek között. Az EMA oltási stratégiával és egészségvédelemmel foglalkozó egységének vezetője hozzátette, azt még nem tudni, hogy pontosan mi váltotta ki ezeket a reakciókat.

Marco Cavaleri szavai többeket megijesztettek az olaszországi oltóállomásokon: Nápolyban, ahol a hetvenévesek vakcinázása zajlott AstraZenecával, az idősek egy része magyarázatot követelt. A helyi egészségügyi hatóság vezetője a helyszínre sietett, és megnyugtatta az oltásra várókat. Olaszországba az év eleje óta több mint 4 millió dózis AstraZeneca érkezett. Többek között azzal oltották be a 73 éves Mario Draghit miniszterelnököt is. Március 15-én néhány napra felfüggesztették az AstraZeneca használatát, majd újraindították.

Kedd estig 11,3 millió olaszt oltottak be, közülük 3,5 millióan kaptak második dózist is.

Legolvasottabb cikkeink