Koronavírus: a legfrissebb hírek a nagyvilágból

Elkezdődött az 5-11 éves korcsoportnak fejlesztett Pfizer/BioNTech-vakcina EU-s engedélyeztetése

Benyújtotta a német BioNTech és az amerikai Pfizer az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) az 5-11 éves korosztályba tartozó gyermekeket az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegségtől (Covid-19) védő oltásról szóló kutatási adatokat, így megkezdődött a vakcina európai uniós engedélyeztetési eljárása - közölték pénteken.

A német biotechnológiai vállalkozás és az amerikai gyógyszeripari óriáscég a 12 éven felülieknek szánt készítményük piaci engedélyének kiterjesztését kéri a közösség gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő EMA-tól. A BioNTech/Pfizer-vakcina lehet az EU-ban első szer, amelyet az 5-11 éves korcsoportban alkalmazhatnak a Covid-19 elleni védettség kialakítására. Az oltóanyag nem különbözik a 12 éven felüliek körében már használt vakcinától, de alacsonyabb az adagolás, 30 mikrogramm helyett 10 mikrogrammból áll egy dózis. A világhírű magyar kutató, Karikó Katalin vezetésével kifejlesztett, hírvivő RNS (mRNS) technológiára épülő vakcina hatását egy 2268 kisgyermek bevonásával végzett vizsgálatban elemezték. Megállapították, hogy hatékony és biztonságos. A kutatási adatokat az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóságnál (FDA) is benyújtották.

A COMIRNATY néven forgalmazott termék volt az első védőoltás a Covid-19 ellen, amelyet engedélyeztek az EU-ban. A vakcinát két adagban, háromhetes időközönként adják be. Az EMA azt is engedélyezte, hogy a 18 felettieknél beadjanak egy emlékeztető, harmadik adagot is, a második adag beadása után legalább 6 hónappal.

Számos ország segíti Romániát a kritikus egészségügyi helyzet kezelésében

Számos európai ország és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is segíti Romániát, ahol a belügyminiszter szerint immár "kritikus helyzet" alakult ki a koronavírusos betegek tömege által megrohamozott egészségügyi ellátórendszerben - derült ki pénteken a katasztrófavédelmi államtitkár sajtótájékoztatóján.

Raed Arafat beszámolt arról, hogy Olaszország 5200 monoklonális antitestdózist küldött Romániának, jövő hétre pedig 12 700 további adagot kapnak Németországtól. Dániából nyolc oxigénkoncentrátor és 15 szállítható lélegeztetőgép érkezik pénteken. A WHO 200 oxigéndúsítót ajánlott fel, Svájc bukaresti nagykövetének közbenjárására pedig a svájci gyártó 5670 flakon, tocilizumab hatóanyagú gyógyszert szállít Romániának. Bukarest eddig Magyarországtól, Hollandiától és Lengyelországtól kapott műszaki és gyógyszersegítséget, miután aktiválta az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát.

Csütörtökön megkezdődött azoknak a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegeknek a magyarországi klinikákra szállítása, akiknek a túlzsúfolt romániai kórházak intenzív osztályain már nem jut hely. A válságos állapotban lévő betegeket mentőautók vitték Temesvárról és Nagyváradról a szegedi, illetve debreceni kórházakba. A humanitárius akcióban a román hadsereg is részt vesz: Bukarestből katonai repülőgépekkel szállítják a határ menti térségbe azokat a betegeket, akiket a magyar kórházakban próbálnak megmenteni. Csütörtökön nyolc, pénteken 12 beteg Magyarországra szállításáról számolt be a bukaresti egészségügyi minisztérium. Az egyik Temesvárról útnak indított, Szegedre tartó beteg meghalt a mentőautóban.

A román katasztrófavédelmi államtitkár beszámolója szerint immár a Moldovai Köztársaság is felajánlotta segítségét: onnan húsz orvos érkezik Romániába, hogy a koronavírusos betegeket ápoló, Jászvásár melletti, a napokban beüzemelt konténerkórházban növelni lehessen az intenzív terápiás helyek számát. Moldova a járvány korábbi hullámai idején nyújtott hasonló román segítséget és vakcinaadományokat viszonozza a támogatás felajánlásával.

Jászvásárról pénteken 53 egészségügyi dolgozót helyeztek át a - megyeszékhelytől néhány kilométernyire - Letcani településen felállított katonai konténerkórházba, ahol a védelmi minisztérium 35 főnyi egészségügyi személyzete csütörtökön üzemelte be az első 24 helyet az intenzív osztályon. A létesítmény kétszer ekkora kapacitással is működhet, de egyelőre nincs elegendő személyzet és az oxigénellátást is fejleszteni kell.

Raed Arafat arról is beszámolt, hogy - a közegészségügyi intézet javaslatát elutasítva - egyelőre nem rendelnek el vesztegzárat Bukarestben és a fővárost övező Ilfov megyében. Az ország legfertőzöttebb térségében egyelőre a hatályos korlátozásokat próbálják az ellenőrzés erősítésével jobban betartatni.

Florin Citu ügyvivő kormányfő pénteken megszerezte a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatását ahhoz a törvénymódosító kezdeményezéshez, amely a fertőzött településeken - a nélkülözhetetlen termékeket árusító üzletek kivételével - mindenütt kötelezővé tenné az uniós védettségi igazolvány használatát. Erről azonban, mint mondta, csak a parlament dönthet.

Romániában pénteken csaknem 16 ezerrel emelkedett a fertőzöttek száma, és 363 koronavírusos beteg haláláról számoltak be. A kórházakban 18 ezer koronavírusos beteget ápolnak, közülük 1729-nek jutott hely az intenzív terápián, azt viszont nem tudni, hány betegnek lenne rá szüksége.

Bukarestben és környékén csaknem négyezer fertőzést diagnosztizáltak az utolsó 24 órában, a fővárosban a lakosság 15,8 ezrelékénél mutatták ki a fertőzést az utóbbi két hétben, Ilfov megyében 16,3 ezrelékre emelkedett a kéthetes fertőzési ráta.

Ukrajnában átlépte a 60 ezret a Covid-betegség következtében elhunytak száma

Ukrajnában péntekre átlépte a hatvanezret a koronavírus-fertőzés következtében elhunytak száma - közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál, az egészségügyi minisztérium által közölt adatokra hivatkozva. Az utóbbi időben jelentősen felgyorsult a halálozási arány növekedése, csak ez elmúlt három napban 1085 halálos áldozatot követelt a járvány.

Ihor Kuzin országos tisztifőorvos, az egészségügyi miniszter helyettese egy rádióinterjúban elmondta, hogy az országban 55,5 ezer kórházi ágyat készítettek fel Covid-betegek fogadására, és ezeknek már több mint a fele foglalt. Hozzátette, készen állnak arra, hogy szükség esetén az ágyak számát 70 ezerig növeljék.

Közben a vörös kategóriába sorolt dél-ukrajnai Herszon megyében péntektől életbe léptek a legszigorúbb járványhelyzet szerinti intézkedések: a mozikat, színházakat, múzeumokat, bevásárló- és szórakoztató központokat, vendéglátóipari egységeket, piacokat, edzőtermeket és uszodákat csak azok látogathatják, akik megkapták a védőoltás mindkét dózisát, továbbá azok az oktatási intézmények működhetnek a szokásos módon, ahol az alkalmazottak száz százaléka teljes védettséggel bír.

Péntekre Kijev megye is átkerült a fokozottabb kockázatot jelző, narancs besorolású régiók közé, amelyeknek száma így 18-ra nőtt, és már csak hét régió - köztük a főváros, Kijev és Kárpátalja - maradt a sárga színnel jelölt, enyhébb kategóriában. A legenyhébb - zöld - besorolásban már egyetlen régió sincs.

Viktor Ljasko egészségügyi miniszter egy pénteki rádióinterjúban kijelentette, hogy nagy valószínűséggel megkezdik az emlékeztető, azaz harmadik oltás beadását is, de az sem kizárt, hogy két dózis ismétlőoltásra is szükség lesz. Arra nem tudott válaszolni, hogy ezeknek az oltásoknak a beadása mikor kezdődhet. Emlékeztetett rá: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az elsődleges cél, hogy minél többen kapják meg legalább az első két dózist.

Ukrajnában péntekre 13 624-gyel 2 610 899-re nőtt az azonosított új fertőzöttek száma, de több mint ötezer fertőzöttnél kevesebbet diagnosztizáltak, mint az előző napon. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy csütörtökön munkaszüneti nap volt, és ilyenkor kevesebben fordulnak orvoshoz és kevesebb tesztet is végeznek. Az elhunytak száma 202-vel 60 137-re emelkedett, az aktív betegeké pedig csaknem kilencezerrel 234 180-re.

Az egészségügyi tárca legfrissebb adatai szerint az oltási kampány februári kezdete óta 6 364 933-an kapták meg valamely védőoltás mindkét dózisát a 42 millió lakosú Ukrajnában. További 1 429 256-an még csak az oltás első dózisát vették fel. Csütörtökön 34 897 embert oltottak be az országban.

Olaszországban kikötői blokádok és utcai tüntetések kísérik a védettségi kötelezettség bevezetését

Jelentősebb fennakadás nélkül zajlott a védettségi kötelezettség bevezetése Olaszországban a péntek reggeli munkába álláskor, a kormány szigorító intézkedését azonban a kikötőmunkások blokádjai és az oltásellenesek utcai demonstrációi kísérik. A kormány közlése szerint a római minisztériumokban gyorsan és problémamentesen zajlott a belépő dolgozók védettségi ellenőrzése. Valójában a közhivatalnokok továbbra is turnusokban dolgoznak, így egyszerre kevesen álltak munkába a reggeli kezdéskor.

Több közintézményben már digitális leolvasó rendszer lépett életbe, a munkahelyek többségében azonban egy erre kijelölt felelős olvassa le egyenként a védettségi igazoláson szereplő kódot. Az igazolás, amelyet olaszul Green Pass-nak hívnak, nem más mint az Európai Unió összes országában használt, úgynevezett Covid-igazolás, amelyet akárki letölthet vagy kinyomtathat magának. A római bankfiókok megnyitásakor a dolgozók sorban álltak, mivel egyenként ellenőrizték az igazolásukat. Az ügyfelek számára nem kötelező a védettség felmutatása.

A kora délutáni órákig jelentősebb fennakadás nélkül zajlott a kötelező védettségi igazolás bevezetése. Az országutak forgalma nem bénult meg, a kikötőkben azonban óráról órára nőtt a tiltakozók száma. A trieszti kikötőben már kora reggel mintegy ezren demonstráltak a bejárat előtti téren, majd sztrájkot hirdettek meg. A tiltakozók száma néhány óra elteltével majdnem négyezerre emelkedett a különböző oltásellenes szakmai kategóriák képviselőinek csatlakozásával. A kikötői munkások vezetője, Stefano Puzzer úgy nyilatkozott: a szabad választás jogát védik a munkavégzést korlátozó rendelkezéssel szemben.

A tüntetők átengedték azokat, akik munkába akartak állni, a kikötőbe behajtani nem tudó kamionok azonban nem vették fel az árut. A több mint kilencszáz trieszti kikötőmunkásból majdnem négyszáznak nincsen védettsége, vagy kelet-európaiak és ázsiaiak, akiknek orosz vagy kínai oltóanyaggal történt oltakozását az olasz egészségügyi hatóságok nem fogadják el. A genovai kikötőben a blokád miatt akadozik az utasszállító hajók forgalma is. Róma több pontján a védettségi igazolás- és oltásellenes demonstrálók elállták az utcákat, de a munkába igyekvők gyakori haragja és a hatóságok fellépése felszámolta a blokádokat.

Milánóban a tüntetők a munkához való jogot éltették, Firenzében oltásellenes egyetemisták tüntettek, Udine városközpontjában mintegy kétezren vonultak fel azt kiabálva, hogy a beoltottaknak és az oltás nélkülieknek össze kell fogniuk a szabadságért. Torinóban a Fiat-autógyár előtt tüntettek a dolgozók, Trentinóban kétszáz buszvezető nem állt munkába, mivel nincs beoltva. Fizetés nélküli szabadságra küldték őket az október 15-én életbe lépett szabályok értelmében.

Az oltásellenes mozgalmak a római Circus Maximus mezején adtak egymásnak találkozót péntek délután. Matteo Salvini, a Liga kormánypárt vezetője kijelentette: Olaszország az egyedüli az Európai Unióban, ahol a védettséget kötelezővé tették. Túlzásnak találta a Mario Draghi kormányfő által szorgalmazott szigort, emlékeztetve a kedvező olasz járványmutatókra. Elemzők megjegyezték, hogy a kormányrendelet a védettségi igazolással gyakorlatilag kötelezővé tette az új típusú koronavírussal szembeni oltást. 

A védettségi igazolás, amely legalább egy felvett oltást, a munkavégzés idején érvényes negatív tesztet, vagy a betegségből történt felgyógyulást bizonyítja, 23 millió dolgozót érint. Nincs pontos adat arról, közülük hányan nincsenek még egyetlen adaggal sem beoltva. A 12 év feletti oltás nélküliek számát  - a betegség vagy más súlyos indok miatt olthatatlanokat nem kalkulálva - nyolc és fél millióra teszik, és többségük 30 és 60 év közötti, tehát aktív munkavállalónak számít. Több mint hatmillió mikro-vállalkozás működik, ahol nehezebb az ellenőrzés.

A Róma belvárosában dolgozó egyik körömszalon harmincéves tulajdonosa az MTI-nek elmondta, hogy fél az oltástól, ezért inkább minden második nap teszteli magát, alkalmanként 15 eurót fizetve a gyógyszertárban elvégzett antigén gyorstesztért. Szájmaszkban és plexifal mögött dolgozik. Munkatársnőjét beoltották, a szalon takarítónője viszont szintén oltásellenes. 

A legnagyobb olasz szakszervezet, a több mint ötmillió tagot számláló CGIL szombatra megmozdulást hirdetett Rómában az egy héttel korábbi támadás ellen tiltakozva, amikor is az oltásellenesekhez csatlakozott radikális tüntetők megtámadták a CGIL székházát. Számos kisebb érdekképviselet azonban nem támogatja a CGIL-t, amely igent mondott a kormány korlátozó intézkedésére.

Brüsszelben csak védettségi igazolvánnyal látogathatók az éttermek, a bárok és a rendezvények

Brüsszelben péntektől csak védettségi igazolvánnyal rendelkezőket fogadhatnak belső helységeikben az éttermek, a bárok, a rendezvényközpontok, igazolásra lesz szükség a beltérben rendezett sporteseményeken való részvételhez is. Az intézkedéssel a hatóságok célja az átfogó lezárások elkerülése, valamint azt remélik, hogy egyre többen igénylik majd a koronavírus elleni oltást.

A védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők péntektől kizárólag a vendéglátóhelyek teraszain foglalhatnak helyet, illetve csak szabadtéri rendezvényeken vehetnek részt. Az orrot és a szájat eltakaró maszk viselése az ülővendégek számára nem kötelező, a belső helységekben való mozgáshoz azonban a maszk használata szükséges. Magánrendezvényekre a szabályozás nem vonatkozik. A védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők negatív koronavírus-tesztet (PCR-teszt) is felmutathatnak, ára jelenleg 40 euró (mintegy 14 500,- forint). A gyógyszertárakban kapható gyorstesztek ára 30 euró (mintegy 11 ezer forint).

A rendelkezés betartását a hatóságok fokozottan ellenőrzik, a szabályokat megszegő vendéglátóhelyek tulajdonosai akár 500 euró (mintegy 180 ezer forint), a rendezvényszervezők akár 2500 euró (mintegy 900 ezer forint), a vendégek pedig legkevesebb 50 eurós (mintegy 18 ezer forint) bírságra számíthatnak.

Védettségi igazolványra a tizenhat éveseknél idősebbek esetében lesz szükség, idősotthonokba belépni 12 éves kor felett nem lehet ilyen igazolás nélkül. A védettségi igazolvány birtoklására és ellenőrzésére vonatkozó, pénteken bevezetett szabályozás január 15-ig marad hatályban, a határidő a járványügyi helyzet alakulásával változhat.

Vallóniában, az ország déli, francia nyelvű régiójában a brüsszelihez hasonló szabályozás november elsején lép érvénybe. Flandria, Belgium északi, flamand nyelvű országrésze még nem döntött az oltottaknak nagyobb szabadságot, az oltástól vonakodóknak pedig a korlátozások fenntartását jelentő szabályozásokról.

Az illetékes belga közegészségügyi hatóság pénteki tájékoztatása szerint az elmúlt hétnapos időszakban feljegyezett új koronavírus-fertőzéses estek száma 19 százalékos növekedést mutat az előző hétnapos időszakhoz képest. A hét folyamán 2277 ember fertőződött meg Belgiumban. Kórházba naponta 60 beteget szállítottak, ez a mutató 5 százalékkal emelkedett. Belga kórházakban jelenleg 790 fertőzöttet ápolnak, közülünk 192 embert intenzív osztályon kezelnek. Naponta átlagosan 11 ember halt meg a vírus szövődményeiben, 47 százalékkal többen, mint az előző hét napban.

A járvány kezdete óta 1 millió 276 ezer 221-en fertőződtek meg az új típusú koronavírussal és 25 732-en haltak meg a szövődményekben Belgiumban.