A kormány nyelte el a legtöbb pénzt

A válságkezelés alatt kiugróan nőttek a kormányzat saját magára fordított kiadásai, míg az egészségügyre még a válságban sem jutott az uniós átlagnak megfelelő pénz - írja a népszava.hu.

2020-ban a koronavírus válság és a fokozott védekezés miatt megnőttek az egészségügy kiadásai, több bért fizettek és nem spóroltak az eszközbeszerzéseken sem: csak a szükségtelen lélegeztetőgépekre mintegy 300 milliárdot, a mai is raktárakban porosodó kínai vakcinákra pedig több tízmilliárdot szórtak el feleslegesen. Így 2020-ban a magyar állam az egészségügyre 2833 milliárd forintot fordított, ami történelmi rekord. Az előző évben az államháztartás teljes egészségügyi kiadása még csak 1925 milliárd forintot ért el, vagyis egy év alatt a gyógyítás forrásai 900 milliárd forinttal nőttek. (Ha ebből levonjuk a feleslegesen megvásárolt lélegeztetőgépek és vakcinák árát, akkor a növekmény 500 milliárd forint.)

Rekord ide, rekord oda, a magyar egészségügy GDP arányos kiadásai még így sem érik el az uniós átlagot: tavaly a GDP 5,9 százaléka ment erre a célra idehaza, a 2019-as 4 százalék után, ám még így is nagyon messze vagyunk az „utolsó békeév” uniós átlagtól, amely 2019-ben 7,1 százalék volt. Hozzá kell tenni, hogy tavaly a járvány hatására az unió többi országában is nőttek kiadások.

Nemcsak az egészségügy, de a bürokráciára, vagyis az állam működésére fordított kiadások is az egekbe szöktek a pandémia alatt – derül ki a 2020-as költségvetési beszámolóból (zárszámadás), amit a kormány szeptember végén terjesztett a parlament elé. Eszerint tavaly az állam működtetésre (bürokrácia, igazságszolgáltatás, rendőrség, honvédelem) összesen 5215 milliárd forintot költöttek, ami ezer milliárdos növekedés egyetlen év alatt.

Uniós összehasonlításban már a válság előtt is Magyarországnak volt az egyik legdrágábban működő kormánya és államigazgatása, hisz miközben 2019-ban az unióban átlagosan a GDP 5,8 százalékát költötték el erre a célra, idehaza már akkor is 9 százalék ment az állam működésére. Tavaly ez is számottevően növekedett, és immár a bruttó hazai jövedelem 10,9 százalékát költötte magára az állam. Vagyis tavaly minden megtermelt száz forintból (GDP) 11 forint az állam fenntartására ment el. Ez az egyik legnagyobb versenyképességi hátrány a magyar gazdaság számára, hisz egy olcsóbb és hatékonyabb állam esetében akár több ezer milliárd forinttal is csökkenteni lehetne az adókat, vagy olyan területekre lehetne ezeket a kiadásokat átcsoportosítani, mint az egészségügy vagy az oktatás, ahol viszont a komoly lemaradás rombolja a magyar gazdaság versenyképességét.

További részletek a cikkben.