Koronavírus: a legfrissebb hírek a nagyvilágból

Romániában lelassult az esetszámok csökkenése

Romániában lelassult az utóbbi napokban az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzések egy hónapja tartó csökkenése, a szerdai esetszám pedig már meghaladta a heti mozgóátlagot. A stratégiai kommunikációs törzs (GCS) szerdai jelentése szerint az utóbbi 24 órában 2796 új esetet diagnosztizáltak, valamivel többet, mint egy nappal korábban. Egy hónapja most először haladta meg a napi esetszám az előző heti átlagot.

Az utóbbi 24 órában 195 koronavírusos beteg vesztette életét. Az áldozatok száma 15 százalékkal kisebb az utóbbi hét, illetve több mint 20 százalékkal kisebb az utóbbi két hét átlagánál.

A kórházakra nehezedő nyomás tovább enyhült: az utóbbi két hónapban szerdán először csökkent tízezer alá a romániai kórházakban ápolt koronavírusos betegek száma. Közülük 1380 beteg állapota súlyos, országos szinten pedig valamivel több mint 50 szabad ágy áll rendelkezésre a Covid-kórházak intenzív terápiás részlegein.

Továbbra is csökkenő tendenciát mutat az oltási hajlandóság: a járvány negyedik hullámának romániai tetőzésekor és a zöld igazolvány használatának bevezetésekor elért 95 ezres átlaghoz képest jelenleg átlagosan napi húszezerrel emelkedik a beoltottak száma. A 19,3 milliós Romániában eddig 7 millió 650 ezer ember, a beoltható - 12 év feletti - lakosság 45 százaléka kapott legalább egy adag koronavírus elleni oltást.

Horvátországban pénzbírsággal sújtják a járványügyi intézkedések megszegőit

Horvátországban 30-tól 50 ezer kunáig (1,4-2,4 millió forint) terjedő pénzbírsággal sújtják az olyan állami szervek és hivatalok, állami fenntartású intézmények és önkormányzatok felelős vezetőit, ahol nem tartják be a járványügyi intézkedéseket - jelentette be kedden Ivan Malenica igazságügyi és közigazgatási miniszter. A tárcavezető abban bízik, hogy ezzel rákényszeríthetik az említett intézmények vezetőit a válságstáb rendeleteinek és a hatályos törvényeknek a betartására. "Együtt küzdünk azért, hogy a világjárványnak mielőbb vége legyen, és minél kevesebben fertőződjenek vagy halljanak meg" - mondta.

A kormány a múlt keddtől kötelezővé tette a koronavírus elleni védettségi igazolást az állami szférában, egy hónappal korábban pedig az egészségügyi és szociális ellátórendszerben, hogy mérsékelje a járvány terjedését. Azoknak, akik nem kaptak oltást, és nem estek át a fertőzésen, hetente kétszer teszteltetniük kell magukat. Ezt azonban több hivatalban nem tartják be, és nem ellenőrzik, hogy az alkalmazottak rendelkeznek-e védettségi igazolással.

A rendelet egyik legnagyobb ellenzője Zoran Milanovic horvát államfő, aki "hülyeségnek, infantilisnak, az emberek terrorizálásának" nevezte az új intézkedést. Mint mondta: az elnöki hivatalban nem fogják ezzel "nyaggatni" az embereket. Ausztriában nemrég bekérették a bécsi horvát nagykövetet is, mert Milanovic az mondta: az osztrák korlátozások a "fasizmusra emlékeztetik".

Vili Beros egészségügyi miniszter felszólította az állampolgárokat: ne próbáljanak meg kibúvót keresni a tesztelés, a járványügyi szabályok és az oltás alól, majd utána kopogtatni a már így is túlterhelt egészségügyi ellátórendszer ajtaján. Ez képmutatás - jelentette ki. Hozzátette: a Covid-igazolványok bevezetése nem állítja meg a járványt, de csökkenti annak terjedését. Amennyiben az emberek felelősségteljesen járnának el, annak a járványügyi szakemberek szerint elégnek kell lennie - húzta alá.

A valamivel több mint négymillió lelket számláló Horvátországban az elmúlt 24 órában 4926 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, s a vírus okozta Covid-19 betegségben 62-en haltak meg. Kórházban 2591 beteget ápolnak, közülük 317-en vannak lélegeztetőgépen. Az országban eddig 2 132 477-en kaptak védőoltást, közülük 1 900 551-en már a második adagot is felvették.

A szomszédos Szlovéniában hétfőre 3394 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és a fertőzés következtében 23 beteg halt meg. Kórházban 1154 beteget ápolnak, közülük 285-an vannak intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 222 459-en kaptak védőoltást, közülük 1 139 108-an már a második adagot is felvették. Szlovén járványügyi szakemberek szerint enged a járvány negyedik hullámának szorítása, de nagyobb enyhülésre csak december közepén lehet számítani, míg a kórházakra nehezedő nyomás az év végéig el fog húzódni.

Az élet egyre több területéről tiltják ki az oltatlanokat Németországban

A koronavírus-járvány negyedik hullámának erősödése miatt a mindennapi élet egyre több területéről tiltják ki a vírus okozta betegség (Covid-19) elleni oltást elutasító embereket Németországban. A berlini városvezetés keddi döntése szerint az oltatlanok hamarosan a boltok nagy részéből is kiszorulnak.

A tartományi rangú főváros kormánya (szenátus) az új típusú koronavírus  (SARS-CoV-2) terjedése elleni védekezésről szóló rendeletének új, sorban a 11. módosításával bevezette, hogy az oltatlanok november 27-től az alapellátást kivéve nem vehetnek részt a kiskereskedelemben. Ez azt jelenti, hogy vásárolhatnak például a kisboltoktól a szupermarketekig valamennyi élelmiszer-üzletben, a gyógyszertárakban, a háztartási boltokban, és a drogériákban is, de nem kereshetnek fel a többi között cipőboltot, ékszerüzletet és barkácsáruházat. Kitiltják az oltatlanokat a szállodákból és egyéb kereskedelmi szálláshelyekről, és a felnőttoktatás teljes intézményrendszeréből is, így például a népfőiskolákról, a zeneiskolákból és az autósiskolákból.

Martin Matz egészségügyi államtitkár a rendeletet a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaságnak magyarázva kiemelte, hogy a főváros körüli Brandenburg tartomány kormányának ugyancsak kedden frissített rendeletéhez igazítják a szabályozást, hogy elejét vegyék annak, hogy a brandenburgi oltatlanok Berlinbe járnak vásárolni. Ugyanakkor nem veszik át Brandenburgtól az oltatlanokat sújtó kapcsolatkorlátozási szabályt - miszerint oltás híján legfeljebb öt ember töltheti együtt az időt -, mert Berlinben kevésbé súlyos a járvány - tette hozzá.

Berlinben és Brandenburgban egy sor más szabály is korlátozza az oltatlanok mozgásterét, szabadságát. Nem járhatnak például vendéglőbe, moziba és fodrászhoz.

Az előírások a védekezési rendszer alapját országszerte jelentő 2G-szabályra épülnek, amelynek elnevezését két szó, a beoltott és a gyógyult német megfelelőjének (geimpft, genesen) kezdőbetűjéből képezték. A szabály előírja, hogy csakis a Covid-19 elleni védőoltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek tartózkodhatnak zárt közösségi térben, az oltatlanok pedig friss negatív vírusteszt birtokában sem. A 2G enyhébb változata a 3G-szabály, miszerint a letesztelt (getestete) emberek, vagyis friss negatív vírusteszt lelettel rendelkező oltatlanok is részt vehetnek a közösségi életben. A 2G szigorított változata a 2G-plusz-szabály, amely az oltottak és a gyógyultak belépését, részvételét is friss negatív teszthez köti.

Kedden több más tartományban is szigorításokról döntöttek. A legsúlyosabb helyzetben lévő tartományok különösen szigorú, nemcsak az oltatlanokat, hanem mindenkit sújtó szabályokat hozott. Így például a türingiai kormány ülése után közölték, hogy be kell zárni a szórakozóhelyeket, a karácsonyi vásárokat, a vendéglők pedig csak 22 óráig tarthatnak nyitva. Hasonló intézkedésekről döntöttek a napokban a szomszédos Bajorországban és Szászországban is. Ez a három tartomány szenvedi meg leginkább a járvány negyedik hullámát. Másutt, a többi között Észak-Rajna-Vesztfáliában, Hamburgban és Szász-Anhaltban egyelőre csak a 2G-szabály alkalmazásának kiterjesztéséről, vagyis az oltatlanok mozgásterének további szűkítéséről döntöttek.

Németországban az utóbbi hetekben az első háromnál jóval erősebb járványhullám alakult ki. A legfontosabb mutatók között számon tartott hétnapi fertőzésgyakoriság - vagyis az egy hét alatt regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma - kedden az egymás utáni 16. napon döntött rekordot, 399,8-ra  emelkedett a hétfőn regisztrált előző csúcsról, 386,5-ről. A negyedik hullám erejét jelzi, hogy a mutató értéke az első három hullám idején egyszer sem haladta meg a 200-at.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) keddi adatai szerint egy nap alatt 45 326 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez több mint 40 százalékkal több az egy héttel korábbi 32 048-nál. Az új esetekkel együtt 5 430 911 ember szervezetében mutatták ki a vírust a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 309 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 99 433-ra emelkedett Németországban.

Az oltási kötelezettség bevezetését sürgeti több vezető politikus Németországban

Egyre több vezető politikus csatlakozik Németországban az új típusú koronavírus okozta betegség elleni védőoltás kötelezővé tételét sürgetők táborához. Kedden Baden-Württemberg zöldpárti és Bajorország keresztényszociális (CSU) miniszterelnöke közösen foglalt állást a kötelezettség mellett. Winfried Kretschmann és Markus Söder a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban közölt közös vendégkommentárjában kiemelte, hogy "a kötelező védőoltás nem a polgári szabadságjogok megsértése, hanem a szabadságunk visszaszerzésének előfeltétele".

Mint írták, a német alaptörvény nem az "önkény szabadságát" védi, hanem a "felelősségvállalással járó szabadság" elvét követi. Ezt azt jelenti, hogy mindenkinek a tettei által érintettek szabadságára figyelemmel kell meghoznia a döntéseit. Az egyén szabadságának és a döntései által érintettek szabadságának együttes mérlegeléséből az következik, hogy követelni kell az általános oltási kötelezettséget, mert kiderült, hogy az eddigi, "enyhébb" eszközökkel nem lehet elfojtani a járványt - fejtették ki. Hangsúlyozták: az általános oltási kötelezettség nélkül "egyre magasabb árat fizetünk azért, hogy a lakosság egy kis része él azzal a szabadságával, hogy visszautasíthatja az oltást".

A következő szövetségi kormány megalakítására készülő koalíció pártjai közé tartozó Zöldek és a szövetségi szinten 16 év kormányzás után ellenzéki szerepre készülő CSU legtekintélyesebb vezetői közé tartozó Kretschmann-Söder páros állásfoglalása teljes fordulatot jelez az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltás németországi történetében, amely tavaly december 27-én kezdődött, az első adag beadásával.

Az oltási kampány kezdete óta a vezető politikusok rendre azt hangoztatták, hogy az oltás önkéntes, és az is marad. A fordulat a napokban indult el, azzal összefüggésben, hogy a járvány negyedik hulláma válságos helyzetet idézett elő azon tartományok egészségügyi ellátórendszerében, amelyekben különösen alacsony az átoltottság. Ezek között van Bajorország is. Baden-Württemberg is az átoltottsági rangsor alsó feléhez tartozik, de az ellátórendszer egyelőre bírja a nyomást.

Más tartományi kormányfők is nyitottak az oltási kötelezettség gondolatára. Daniel Günther schleswig-holsteini miniszterelnök már a hétvégén kijelentette, hogy szükség esetén kész támogatni a lépést, a hesseni kormányfő, Volker Bouffier pedig egy keddi nyilatkozatában úgy vélte, hogy a járványhullámok "folyamatos körforgásának" megszakításához elkerülhetetlen lehet az általános oltási kötelezettség.

Az ügyvezető kormány nem kíván foglalkozni az üggyel. Steffen Seibert kormányszóvivő hétfői tájékoztatóján elmondta, hogy az oltási kötelezettség kérdése nincs napirenden, így minden döntés a következő - várhatóan december elején megalakuló - kormányra vár. A formálódó koalíció pártjai - a Zöldek mellett a szociáldemokraták (SPD) és a liberálisok (FDP) - eddig ismertté vált tervei alapján leginkább arra lehet számítani, hogy egyelőre néhány szakmában, és főleg az egészségügyben és a szociális ellátásban tehetik kötelezővé az oltást.

Egy vasárnap ismertetett felmérés szerint a lakosság többsége, 52 százaléka támogatná az általános oltási kötelezettséget. Az ellenzők tábora 41 százalékos. A kötelezettség ellenzői elsősorban arra hivatkoznak, hogy a kötelező oltás nem fér össze az alkotmányban rögzített alapjogokkal. Ugyanakkor van számos gyakorlati ellenvetés is. A betegápolás és az időskori gondozás területén például az eleve súlyos munkaerőhiány növekedésével járna a kötelező oltás - szól az egyik érv. Ezt emelte ki a területen dolgozók legfőbb munkavállalói érdekképviselete, az úgynevezett ápolási tanács - Deutscher Pflegerat - vezetője, Christine Vogler is, aki a ZDF országos közszolgálati televízió egyik keddi összeállításában rámutatott, hogy minden oltatlan ápolót, gondozót el kellene bocsátani. "Ha a jogalkotó előírja, hogy csak beoltott és gyógyult (a fertőzésen átesett) emberek dolgozhatnak az idősotthonokban, akkor az intézményeknek nincs más választásuk, mint megszabadulni ezektől az alkalmazottaktól" - mondta.

Németországban a szövetségi kormány keddi adatai szerint a teljes lakosság 68 százaléka - 56,6 millió ember -, a felnőtt lakosságot tekintve pedig 78,6 százalék - 54,6 millió ember - rendelkezik teljes oltással. A frissítő adagot viszont csak a lakosság 7,4 százaléka - 6,1 millió ember - kapta meg. A negyedik hullám az erősen felívelő szakaszban tart. A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) keddi adatai szerint egy nap alatt 45 326 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez több mint 40 százalékkal több az egy héttel korábbi 32 048-nál. Az új esetekkel együtt 5 430 911 ember szervezetében mutatták ki a vírust a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 309 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 99 433-ra emelkedett Németországban.