• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Koronavírus: a legfrissebb hírek a nagyvilágból

Hírek 2022.03.16 Forrás: MTI
Koronavírus: a legfrissebb hírek a nagyvilágból

Belgiumban ismét növekszik a napi fertőzöttek száma, Moszkvában megszüntetik a kötelező maszkviselést.

Romániában lelassult az esetszámok csökkenése

Romániában lelassult az új koronavírusos esetek számának csökkenése, egy héttel azután, hogy feloldották az összes járványügyi korlátozást.

Az egészségügyi minisztérium szerdai összegzése szerint 3913 új fertőzést diagnosztizáltak az utóbbi 24 órában, ami alig tíz százalékkal marad el az utóbbi két hét átlagától, a keddi 4854 új eset pedig több mint tíz százalékkal meg is haladta a mozgóátlagot. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy a járvány negyedik hullámának február eleji tetőzése óta a járványgörbe gyorsan hanyatlott, és a napi esetszám általában 40-50 százalékkal kisebb volt az előző két hét átlagánál.

A járványügyi korlátozások eltörlése óta eltelt első hét tapasztalatait összegző sajtóértekezletén Alexandru Rafila egészségügyi miniszter azonban kifejezte reményét, hogy a tendencia továbbra is csökkenő marad, megjegyezve, hogy a közegészségügyi helyzet alakulása nagymértékben függ az orvosok által ajánlott önkéntes óvintézkedések betartásától.

Rafila szerint nem lehet hatodik járványhullámról beszélni Romániában olyan körülmények között, amikor az ötödik hullám sem ért véget. Az esetszámok nyugat-európai növekedését a tárcavezető a megnövekedett mobilitásnak tulajdonította, az ázsiai romló járványadatokat pedig azzal magyarázta, hogy ott egyes országok még nem szembesültek az omikron vírusvariánssal, így gyakorlatilag ott most kezdődik az ötödik hullám.

A miniszter az összes járványügyi korlátozás azonnali felelősségét elhárítva megjegyezte, hogy a maga részéről a fokozatos lazítást javasolta, végül azonban "az a döntés született", hogy nincs már értelme emiatt érvényben tartani az egészségügyi veszélyhelyzetet, amelynek március 8-i lejártával megszűnt a kijárási és a gyülekezési korlátozásoknak, illetve a maszkviselés kötelezővé tételének a jogalapja. A miniszter jelezte: nyilatkozata nem elhatárolódás, a korlátozások feloldásáról szóló döntést nyilván nem csak egészségügyi szempontok alapján hozták, és azt a kormány valamennyi tagja - így ő is - vállalja."Én is örülök annak, hogy visszatértünk a normális életünkhöz, csak az a fontos, hogy ne adjuk fel az óvatosságot" - mondta a miniszter.

Rafila hozzátette: az esetleges hatodik járványhullámot inkább az őszi időszakra valószínűsít, és az esetszámok esetleges emelkedése sem jelenti a korlátozások automatikus visszatérését. Az egészségügyi tárca csak akkor kezdeményez kormányzati intézkedéseket, ha ismét aggasztóan megnövekszik az ellátórendszerre nehezedő nyomás.

A tárca szerdai jelentése szerint jelenleg 3400 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, 22 százalékkal kevesebbet, mint egy héttel korábban. A súlyos esetek száma is hasonló arányban csökkent: jelenleg 516 fertőzöttet ápolnak intenzív osztályon. A halálesetek számában továbbra is jelentős ingadozások vannak, de a tendencia továbbra is csökkenő: az utóbbi héten 360 áldozatot követelt a járvány, 35 százalékkal kevesebbet, mint az előző hét napon.

Izraelben ismét emelkedik a fertőzési ráta

Izraelben ismét emelkedik a koronavírus fertőzési rátája - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerdán. Izraelben a fertőzési együttható (R) folyamatos növekedéssel lassan megközelíti az 1-et, az egészségügyi minisztérium jelenlegi adatai szerint már 0,9, ami azt jelzi, hogy lassul a járvány visszaszorulása. Az R ráta január 29-től február 24-ig 0,8 alatt volt. A jelenlegi ütemben a fertőzési együttható a ynet szerint már a jövő héten 1-nél nagyobb lesz, s ez az új fertőzöttek számának emelkedését jelenti.

Szerda reggel az egészségügyi minisztérium két olyan fertőzöttet talált, akik olyan új vírustörzset hordoznak, melyet még nem azonosítottak és vizsgáltak korábban a világon. A tárca szerdai adatai szerint jelenleg a kórházakban fekvő 789 beteg közül 335-nek súlyos az állapota, 151-en lélegeztetőgép segítségére szorulnak, és 23-an műtüdővel lélegeznek.

Kedden csaknem 58 ezer teszt elvégzésével 6310 új vírushordozót azonosítottak, 10,93 százalékos pozitivitási aránnyal. Jelenleg 37 557 aktív fertőzöttet tartanak nyilván Izraelben, mellettük 15 762-en vannak házi karanténban, mert fertőzöttel érintkeztek. A koronavírus-járvány kezdete óta 3 734 462 vírushordozót regisztráltak a hatóságok az egészségügyi minisztérium adatai szerint a mintegy 9,4 millió lakosú országban.

Izraelben jelenleg 88 település továbbra is az "erősen fertőzött" kategóriában van, 56 helység minősül közepesen, 48 pedig enyhén fertőzöttnek, s 88 települést soroltak a járvány által jelenleg alig vagy egyáltalán nem érintett kategóriába. Tavaly december vége óta 6 700 861, ötévesnél idősebb embert - az ország lakosságának 72,06 százalékát - oltották be legalább egyszer a Pfizer/BioNTech vakcinájával. 4 469 410-en három oltást kaptak, és 736 786-an adatták be maguknak a negyedik - azaz a második emlékeztető - oltást is.

Az egészségügyi minisztérium honlapja szerint 10 401-en haltak meg a koronavírus okozta betegségben a járvány öt hullámában 2020 februárja óta. Az elmúlt hét napban 38-an vesztették életüket, ami 60 százalékos csökkenést jelent az előző hét naphoz képest.

Belgiumban növekszik, ismét nyolcezer körüli a napi fertőzöttek száma

Belgiumban folytatódik a koronavírus-fertőzéses esetek számának növekedése, naponta mintegy nyolcezer fertőzöttet vesznek nyilvántartásba az országban, és ismét egyre több embert szállítanak kórházba a fertőzés súlyos tüneteivel - közölte a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap kedden.

Az illetékes belga közegészségügyi hatóság adatai szerint az elmúlt hét napban naponta átlagosan 7936 új koronavírus-fertőzéses esetet azonosítanak Belgiumban, ami 31 százalékos növekedést jelent az előző héten feljegyzett számokhoz képest.

Az új fertőzéses esetek 62,5 százalékát az omikron BA.2-es alváltozata, 37,5 százalékát pedig az omikron fő verziója teszi ki. A delta variáns teljesen eltűnt az országból. A növekedés ellenére a szakértők szerint nincs ok az aggodalomra, a fertőzésszám növekedése ugyanis várható volt a járvány visszaszorítását célzó intézkedések mintegy két héttel ezelőtti feloldását követően - közölték.

A beszámoló szerint növekszik a kórházba szállított fertőzöttek száma is Belgiumban. Naponta átlagosan 151 beteget helyeznek el ápolási intézményekben, ami 7 százalékos növekedést jelent az előző hét naphoz képest.

A koronavírus-fertőzés következtében elhunytak átlagos száma csökkent, a mérséklődés üteme azonban lassult. Naponta átlagosan 19 fertőzött beteg hal meg Belgiumban, ami 1 százalékos csökkenést jelent a múlt hét adataihoz képest. Jelenleg mintegy 2100 embert ápolnak koronavírus-fertőzéssel belga kórházakban, 107-tel többet, mint vasárnap. Közülük 173 beteget intenzív osztályon kezelnek, és 72 ápolt légzését segítik gépekkel.

A járvány kezdete óta 3 658 084 ember szervezetében mutatták ki a koronavírus jelentlétét, a halálos áldozatok száma 30 445 Belgiumban.

Moszkvában megszüntetik a kötelező maszkviselést

Moszkvában március 15-től megszűnik a kötelező maszkviselés rendszere - közölte hétfőn a blogjában Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere. "A járványügyi helyzet folyamatos javulása lehetővé teszi a régóta várt döntés meghozatalát" - írta.

A vállalatoknál és szervezeteknél eltörlik az új típusú koronavírus és a vírus okozta Covid-19 ellen bevezetett olyan intézkedéseket, mint a rendszeres testhőmérséklet-mérés, vagy kötelező válaszfalak munkahelyi használata.

Az operatív törzs szerint az elmúlt 24 órában Moszkvában 957 új koronavírusos esetet észleltek, 44 ember meghalt, 1061 beteg pedig felgyógyult. Anasztaszija Rakova főpolgármester-helyettes szerint a COVID-19 előfordulása és a kórházi esetek száma az orosz fővárosban az elmúlt héten további 40 százalékkal csökkent.

Péntektől minden beutazási korlátozás megszűnik az Egyesült Királyságban

Megszűnik péntektől a koronavírus-járvány miatt korábban elrendelt összes beutazási korlátozás az Egyesült Királyságban - közölte hétfőn Grant Shapps brit közlekedési miniszter. Shapps a Twitteren közzétett bejelentésében kiemelte: március 18-án, brit idő szerint hajnali 4 órától - közép-európai idő szerint 5 órától - a külföldről érkezőknek nem kell kitölteniük az utasazonosító űrlapot (passenger locator form), és senkinek nem kell koronavírus-tesztet végeztetnie.

Shapps szerint mindezt a nagy-britanniai oltási kampány sikere tette lehetővé. A miniszter hangsúlyozta: az intézkedés nyomán húsvétra még szabadabbá válik az utazás az Egyesült Királyságban.

A közlekedési tárca nem sokkal később, hétfő este közzétett részletes tájékoztatása külön kiemeli, hogy a tesztelési kötelezettség teljes eltörlése azokra a beutazókra is vonatkozik, akiknek nincs teljes körű oltásuk a koronavírus ellen. A külföldről beutazók érkezés utáni koronavírus-tesztelési kötelezettsége már a múlt hónapban megszűnt, de az akkori intézkedés a koronavírus ellen teljes körűen beoltott utasokra vonatkozott és csak Angliára terjedt ki.

A brit közlekedési minisztérium hétfői bejelentése szerint ugyanakkor a beutazási korlátozások péntektől esedékes teljes feloldása egyértelműen az Egyesült Királyság egészére - Angliára, Skóciára, Walesre és Észak-Írországra - értendő.

A koronavírus elleni teljes körű beoltottságot a brit kormány jelenlegi meghatározása szerint két beadott oltási adag, illetve az egykomponensű Janssen vakcinából értelemszerűen egy beadott dózis jelenti. A brit kormány jelenleg a Covaxin, a Moderna, a Janssen, a Novavax (Nuvaxovid és Covovax), az Oxford/AstraZeneca, a Pfizer/BioNTech, valamint a kínai Sinopharm és Sinovac oltóanyagokat ismeri el.

A nem teljesen beoltottaknak jelenleg az indulás előtti két napban elvégzett koronavírusteszt negatív leletét kell felmutatniuk, és az érkezés utáni második nap végéig is egy PCR-tesztet el kell végeztetniük. Ennek a tesztnek az időpontját még az indulás előtt le kell foglalniuk.

A brit közlekedési tárca hétfői bejelentése szerint azonban március 18-tól ezek az előírások is megszűnnek, vagyis azoknak sem kell az indulás előtt és az érkezés után koronavírus-szűrést végeztetniük, akik a brit kritériumok alapján nem számítanak teljes körűen beoltottnak.

A minisztérium indoklása szerint ez a döntés megfelel a brit kormány nemrégiben ismertetett stratégiájának, amelynek célja annak meghatározása, hogy az Egyesült Királyság miként tud a továbbiakban együtt élni a koronavírussal az egyéni szabadságjogok korlátozása nélkül. A közlekedési tárca szerint az utazási korlátozások teljes feloldásáról szóló döntésben mindemellett része van a brit oltási kampány sikerének is.

A hétfő esti minisztériumi tájékoztatás szerint a brit lakosság 86 százaléka kapott eddig két oltási dózist, és 67 százaléknak a harmadik, emlékeztető és hatáserősítő oltási adagot is beadták. A brit egészségügyi minisztérium legfrissebb, hétfő este ismertetett adatai szerint az első, a második és a harmadik oltási dózisból eddig összesen több mint 140,4 milliót adtak be az Egyesült Királyságban.

A közlekedési tárca hétfői tájékoztatása szerint a brit kormány március végétől felszabadítja azokat a szállodai férőhely-kapacitásokat is, amelyeket azoknak a beutazóknak tartott fenn, akiknek érkezésük után őrzött karanténba kellett vonulniuk. Ez az előírás a járvány szempontjából különösen veszélyesnek tartott térségekből érkezőkre vonatkozott, de ezt a szabályozást a gyakorlatban már hónapok óta nem használják és az ilyen térségek számára fenntartott "vörös lista" is hosszú ideje üres.

Az EJEB elmarasztalta Svájcot a járványügyi intézkedések elleni tüntetés betiltása miatt

Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy keddi ítéletében elmarasztalta Svájcot, amiért az ország 2020-ben olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek megsértették a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos rendelkezéseket ellenzők gyülekezési jogát - tájékoztatott a strasbourgi székhelyű testület.

A bírósághoz Genfi Szakszervezeti Akcióközösség nevű svájci egyesület fordult azzal a panasszal, hogy a svájci kormány 2020 márciusában bevezetett rendelete értelmében megtiltott egy járványügyi intézkedések elleni tüntetést. A rendelet gyülekezési tilalmat állapított meg, és büntetőjogi szankciókat - akár három évig terjedő börtönbüntetést is - helyezett kilátásba a tilalmat megszegőknek. Ezt a rendelkezést a kormány 2020 június közepén visszavonta.

A bíróság keddi határozatában emlékeztetett, a járvány nagyon nagy veszélyt jelentett a közegészségügyre, azonban hangsúlyozta, hogy "bizonyos tevékenységek általános tilalma olyan radikális intézkedés, amely erős indoklást és komoly jogi felülvizsgálatot igényel".

Svájcban akkoriban általános lezárások voltak érvényben, így a szövetségi és a legfelsőbb bíróság sem ellenőrizte a rendelet összeegyeztethetőségét a svájci alkotmánnyal, és nem vizsgálták meg a rendelet elleni fellebbezéseket sem.

"A bírósági ellenőrzés hiánya ebben az esetben kifejezetten aggályos, mivel a tilalmat jelentős ideig tartották fenn" - jegyezte meg ítéletében a testület.

Az EJEB azt is megállapította, hogy a békés tüntetésen való részvételt "elvileg nem szabadna büntetőjogi szankcióval fenyegetni", és sajnálatát fejezte ki a rendelet által előírt szankciók "szigorúsága miatt".

A bírák úgy ítélték meg, hogy a gyülekezési és egyesülési ilyen hosszan fenntartott tilalma "nem volt arányos, sem szükséges egy demokratikus társadalomban". A határozat értelmében a svájci államnak háromezer eurót kell fizetnie a felperes egyesületnek.

Az EJEB emlékeztetett arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményében létezik egy olyan záradék, amely lehetővé teszi a szerződő államok számára, hogy "háború vagy a nemzetbiztonsági veszély" esetén eltérjenek a szerződésben foglalt elvektől. Svájc nem élt ezzel a lehetőséggel.