Koronavírus: hírek a nagyvilágból

Spanyolországban meghaladta a tízezret a halálos áldozatok száma

A spanyol egészségügyi minisztérium csütörtöki adatai szerint az elmúlt 24 órában 950-en veszítették életüket, a fertőzés következtében eddig elhunytak száma 10 003. Szerda óta 8102 újabb fertőzöttet szűrtek ki, ezzel az eddig regisztrált esetek száma 110 238. A fertőzöttek között 1633 rendőr és csendőr, valamint 230 katona van. Kórházi ápolásra további 2695-en szorultak egy nap alatt, összesen pedig 54 113-an. Ebből 6092-en kerültek intenzív osztályra, 220-an az elmúlt nap során. A gyógyultak száma 3799-cel nőtt az előző napi tájékoztatás óta, és elérte a 26 473-at.

Salvador Illa spanyol egészségügyi miniszter a parlament egészségügyi bizottsága előtt számolt be a járványügyi helyzetről és a kormány ehhez kapcsolódó intézkedéseiről. Elmondta: egészségügyi védőfelszerelésekből eddig több mint 33 millió darabot osztottak szét az országban, amelyből a legnagyobb tételt, 16,5 milliót a szájmaszkok jelentik. Ezen kívül megérkezett egymillió, külföldről rendelt gyorsteszt, amelyeket a spanyol egészségügyi hatóságok már hitelesítettek. A tesztek a fertőzést követő hetedik naptól 80 százalékos biztonsággal mutatják ki a vírus jelenlétét, korábbi szakaszban 64 százalékos az eredményesség.

Spanyolország a múlt héten segítséget kért a NATO-tól a védőeszközök beszerzéséhez, a többi között Csehországból, Törökországból, Luxemburgból és Lettországból érkezett már felajánlás.

A dél-európai országban két hete szükségállapot van érvényben, amely alapján az oktatási intézmények zárva tartanak, és csak meghatározott esetekben, például munkába járás vagy bevásárlás miatt lehet elhagyni a lakhelyet. Ez a korlátozás április 11-ig van érvényben. Hétfőtől leálltak a nem létfontosságú ágazatok is, mint például az autóipar vagy az építőipar. Az április 9-ig tartó korlátozás nem érinti a többi között az egészségügyet, a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, az áruszállítást, az áram-, gáz-, vízellátást, a gyógyszeripart, a telekommunikációt és a médiát sem. 

EP: az álhírek emberéleteket sodornak veszélybe és a demokráciára is veszélyesek

A koronavírus-járvánnyal összefüggő valótlan és a félrevezető hírek terjedése megnehezíti a járvány elleni küzdelmet, emberéleteket sodornak veszélybe és a demokráciára is veszélyesek - jelentette ki az Európai Parlament az álhírek leleplezésének nemzetközi napján közzétett nyilatkozatában csütörtökön. Az uniós parlament arra hívta fel a figyelmet, hogy egészségügyi szervezetek és az álhírek ellenőrzéséért felelős szervezetek a járvány újabb rosszindulatú "mellékhatására" figyelmeztettek, amelyek szerint bizonyos szervezetek és egyének segítség helyett a válságot politikai vagy kereskedelmi célú manipulációra használják ki.

Arra is figyelmeztetek, hogy a valódi hírnek tűnő félretájékoztatást és álhíreket terjesztők gyakran profitszerzés céljából manipulálják az embereket. Mindez a közösségi média korában sokkal könnyebben és gyorsabban megtehető, azonban a nagyobb internetes platformok már komoly lépéseket tesznek azért, hogy ezek minél kevesebb embert érjenek el - írták.

Az EP tájékoztatása szerint az unió külügyi szolgálatának (EKSZ) részeként működő, az álhírek felkutatásával és cáfolatával foglalkozó munkacsoport EUvsDisinfo című honlapján található jelentés szerint több álhír bizonyos szélsőjobboldali amerikai körökből, Kínából és Oroszországból érkezik. Esetükben a félrevezető hírek célja politikai: az Európai Unió aláásása vagy politikai változások előidézése - emelték ki. Még ha az emberek nem is hiszik el a valótlan állításokat, akkor is alááshatja a szakértők által elmondott igazságokat kárt okozva ezzel a társadalomra - tették hozzá.

Kommunikációs szakértők korábban arra is rámutattak, hogy a tömeges dezinformáció célja sokszor nem is pusztán a téves információ elterjesztése, hanem emellett az is, hogy a kommunikációs csatornák elárasztásával lényegében megfojtsák az értelmes párbeszédet.

Romániában az igazolt fertőzöttek 13 százaléka egészségügyi alkalmazott

A körükben tapasztalt fertőzések miatt pedig sorra kerülnek karanténba kórházi részlegek, megnehezítve az amúgy is túlterhelt egészségügyi rendszer működését.

A stratégiai kommunikációs törzs (GCS) szerda esti jelentése szerint 357 orvos, nővér, ápoló kapta el a fertőzést, csütörtökön pedig a fővárosi Matei Bals járványkórház öt alkalmazottjának vírustesztje bizonyult pozitívnak.

A legsúlyosabb helyzet a kedd óta vesztegzár alá helyezett észak-kelet-romániai Suceaván alakult ki, ahol a fertőzésgóccá vált megyei kórház 200 dolgozója betegedett meg. A kritikus helyzetben a kórház nemrég megbízott ideiglenes vezetői is lemondtak, ezért csütörtökön Nelu Tataru egészségügyi miniszter is a helyszínre utazott, Klaus Iohannis államfő pedig távértekezletet hívott össze, hogy megoldást keressenek a válságra.

Csütörtök kora délutánig az előző napi 85-ről 94-re emelkedett a halálos áldozatok száma. Külföldön csütörtökig 25 koronavírusos román állampolgár vesztette életét.

Romániában csütörtök kora délutánig 2738-ra nőtt az igazolt fertőzések száma. A 24 óra alatt regisztrált új fertőzöttek száma 278-ra emelkedett az előző napi 215-ről, nem sokkal haladva meg az utóbbi hétre jellemző napi 240-es átlagot.

Romániában naponta 1500-2000 embert tesztelnek. A diagnosztizált betegek közül 78-at ápolnak intenzív osztályon, az első fertőzés megjelenése óta pedig 267 beteget nyilvánítottak gyógyultnak.

Johnson: elengedhetetlen a szűrés a vírus rejtélyének megfejtéséhez

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a szűrés jelenti a kiutat az új koronavírus okozta járványból, és így lehet eljutni a vírus "rejtélyének" megfejtéséhez is. Johnson, aki maga is elkapta a betegséget és Downing Street-i rezidenciáján, teljes elkülönítésben lábadozik a múlt hét óta, a Twitteren közzétett csütörtöki videoüzenetében kijelentette: a szűrés hozza majd el a győzelmet a vírus felett.

Ehhez azonban a szűrések "masszív felpörgetése" szükséges, két okból: egyrészt antitestvizsgálattal ki kell deríteni, hogy ki esett már át a koronavírus-fertőzésen, mivel ez lehetővé teszi a munkába állást az újbóli fertőződés kockázata nélkül, másrészt azt is szűrni kell, hogy kinek van jelen a szerveztében a vírus, mivel így elejét lehet venni annak, hogy az állami egészségügyi szolgálat (NHS) nem fertőzött dolgozói feleslegesen kiessenek a munkából - mondta a brit miniszterelnök.

A brit kormányt az elmúlt időszakban folyamatos érték bírálatok főleg a szűrőeszközök hiánya miatt. A brit orvosi kamara adatai szerint az NHS orvosainak negyede, az ápolószemélyzet 20 százaléka esett ki a munkából amiatt, mert vagy ők, vagy a velük egy háztartásban élők koronavírus-fertőzésre utaló tüneteket mutatnak, és sokan ismét munkába állhatnának, ha szűréssel ki lehetne mutatni, hogy mentesek a Covid-19-et okozó vírustól.

A kormányt a szakmai szervezetek bírálták azért is, mert az egészségügyi személyzetnek nincs elég védőfelszerelése.

Boris Johnson csütörtöki videoüzenetében elmondta: az utóbbi két hétben a kormány 397 millió egységnyi védőeszközt juttatott az NHS dolgozóinak. A miniszterelnök nem részletezte, hogy milyen felszerelésekről van szó, de hozzátette, hogy ezeket az eszközöket a hadsereg tartalékosai szállították az egészségügyi intézményekbe.

A brit védelmi minisztérium csütörtöki bejelentése szerint a fegyveres erők háromezer tartalékosát mozgósították, mindenekelőtt olyan szakértőket, akik orvosi, mérnöki, számviteli vagy logisztikai támogatást tudnak nyújtani az egészségügynek.

A hétvégén megnyílik Londonban az a hatalmas, négyezer személyes átmeneti koronavírus-kórház, amelyet a brit főváros legnagyobb fedett rendezvényközpontjában, a kelet-londoni ExCel csarnokban alakítanak ki a hadsereg segítségével.

Emellett két hasonló, csak koronavírus-fertőzésben megbetegedett pácienseket ellátó több ezer személyes átmeneti kórház létesül a közép-angliai Birminghamben és az északnyugat-angliai Manchesterben is.

Tovább csökkent a napi esetek száma Kínában, de sokan a járvány második hullámától tartanak

Tovább csökkent a napi koronavírusos fertőzések száma Kínában, de sokan a járvány második hullámától tartanak, ezért több helyen újabb korlátozásokat léptettek életbe, míg máshol az óvintézkedések folytatólagos betartására szólították fel a lakosságot. A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság csütörtöki közlése szerint szerdán 35 újabb fertőzöttet diagnosztizáltak, akik mind külföldről érkeztek az ország szárazföldi részére. A hivatalos adatok szerint az igazolt fertőzöttek száma ezzel 81 589-re nőtt, míg szerda éjfélig összesen 3318 ember halt bele a vírus okozta betegségbe. A bizottság emellett 55 újabb tünetmentes fertőzöttről adott hírt, velük együtt jelenleg 1075 panasz nélküli vírushordozót tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Kínában a járvány második hullámának kiküszöbölésére ismét bezáratták a nemrégiben újranyitott mozikat, Peking város vezetése pedig arra szólította fel az ott élőket, hogy az otthonaikon kívül viseljenek maszkot, és továbbra is kerüljék a társas érintkezést másokkal.

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap pedig arról számolt be, hogy a járvány második hullámának kialakulásától tartva az ország középső részén egy megyét vesztegzár alá helyeztek. A Honan tartományban található Csia megyében kedden lépett életbe a kijárási tilalom. A megye mintegy 600 ezer lakója csak különleges engedély birtokában hagyhatja el otthonát, és csupán a nélkülözhetetlennek minősített vállalkozások és üzletek folytathatják a tevékenységüket.

A SCMP arról is hírt adott, hogy a kínai katonaság tudósai külföldön tesztelnének egy Covid-19 elleni kísérleti oltást. A vakcina március 16-án, Vuhanban megkezdett klinikai tesztje első szakaszának eredményeit áprilisban teszik majd közzé. Csen Ling, a Légzőszervi Betegségek Állami Laboratóriumának virológusa a lapnak elmondta: a második és harmadik szakaszban több ezer alanyra lenne szükség, ezért a jelenleg a járvány által leginkább sújtott országokban gyorsabb és pontosabb eredmények születhetnének. Miután Kína már megfékezte a vírus terjedését, jelenleg nincsen elegendő igazolt fertőzött az országban a további tesztekhez - mondta a szakértő.

Németországban megközelítette az ezret a halálos áldozatok száma, Hollandiában fogynak a kórházi férőhelyek 

Németországban megközelítette az ezret a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma, és a regisztrált fertőzöttek száma is emelkedik, de viszonylag lassú ütemben. A Johns Hopkins Egyetem kimutatása szerint csütörtök délelőtt 77 981 ember hordozta bizonyítottan az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2), ami 6173 esettel - 8,5 százalékkal - több az egy nappal korábbi 71 808-nál.

A vírus okozta betegség (Covid-19) halálos áldozatainak száma 775-ről 931-re emelkedett.

A regisztrált fertőzöttek számának duplázódási ideje nagyjából 8 nap. A szövetségi kormány szerint az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképességének megőrzéséhez a 14 nap körüli szintre kell emelni a duplázódási időt, mert két hét a súlyos betegek átlagos kezelési ideje.

A csaknem 1900 németországi kórház érdekképviselete, a német kórházszövetség (DKG) adatai szerint az utóbbi hetekben 28 ezerről 40 ezerre emelték az intenzív ellátásra alkalmas ágyak - kórházi férőhelyek - számát. Ezek közül nagyjából 30 ezer ágyhoz tartozik lélegeztetőgép. A berendezések számát minden lehetséges módszerrel igyekeznek növelni - mondta Gerald Gass, a DKG elnöke egy csütörtöki lapinterjúban. Mint mondta, új gépek beszerzése mellett régi, használatból kivont berendezések felújításával is növelik a kapacitást, és arra számítanak, hogy a következő két hétben valamennyi rászoruló beteget tudnak majd lélegeztetni.

Egyelőre bőven van szabad kapacitás, a 40 ezer intenzív ágyból 15-20 ezer szabad. Így külföldről is fogadnak betegeket. A külügyminisztérium csütörtöki adatai szerint eddig 113 beteg ápolását vették át, 85-t Franciaországból, 26-ot Olaszországból, 2 beteget pedig Hollandiából szállítottak át. Olaszországi betegek számára további 81 ágyat tartanak fenn, Franciaországból egyelőre további 13 beteget tudnak még fogadni.

Hollandiában valamivel több, mint ezerrel nőtt a fertőzések száma 24 óra leforgása alatt. Jelenleg összesen 1 147 ember részesül intenzív ápolásban, a férőhelyek száma rohamosan fogyatkozik. Hugo de Jonge egészségügyi miniszter, a sajtónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy mindent megtesznek a kórházi kapacitások növeléséért, de lehetséges, hogy nemsokára minden intenzív kórházi ágy foglalt lesz. A halálesetek száma 134-el nőtt csütörtök virradóra, összesen 1173-an hunytak el a járvány okozta fertőzésen az országban.

Belgiumban a korlátozó intézkedések ellenére sem lassul a koronavírus terjedése. Csütörtök reggelre a fertőzések száma 1348-al nőtt, így már több mint 15 ezer fertőzött van az országban. Amellett, hogy 5376 személyt kórházban ápolnak, a kórházi felvételek száma is rohamosan nő. Emmanuel André, a belga közegészségügyi szolgálat szakértője szerint a korlátozó intézkedésekre továbbra is szükség van, a kórházi férőhelyek biztosítása végett. Hozzátette: "már gondolkozunk azon, hogy miként lehetne néhány intézkedést felfüggeszteni, de ez semmiképpen sem fog egyik napról a másikra megtörténni".

A belga közegészségügyi szolgálat legfrissebb adatai szerint 183-an haltak meg 24 óra leforgása alatt, így az járványban elhunytak száma 1101 az országban.

Luxemburgban újabb 140 fertőzést regisztráltak egy nap alatt. A valamivel több mint félmillió lakosú nagyhercegségben 2319 fertőzöttet tartanak számon. A vírus terjedésének kezdete óta Luxemburgban körülbelül 20 ezer tesztet hajtottak végre. A kormány a héten a szűrést kiterjesztette az összes egészségügyi dolgozó és minden enyhébb tünetet mutató emberre is. További öt áldozattal, 29 az járványban elhunytak száma az országban.