Nagyon nehéz hetek előtt áll Németország. Fél éve először csökkent 700 alá a halálozások napi száma Oroszországban.
Romániában megugrott a kórházi ápolásra szoruló, kiskorú fertőzöttek száma
Romániában meredeken emelkedik a kórházi kezelésre szoruló, kiskorú koronavírus-fertőzöttek száma, az intenzív terápián ápolt súlyos eseteké pedig egyetlen nap alatt másfélszeresére ugrott - emelte ki hétfőn a G4Media-ro hírportál.
A stratégiai kommunikációs törzs (GCS) napi jelentése szerint hétfőn 338 fertőzött kiskorút ápoltak a romániai kórházakban, 52-vel többet mint az előző napon és több mint kétszer annyit, mint egy héttel korábban. A gyermekek körében 140 százalékos volt a növekedés egy hét alatt, míg ugyanebben az időszakban az ország Covid-kórházaiba beutalt fertőzöttek összlétszáma 2778-ról 4027-re (45 százalékkal) emelkedett.
Az utolsó napon látványosan romlott a helyzet a koronavírusos gyermekek körében: hétfőn már 21 kiskorút ápoltak intenzív osztályon, nyolccal többet, mint egy nappal és kétszer annyit, mint egy héttel korábban. Miközben országos szinten (a felnőtteket is beleértve) egy hét alatt csak 17 százalékkal (485-re) emelkedett az intenzív terápiás kezelésben részesülő koronavírus-fertőzöttek száma.
Az utóbbi 24 órában (az átlagosnál jóval kevesebb, vasárnap kiértékelt teszt alapján) 8118 koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak, ami 30 százalékkal haladja meg az utóbbi két hét átlagát. Az utóbbi hét napon csaknem 63 ezerrel nőtt a beazonosított fertőzöttek száma, ami 77 százalékos növekedést jelent a megelőző hét naphoz képest. A GCS nem közöl részleteket arról, hogy milyen arányt képviselnek a kiskorúak a napi esetszámon belül.
Az esetszám hirtelen növekedése miatt Bukarestben a hívást követően már 48 órát kell várni az eddigi 24 helyett a mentőszolgálat által végzett hivatalos tesztelésre. A főváros prefektusi hivatalának szóvivője hétfői sajtóértekezletén arról is beszámolt hogy a közegészségügyi szolgálat egy új hatósági karanténközpont kialakítását kérte, mert már nincs hol elhelyeznie azokat a fertőzésgyanús embereket, akiknél a lappangási időszakra karantént rendelnek el.
Öt napra rövidült a pozitív teszt utáni elkülönítés Angliában
Öt napra rövidült hétfőtől a pozitív koronavírus-teszt utáni kötelező elkülönítés időtartama Angliában. Az eddigi szabályozás alapesetben tíz nap elkülönítést írt elő, de ezt hét nap után, két negatív koronavírus-teszttel meg lehetett szakítani.
A legfrissebb kimutatás szerint az év elején mért rekordoknak nem egészen a harmadára csökkent a Nagy-Britanniában naponta újonnan kimutatott koronavírus-fertőződések száma.
A hétfőtől érvénybe léptetett új szabályozás - amelyet Sajid Javid egészségügyi miniszter a múlt héten jelentett be a londoni alsóházban - azt írja elő, hogy az érintetteknek a koronavírus-fertőződés megállapításától számítva öt teljes napot kell karanténban tölteniük.
Az ötödik és a hatodik napon ugyanakkor el lehet végezni egy-egy koronavírus-gyorstesztet, és ha mindkét szűrés eredménye negatív, az elkülönítés a hatodik nap kezdetén befejezhető.
Az elkülönítési időszak alapesetben változatlanul tíz nap, de a múlt hónapban a brit kormány lehetővé tette az elkülönítés befejezését a hetedik napon, ugyancsak két egymást követő negatív eredményű gyorsteszt esetén.
Ez az időszak rövidült hétfőtől a brit kormány intézkedése alapján öt napra.
Sajid Javid az enyhítést bejelentő alsóházi tájékoztatóján úgy fogalmazott: a lépés célja a maximális gazdasági aktivitás biztosítása az elkülönítés befejezésével járó kockázatok minimalizálása mellett.
Hozzátette: Nagy-Britannia "a legszabadabb ország" Európában a koronavírus-járvány elleni korlátozások szempontjából.
A legfrissebb adatok szerint továbbra is meredek ütemben csökken a naponta kimutatott új koronavírus-fertőződések száma Nagy-Britanniában.
A brit egészségügyi minisztérium beszámolója szerint a vasárnap este zárult 24 órában 70 924, az utóbbi egy hétben 754 054 koronavírus-szűrés eredménye lett pozitív országszerte.
A heti szám több mint 460 ezerrel, 38 százalékkal alacsonyabb az előző egy hétben kiszűrt új fertőződésekénél.
A naponta kiszűrt új fertőződések száma az év első hetében - mindenekelőtt a rendkívül fertőző omikron vírusvariáns gyors terjedése miatt - még rekordot döntött: a január 4-én zárult 24 órában 218 724 ember szűrési leletében mutatták ki a koronavírus jelenlétét, vagyis a vasárnap este zárult 24 órában ennek nem egészen a harmada volt az újonnan azonosított koronavírus-fertőződések száma.
Csökkenésnek indult a koronavírus-fertőződésből eredő, kórházi kezelést igénylő megbetegedések száma is, és szakértők szerint ennek két fő oka az, hogy most már egyértelműen megállapítható módon az omikron vírusvariáns a korábbi változatoknál enyhébb tüneteket okoz, másrészt rendkívül gyorsan halad a brit oltási kampány, főleg a harmadik, emlékeztető vakcinaadag beadása.
A brit egészségügyi minisztérium beszámolója szerint vasárnap estig az első, a második és a harmadik oltási adagból összesen 136,4 milliót adtak be országszerte, és a teljes felnőtt népesség 63,3 százaléka - 36,4 millió ember - mindhárom dózist megkapta.
Montenegróban is elérhetővé válik a Moderna vakcinája
Már a héten elérhetővé válik Montenegróban az amerikai Moderna koronavírus elleni vakcinája - jelentette be a montenegrói közszolgálati televízióban Snezana Mugosa, az ország gyógyszerügynökségének igazgatóhelyettese hétfőn.
Hozzátette: a 42 ezer adag oltóanyagot Montenegró Szlovéniától kapta ajándékba.
A gyógyszerügynökség vezetőhelyettese azt is közölte, hogy hamarosan a Johnson&Johnson vakcináját is engedélyezik az Adria-parti országban, ahol eddig a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca, a Szputnyik és Sinopharm oltóanyaga volt elérhető.
Montenegróban a nagykorú lakosság 60,3 százaléka kapta meg valamely oltóanyag mindkét adagját.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában hétfőre 11 248-cal 1 436 395-re, Koszovóban 771-gyel 166 134-re, Észak-Macedóniában 1348-cal 244 632-re, Montenegróban 1398-cal 203 746-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 1307-tel 313 185-re nőtt.
A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 26-tal 13 071-re, Észak-Macedóniában nyolccal 8100-ra, Montenegróban nyolccal 2474-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 15-tel 13 741-re emelkedett. Koszovóban az elmúlt napon nem volt halálos áldozata a kórnak, így a halottak száma 2994 maradt.
Egészségügyi miniszter: Nagyon nehéz hetek előtt áll Németország
Nagyon nehéz hetek előtt áll Németország, ha nem sikerül megfékezni az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) omikron nevű változatának terjedését - mondta a szövetségi egészségügyi miniszter egy vasárnapi interjúban.
Karl Lauterbach a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban kiemelte: mindent meg kell tenni azért, hogy Franciaországgal vagy az Egyesült Királysággal ellentétben, Németországban ne emelkedjen 2000-re vagy még annál is magasabbra az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis az egy hét alatt regisztrált SARS-CoV-2-fertőződések százezer lakosra vetített száma.
Ha nem fékezik kellőképpen a minden eddiginél fertőzőképesebb omikron változat terjedését, a járványgörbe nem is hullám, hanem függőlegesen emelkedő vonal, egy fal lesz, amelyet azonban lehet "kisebb fallá vagy dombbá szelídíteni", megelőzve az egészségügyi rendszer túlterhelését - mondta a szociáldemokrata politikus (SPD), hozzátéve, hogy az eddig bevezetett szigorításokkal, korlátozásokkal egy ideig valószínűleg sikerül elkerülni a járványgörbe függőleges emelkedését.
Arra a kérdésre, hogy Németország az Egyesült Királysággal vagy Spanyolországgal szemben miért nem enged nagyobb teret a vírusnak, kiemelte, hogy túlságosan magas az oltatlanok aránya az időseknél. A hatvanon felüliek közül minden nyolcadik ember még nem oltotta be magát, ami hárommillió ember, Angliában viszont 95 százalékos az átoltottság ebben a korosztályban. Így a vírus szabadon engedése, a lakosság gyors átfertőződését gátló akadályok lebontása "súlyos betegek százezreit és ismét halottak ezreit jelentené" Németországban - fejtette ki Karl Lauterbach.
A kölni egyetem egészség-gazdaságtani és epidemiológiai intézetének (IGKE) politikai munkája miatt fizetés nélküli szabadságon lévő igazgatója hangsúlyozta, hogy Németország "nagyon nehéz hetek előtt áll", mert "viszonylag idős népességünk van, sok krónikus beteggel: tüdőbetegségben, cukorbetegségben, vesebetegségben, rákban és kezdődő demenciában szenvedőkkel".
Mindez az alacsony oltási hajlandósággal együtt tűzveszélyes elegy - fejtette ki a legtekintélyesebb német járványtani szakemberek közé tartozó miniszter, megjegyezve, hogy korösszetételével és az oltással kapcsolatos ésszerűtlen beállítódásával Németország az Egyesült Államok déli részéhez hasonlítható.
Kiemelte, hogy a vírus okozta betegség (Covid-19) miatt kórházi kezelésre vagy intenzív ellátásra szorulók száma még csökken, és egyelőre főleg fiatalok fertőződnek meg, de hamarosan az idősek körében is több lesz a megbetegedés, és megint többen kerülnek kórházba. A dolgok alakulásától függően nemcsak az intenzív osztályokon, hanem a normál osztályokon is veszélybe kerülhet az ellátás - mondta.
"Egész osztályok bezárása fenyeget, és minél több koronás beteg van kórházban, annál inkább korlátozni kell a többi beteg kezelését. Szélsőséges esetekben még a daganatos betegeket is később fogják megoperálni, a kemoterápiákat elhalasztják, a stroke-os betegeket pedig korábban hazaengedik" - mondta az egészségügyi miniszter.
Németország, az omikron terjedése miatt, a járvány ötödik hullámában, annak is az erősen felfelé ívelő szakaszában tart. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vasárnapi adatai szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság új csúcson, 515,7-en áll. Első alkalommal lépte át az 500-as határt. Egy nappal korábban 497,1 volt a mutató értéke, egy héttel korábban pedig 362,7.
Az RKI kimutatása szerint az utóbbi 24 órában 52 504 fertőződést regisztráltak. Ez több mint 40 százalékos emelkedés az egy héttel korábbi 36 552-höz képest. A járvány kezdete óta így már 7 965 977 ember szervezetében mutatták ki az új koronavírust. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 47 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 115 619-re emelkedett.
Fél éve először csökkent 700 alá a halálozások napi száma Oroszországban
Először csökkent július 5. óta 700 alá a koronavírus-járvány miatti napi halálozások száma Oroszországban, az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma ugyanakkor ismét megközelítette a 30 ezret - derült ki az orosz operatív törzs által vasárnap közölt adatokból.
A halálos áldozatok száma az elmúlt napi 723-ról 686-ra csökkent. A járvány kezdete óta 321 320-an vesztették életüket a fertőzés következtében. A nem végleges halálozási ráta 2,97 százalék.
Az újonnan kimutatott fertőzöttek száma 29 230-cal 10 803 534-re emelkedett. A napi növekmény 0,27 százalék, a tünetmentes esetek aránya 14,2 százalék.
A felépültek száma 22 731-gyel 9 858 615-re gyarapodott. Az országban 623 599 aktív esetet tartanak nyilván.
Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 246,4 millió, az elmúlt napon pedig 524 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 909 792 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.
A hétvégén közölt adatok szerint a Covid-19 elleni védőoltás első adagját 80 184 717, mindkettőt pedig 76 520 849 ember kapta meg. A kollektív védettség szintje 63,7 százalékos.
Alekszandr Gincburg, a Szputnyik V vakcinát kifejlesztő Gamaleja Központ igazgatója a TASZSZ-nak elmondta, hogy intézete megkezdte egy új, koronavírus-fertőzés elleni, monoklonális antitesteken alapuló gyógyszer klinikai vizsgálatát. Az eljárás az akadémikus szerint három és fél - négy hónapot vesz igénybe. Hozzátette, hogy a gyógyszer hatékonysága az analóg nyugati szerek alapján már ismert.
A francia parlament elfogadta az oltottsági igazolásról szóló törvényjavaslatot
A francia parlament két hétig tartó heves közéleti vita után vasárnap este elfogadta a koronavírussal szembeni védettségi igazolást felváltó oltottsági igazolásról szóló törvénytervezetet.
A többszörösen módosított szöveget a nemzetgyűlésben 215 igen szavazattal, 58 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett fogadták el.
A kormány azt szeretné, ha január 20-án életbe lépne az új intézkedés, de az ellenzéki szocialisták jelezték, hogy bár megszavazták a javaslatot, az alkotmánytanácshoz fordulnak az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának szavatolására, ami néhány nappal tovább késleltetheti a törvény kihirdetését.
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésen és a Jean-Luc Mélenchon által irányított radikális baloldalon kívül végül valamennyi parlamenti párt megszavazta a végső szöveget.
Az oltottsági igazolás - amely három adaggal érvényes - az augusztus óta érvényes vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 24 óránál nem régebbi negatív tesztet) váltja fel. A jövőben egy negatív teszt nem elégséges a nyilvános helyekre való belépéshez, kivéve az egészségügyi intézményeket, hanem oltottsági igazolást kell bemutatni az ötvennél több főt fogadó nyilvános helyeken, sportlétesítményekben, kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben, vendéglátóhelyeken, hotelekben, vonatokon, távolsági buszokon, belföldi repülőjáratokon.
A törvény 16 éves kortól írja elő az oltottsági igazolás használatát, ugyanis 16 éves kortól nem kötelező szülői beleegyezés az oltás felvételéhez. A 12 és 15 év közöttieknek továbbra is elég a védettségi igazolást bemutatni.
Az egészségügyi tárca legfrissebb adatai a járvány stabilizálódására utalnak. A naponta feltárt új esetek száma még mindig nagyon magas, de már nem emelkedik a múlt heti rekord fölé, amikor is 24 óra alatt több mit 360 ezer új esetet jelentettek.
Vasárnap 278 ezer fertőzöttet regisztráltak az egy héttel ezelőtti 296 ezerhez képest, többségüknél az omikron variánst mutatták ki, miközben az intenzív osztályon ápoltak száma az elmúlt napokban már csökkent. Jelenleg 3850 súlyos beteget ápolnak a kórházakban, nagy többségük még a delta variánssal fertőződött meg.
A kormány oltási stratégiáért felelős biztosa a L'Express című hetilapnak adott interjúban optimistának mutatkozott a járvány kézben tartását illetően, a lakosság magas átoltottsága miatt. Alain Fischer úgy látja, hogy a magas esetszámok ellenére az omikron variáns okozta hullámot "már nagyon jól ellenőrzés alatt" tartja Franciaország, és annak levonulása után, március elejétől "nyugodt időszak" következhet.
Az oltásra jogosultak 94 százaléka, a teljes lakosság nyolcvan százaléka (54 millióan) felvette az oltás első adagját, míg 77,5 százaléka a második adagot, 45 százaléka pedig a harmadik adagot is megkapta.