Kőrösi Zoltán: Szívlekvár

„Figyelj, elmesélek neked egy életet" – Magyar Sándor a kisunokájának, a családban immár az ötödik Magyar Sándornak meséli el saját életének és felmenőinek történetét. De nem is egy életet, hanem mindazokat a sorsváltozatokat, amelyek a 20. századi Magyarországon oly jellemző életutak lehettek. Így aztán az egyik történetben a nagyapa édesapja nem tér vissza a munkaszolgálatból. Egy másik elbeszélés alapján úgy is történhetett volna, hogy a nagyapa édesapja fia születésére szerencsésen hazaérkezik az 1943-as doni áttörés előtt, hogy aztán a családjával Dániába menekülvén egy katonai vonatszerelvény vagonajtaja zúzza halálra. Vagy akár az is megeshetett volna, hogy a nagyapa családját 1950-ben kitelepítik a Hortobágyra.

A Szívlekvár meséjében az is elképzelhető, hogy a nagyapa felesége halála után megismerkedik egy Budapesten élő, orosz származású özvegyasszonnyal, aki ugyancsak elmesél egy életet valakiről, aki − túlélvén a háborút − magyar tolmács lett.

Hogy végül az emberi sorsok miképpen fonódnak egymásba, mire lehet megoldás egy tyúk, mire jó a szívlekvár, és miként gyógyíthatnak a történetek, kiderül Kőrösi Zoltán országhatárokon és évszázadokon átívelő, lebilincselő történelmi családregényéből.