Korrupció és kontroll a közszférában

Bár általánosságban elmondható, hogy a közszféra korrupciónak jobban kitett intézményeiben a kontroll is nagyobb, az egyes intézménycsoportok eltérően teljesítenek az egyes területeken - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2016-os vizsgálatának eredményeit csütörtökön az MTI-vel. Az ÁSZ 2011 óta készíti el a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatait, valamint az azzal szembeni ellenállóképességüket erősítő kontrollok kiépítettségét vizsgáló úgynevezett integritásfelmérést.

A 2016-os felméréshez minden eddiginél több, 3002 közintézmény csatlakozott. A Magyar Államkincstár adatbázisát ebben az elemzésben kapcsolták össze először a felmérés eredményeivel, továbbá első alkalommal vizsgálták önállóan a kiemelt kockázati helyzetek kezelésére szolgáló speciális kontrollokat.

Az összegzés szerint bár általánosságban a magasabb kockázati szint magasabb szintű kontrollkiépítettséggel társul, az egyes intézménycsoportok eltérően teljesítenek az egyes területeken. Vannak továbbá olyan intézménycsoportok - helyi önkormányzatok, felsőoktatás, egészségügyi intézmények -, amelyeknek a magas integritási kockázatok mellett szembe kell nézniük azzal is, hogy ezeket a kontrolljaik nem megfelelő mértékben fedezik.

A kormányzati és területi igazgatási szervek extrém magas kockázataihoz kiemelkedően magas szintű kontrollkiépítettség társul - állapította meg a tanulmány.

Az elemzésben felhívták a figyelmet arra, hogy a nem megfelelő integritási szintű intézmények jelentős vagyonnal rendelkeznek, költségvetésük is nagyságrendekkel nagyobb. Az egészségügyi, területi igazgatási és kormányzati szervek ezen túl jelentős uniós támogatásban is részesültek. A nem megfelelő integritási szint tehát jelentős forrásokat fenyeget - írták.

További veszélyt jelent, ha a közintézmények méltányosságot gyakorolhatnak, de ezzel nem párosul az ajándékok elfogadásának szabályozása. A korrupciós nyomást tovább fokozza, ha a közjavak iránti keresletet az intézmények nem tudják kielégíteni. Ezért egyes kiemelt jelentőségű, speciális korrupciós veszélyhelyzeteket önállóan is feltérképezett az elemzés.

Az ajándékelfogadás szabályozottsága nem követi ennek a két kockázatnak a mértékét: vannak ugyanis olyan intézménycsoportok - mint az egészségügy, a szociális ellátó intézmények és a felsőoktatás -, amelyek gyakorolják a méltányosság egyes formáit, illetve szolgáltatásaik iránt jelentős a túlkereslet, de az ajándékok elfogadását csekély mértékben szabályozzák.

Az ingatlanhasznosítás és az önköltségszámítás tekintetében trendszerű összefüggést talált a tanulmány: a nagyobb volumenű ingatlanhasznosítók inkább alkalmaznak önköltségszámítást. A gazdálkodás egészét is érintő kockázatként azonosították ugyanakkor, hogy az ingatlant hasznosító önkormányzatok és a területi igazgatási szervek mintegy fele nem rendelkezik önköltségszámítással.