Ma kezdődött a Magyar Pszichiátriai Társaság vándorgyűlése

A mentális betegséggel élők ellátásában dolgozó szakemberek legnagyobb hazai tudományos seregszemléjén olyan aktuális kérdéseket tárgyalnak, mint a mentális jóllét és az életminőséget befolyásoló tényezők. Mindemellett bemutatják a legfrissebb kutatási eredményeket, és számos munkacsoport kerekasztalbeszélgetésre is sor kerül. 

A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) XXVII. Vándorgyűlését „Életminőség – mentális egészség – pszichiátria” címmel 2024. május 29. – június 1. között, Debrecenben tartják. A több mint 700 résztvevő a főtémának megfelelően olyan aktuális kérdéseket beszél meg, mint az életminőséget befolyásoló tényezők, a mentális zavarral élők életminőségének javítása, de áttekintést kapnak a legújabb kutatásokról, és megismerhetik a pszichiátriai és addiktológiai ellátás aktuális kérdéseit is. 

A plenáris programban Prof. Dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mellett neves hazai és külföldi szakemberek előadásait lehet majd meghallgatni. Freund Tamás professzor a művészetek és a kreatív gondolkodó képesség kapcsolatát elemzi, különös tekintettel belső világunk gazdagításának módjaira. 

Sarnyai Zoltán professzor, az ausztráliai James Cook Egyetem Pszichiátriai Idegtudományi Laboratórium vezetője a mitokondriumok* és a mentális zavarok kapcsolatáról tart előadást. A neurobiológiai kutatások kiderítették ugyanis, hogy a mitokondriumok kulcsszerepet játszanak a pszichiátriai betegségek kialakulásának hátterében, így létrehozhatóak a mitokondriális folyamatokat célzó, új terápiás eljárások.

Frecska Ede professzor, a debreceni Pszichiátriai Klinika igazgatója, egy mindenkit érintő témáról tart előadást: az öregedés hátterében álló biológiai mechanizmusokat mutatja be, és vázolja azokat a gyakorlati lehetőségeket is, melyek fékezhetik az öregedést és meghosszabbíthatják az egészséges, aktív életet. 

Kapornai Krisztina egyetemi docens, a SZTE Gyermekgyógyászati Klinika Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Osztályának vezetője, a gyermek- és ifjúságpszichiátria aktuális kihívásait tekinti át, különös tekintettel a pandémia következtében kialakuló szerteágazó pszichiátriai problémákra és ezek megoldási lehetőségeire. Előadásában kiemeli a multiszektoriális és multidiszciplináris szemlélet fontosságát a gyermekek mentálhigiénés ellátásában. 

Az életminőség főtéma számosa különleges aspektusban is előkerül, mint például a MHQoL – Mentális Egészséggel Kapcsolatos Életminőség Kérdőív – magyar adaptációja. 

Az egyik előadásban egy tavaly indult komplex, colorectalis sebészeti beavatkozásra előjegyzett betegeknek szóló prehabilitációs programot mutatnak be. Az operáció előtti (preoperatív) szorongás felmérése és kezelése egyfelől közvetlen jó hatással bír a műtétre váró és azon átesett betegek jól-létének és elégedettségének növekedésére; másrészt közvetett hatása van a sebészeti beavatkozással járó morbiditási és mortalitási kockázatra és a szövődmények csökkentésere. Így a program keretein belül végzett pszichológiai munka egy költséghatékony és ígéretes intervenció, ami mind a betegek, mind az ellátóintézmény számára jelentős haszonnal járhat. 

A családorvosok, a nagyszámú orvos–beteg találkozás, érzelmileg és fizikálisan is megterhelő feladatok sokasága miatt, a hosszú távú érzelmi megterhelés, jelentős stresszhatások következtében rendkívül veszélyeztetettek a kiégés és a hangulatzavarok szempontjából, ami különösen igaz a pályájuk elején járó, így pl. a szakképzésben résztvevő kollégákra. Ezért felmérték (mind a négy hazai orvosi egyetem bevonásával) a háziorvostan rezidensek lelki egészségének állapotát is. Az eredményeket tekintve sajnos elmondható, hogy a háziorvostan szakképzésben résztvevő kollégák között gyakori a hangulatzavarok és a kiégés előfordulása, a rezidensek több mint ötöde (21,1%) mutatott valamilyen súlyosságú depressziós tünetegyüttest. 

A serdülőkori történések hosszú távú hatással lehetnek a személy mentális egészségére, ezért esetükben az életminőséget befolyásoló tényezők vizsgálata nagyon fontos, de a magyar serdülők életminőségét érzelmeik tükrében eddig még nem vizsgálták. A most bemutatott magyar eredmények arra utalnak, hogy a kötődési minták mellett kiemelt szerepe van a serdülők érzelemszabályozásának az életminőségükben, tehát esetükben az életminőség javítására érzelemszabályozást fejlesztő technikák használata javasolható. 

A konferencián megemlékeznek továbbá az idén 40 éve indult svédországi Gotland vizsgálatról is, ami először igazolta, hogy a pszichiátereken kívül a háziorvosoknak és más közösségi segítőknek is fontos szerepük van a depresszió felismerésében, és a depressziós betegek öngyilkosságának megelőzésében. Elmondható, hogy az elmúlt négy évtized minden tapasztalatában közös, hogy a depressziók (és egyéb pszichiátriai betegségek) a közösségi „kapuőrök” és a média bevonásával is megvalósuló jobb felismerése és kiterjedtebb kezelése az adott terület (ország) öngyilkossági halálozásának csökkenésével jár!

(*sejten belül megtalálható, körülhatárolt, meghatározott szerkezetű és működésű képződmény/sejtszervecske)