Magas vérnyomás miatt is gyakrabban mehetünk ki éjjel

A gyakori éjszakai vizelés krónikus vagy gyulladásos vese­betegséget, cukorbetegséget, prosztata-megna­gyobbodást és akár kezdődő szívelégtelenséget és a magas vérnyomást talaján jelentkező keringési elégtelenséget is jelezhet. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta ez utóbbiak kezelésének jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Magas vérnyomás és vesekárosodás – vice versa

A magas vérnyomás és a vesekárosodás összefüggései kétirányúak és előfordulhat, hogy éjszaka jelentkező gyakori vizelési inger hívja fel a kapcsolatra a figyelmet.  A magas vérnyomás ugyanis vesekárosodást is okozhat, márpedig mivel a vese fontos feladata a kiválasztás, a salakanyagok kiszűrése, így ez a funkció is komolyan sérülhet. Ami pedig igazán veszélyes ebben az ördögi körben az az, hogy a vesekárosodás tovább emeli a vérnyomást, ami pedig növeli a szívbetegség és a stroke rizikóját.

Az összefüggések ismeretéhez tudni kell azt is, hogy a hipertóniához sok esetben társuló balkamra elégtelenség esetén a nagy vénákban megnő a nyomás és tipikus, pangásos tünetek alakulnak ki, mint a kéz-, lábdagadás, bokaödéma. A jelenség okozhatja a vizelet elválasztásának zavarát is, ami miatt átmenetileg felhalmozódik a szervezetben a folyadék. Az esti lefekvés után azonban visszajut a keringésbe a folyadék, mert a pihenő szív ilyenkor több vért képes juttatni a vesékbe, ami fokozottabb munkába kezd. Ennek a folyamatnak az eredménye is lehet tehát az esti-éjszakai gyakori vizelés. (Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a magas vérnyomásban alkalmazott vízhajtók is okozhatnak gyakori éjszakai vizelést.)

Conn-szindróma is lehet a háttérben

A ritkán diagnosztizálható Conn-szindrómaegyik tünete is lehet a gyakori vizelés. Ezen betegség oka, hogy a mellékvesekéreg vagy annak daganata az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. Ezzel összefüggésben növekszik a szervezet magas nátrium- és víztartalma, továbbá ezzel párhuzamosan a szervezet az úgynevezett nátrium-kálium-pumpán keresztül káliumot veszít, amely fokozódó izomgyengeségben, sőt a szív pumpafunkciójának gyengülésében mutatkozik meg. Jellegzetes tünetek lehetnek még a gyakori fejfájás, a szédülés, az érzészavarok, az erős szívdobogás-érzés, a fokozott szomjúság és maga a gyakori vizelés.

Szívelégtelenség is okozhat ilyen panaszt

Gyakran előfordul, hogy az éjszakai gyakori vizelés hátterében a szívelégtelenség áll – amely az esetek egy részében a magas vérnyomás talaján alakul ki. A szív csökkent teljesítőképessége miatt nem képes teljes mértékben ellátni feladatát, ami nem csupán a friss vérnek az artériákba történő pumpálása, hanem a vénákban lévő vér visszaszívása is. Ha ez nem működik tökéletesen, a vér a lábakban pangani kezd, vizenyő alakul ki. Éjszaka, fekvés közben a lábak kötőszöveteiben felhalmozódott ödéma hirtelen elkezd felszívódni, több folyadék áramlik a szív felé, javul az erekben a keringés. Az érpályákban a nappali állapothoz képest viszonylagos folyadékfelesleg képződik, amit a vesék kiválasztanak.

Kezelni kell a magas vérnyomást és a szívelégtelenséget is

Bár a magas vérnyomásnak ritkán vannak árulkodó tünetei, mégis annak, aki többször is tapasztal szokatlan jeleket, például gyakori éjszakai vizelést, mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás.Amennyiben nincsenek tünetek, ellenben a családban már előfordult ez a betegség, szintén fontos lenne a rendszeres orvosi ellenőrzés, ugyanis a betegségre való hajlam örökölhető. A magas vérnyomást feltétlenül kezelni kell a komoly szövődmények elkerülése végett. Pontosan beállított gyógyszerekkel és megfelelő életmóddal akár a stroke, a szívinfarktus, és más komoly betegségek is megelőzhetők.

Sztancsik doktornő hangsúlyozza, hogy amennyiben a kivizsgálás során az derül ki, hogy szívelégtelenség okozza a tüneteket, elkerülhetetlen a kezelés.  Az életmódban a legfontosabb teendők a megfelelő táplálkozás és a mozgás bevezetése, hogy minél könnyebbé tegyük a szív munkáját. A gyógyszerelésnek pedig kettős célja van: egyrészt javítja a szív pumpafunkcióját, másrészt csökkenti a testben lévő folyadék mennyiségét, hogy ezzel is enyhíthető legyen a szívre nehezedő nyomást. Ezen célok eléréséhez az alapos kardiológiai kivizsgálás után tudunk dönteni a szükséges gyógyszerek típusáról, azok megfelelő kombinációjáról.