• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Magyar szívgyógyászoktól (is) tanul a világ

Hírek 2019.02.19 Forrás: Weborvos
Magyar szívgyógyászoktól (is) tanul a világ

Szinte nincs is olyan szeglete a világnak, ahová, ha igény van rá, ne mennének segíteni orvosaink.

Most épp Sri-Lanka, India, Moszkva az egyik kardiológus csoport 10 napos oktatási útja. De évente több ilyen körút van, több csapat részvételével, lényegében az egész világot bejárják a magyar szakemberek, hogy átadják mindazt, amit a rengeteg tapasztalatukból, saját innovációikból, illetve szaktudásukból az itthoni szívbetegekért kamatoztatnak. A Magyar Kardiológusok Társasága most meg szeretné mutatni, hogy a magyar betegek itthon olyan ellátást kaphatnak, aminek világszerte csodájára jár a világ – tudatták közleményükben.

Horvátország, Románia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Szerbia, Szlovénia, Németország, Ausztrália, Új-Zéland, Kína, Brazília, Paraguay, Egyiptom, az arab országok, vagy akár Oroszország. Csak néhány kiragadott helyszín, ahol a magyar szívgyógyászok rendszeresen oktatnak, vagy amely ország kardiológusait Magyarországon is képezték. Szinte nincs is olyan szeglete a világnak, ahol, ha igény van rá, ne mennének és segítenének orvosaink. A kardiológia, különösen az eszközös beavatkozások, vagy a szívsebészet ugyanis az egyik olyan területe az egészségügynek, amelyben hazánk valóban a világ élvonalában van. Minek köszönhető ez az előkelő helyzet? Egyrészt a kifejezetten fejlett ellátási rendszerünk (a több, mint 99%-os lefedettségű biztosítási rendszerből fakadóan minden biztosított potenciálisan hozzáférhet a terápiákhoz), a relatíve korán bevezetésre kerülő speciális invazív kardiológiai technikák az előbbiekből (is) fakadó magas szintű ismerete, a kevés centrumban koncentrálódó nagy betegszám, illetve a szakembereink szakmai elhivatottsága és lényegében ugyanilyen jelentőséggel a személyes kapcsolataik is fontos szerepet játszanak.

Csak az egyik példaként, hazánkban például több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket. Ez természetesen csak az egyik terület, de ilyen az invazív kardiológiai módszerekkel beültetett speciális szívbillentyű, bizonyos szívsebészeti beavatkozások, vagy a szívritmuszavarok katéteres megszüntetése.

„Miért tőlünk kérnek fel kollégákat képzésre? Talán azt emelném ki elsőként, hogy bizonyos invazív kardiológiai eljárások, eszközök kifejlesztésében és korai tesztelésében is részt tudunk venni, valamint azok elterjedésekor gyakran a centralizált rendszerünk révén kifejezetten nagy tapasztalattal rendelkeznek a beavatkozást végző kollégáink. Ha a saját legszűkebb szakterületemet nézem, csak mi itt a Városmajorban évente közel kétezer pacemaker beültetést, 1100 elektrofiziológiai vizsgálatos és katéteres ablációt végzünk, nem beszélve a többi eszközös beavatkozásról. Ráadásul ezen a területen mi az elsők között voltunk és vagyunk a régióban, akik bekapcsolódtunk ezek alkalmazásába, és a fejlesztésbe is. Klinikánkon több mint 10 éve foglalkozunk a fenti invazív elektrofiziológiai eljárások széleskörű oktatásával, ami természetesen együtt jár külföldi proctorálással, képzésekkel. Ez valóban olyan összetett tudást ad a kezünkbe, amely unikális a világban. Ahhoz viszont, hogy ezt mind többen megtanulhassák, átadhassuk a tapasztalatokat, megmutassuk a leghatékonyabb technikákat, tagadhatatlanul kellenek a személyes kapcsolatok is. Az egyik ilyen sikertörténet, hogy tíz éve például kimentünk Horvátországba, ahol akkor még szinte alig végeztek katéteres szívritmuszavar megszüntetést, az aktív közreműködésünk is hozzájárult ahhoz, hogy az ottani kollégák mára már kitűnő minőségben és jelentős mennyiségben végeznek ilyen beavatkozásokat. Sőt, ma a lakosságarányos beavatkozásszámot tekintve már komoly versenytársunkká vált a régióban, ami egyébként szintén az ottani kollégák, barátaink ”megszállottságát” és elkötelezettségét is mutatja, persze ezt nem is lehet máshogy csinálni” — mondja Dr. Gellér László, a Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, osztályvezető professzora, aki most épp Moszkvában folytatja a képzést.

„Nagyon sok olyan invazív kardiológiai eljárás van, amit az előbb említett okok miatt olyan szinten tudunk, ami miatt bennünket kérnek fel ezekre a külföldi képzésekre. Sok kiváló kollégám dolgozik itthon és utazik hozzám hasonlóan, hogy ezt a tudást megtanítsa, begyakoroltassa, hogy mind több betegen tudjunk, illetve tudjanak a külföldi kollégák is segíteni. Az az érdekes helyzet adódott, hogy egyik oldalról egyrészt nyilván szomorú, hogy Magyarország különösen érintett a szív- és betegségekben, ami a másik oldalról viszont nagy beteganyagot is jelent. Emiatt egyrészt kreatívan kell használni időnként a már meglévő invazív kardiológiai – elektrofiziológiai – szívsebészeti eljárások kombinációit, illetve van lehetőségünk az előbbi területek legújabb megoldásainak megtanulására, bevezetésére és alkalmazására is. Így a szaktudás és a nagyszámú beteganyag segítségével van módunk talán megszerezni egy olyanfajta tudást, ami tényleg egyedülálló, és amit érdemes továbbadni. A széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszer révén pedig úgy szerzünk elismerést a magyar kardiológiának, hogy mindeközben a gyógyító tevékenységünk legnagyobb hasznát továbbra is a magyar betegeink látják”—hangsúlyozza a szakember.