Huszonegyen betegedtek meg tavaly, de már az idén is regisztráltak egy fertőzést.
Az európai járványügyi központ (ECDC) legfrissebb közlése szerint 2018-ban 21 kanyarós esetet jelentettek Magyarországról és már 2019-ben január 8-ig volt egy megbetegedés. Igaz, összehasonlítva a többi európai országgal ez nem nagy szám, hiszen a kontinensen tavaly csaknem 13 ezer fertőzést regisztráltak, és 35 halálesetet is feljegyeztek.
2018-ban idén január 10-ig Ez Európai Unióban a legtöbb kanyarós esetet Romániából (5376) Franciaországból (2 902), Olaszországból (2 427) és Görögországból (2 290) jelentették. Ugyanezekben az országokban 35 halálos áldozata is volt a kórnak: Romániában 22, Olaszországban 8, Franciaországban 3 és Görögországban 2.
Az unió szomszédságában is tombol a kanyaró: Ukrajnában folytatódik legnagyobb kitörés, csak tavaly több mint 54 ezer esetet jelentettek be, köztük 16 halálesetet, és már az idén az év elején több mint 2 ezer megbetegedést regisztráltak, amelyek közül egy halállal végződött.
A kanyaró vírus által okozott, veszélyes emberi megbetegedés. A vírus a beteg ember váladékaival ürül, s cseppfertőzéssel terjed. A fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán cseresznyepiros foltok, az úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken.
A betegség súlyos komplikációkkal járhat: felléphet középfül- és tüdőgyulladás, valamint különböző mechanizmusokkal kialakulhat agyvelőgyulladás (akár 15 évvel a fertőződés után is), továbbá felléphetnek egyéb bakteriális fertőzések. A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben.
A betegség megelőzésére Magyarországon kötelező a védőoltás: a morbilli–mumps–rubeola (MMR) vakcinát a gyermekek először 15 hónaposan, majd az általános iskola VI. osztályában újra megkapják.