Meddőség, terhesség, vakcináció – tények röviden

Vezethet-e a COVID-19 elleni vakcináció meddőséghez? Adható-e a védőoltás terhes nőknek és szoptató anyáknak? Milyen szempontokat mérlegelnek a szakmai szervezetek e különleges populációk oltására vonatozó irányelvek kidolgozásakor? A KOVIDők – A kutató kérdez. A szakértő válaszol. videósorozat kérdéseire dr. Zádori János szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szegedi Kaáli Intézet orvosigazgatója ad választ, melyből a medicalonline.hu. idézett.

Felröppent a hír, hogy a COVID-19 elleni védőoltás esetleg meddőséget okozhat, néhány korábbi közlemény szerzői felvetették ugyanis, hogy kapcsolat lehet a vakcináció és a megtermékenyített petesejt beágyazódásának zavara között. A feltételezés abból indul ki, hogy van egy fehérje (syncytin [ejtsd: szincicin]), amelynek génje vélhetően egy humán endogén retrovírusból integrálódott be az emberi genomba sok ezer évvel ezelőtt. Ez a fehérje szerepet játszik a megtermékenyített petesejt beágyazódásának bizonyos részfolyamataiban: segíti a placenta megtapadását (invázióját), illetve az ún. trophoblastok [ejtsd: trofoblasztok]) egymás közötti kapcsolatának kialakulását. Ez a fehérje szerkezetében valamelyest – de csak nagyon minimálisan – hasonlít a COVID-19 megbetegedésért felelős SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjére, ezért vetődhetett fel, hogy a vírus antigénje ellen termelődő antitestek esetleg keresztreakciót adhatnak a beágyazódást irányító proteinnel. Megbízható szakirodalmi adatok, illetve biológiával foglalkozó nagy tudású szakemberek véleménye szerint azonban ez a hasonlóság olyan csekély mértékű, hogy igazán komoly jelentősége nem lehet. Minden mértékadó tudományos forrás azon az állásponton van, hogy az oltással kiváltott immunreakció nem fog átfedést mutatni a syncytin fehérjével. Ez az egyik ok, ami miatt nem indokolt az aggodalom.

A másik, szintén logikus érv a pánikkeltés ellen, hogy a vírus tüskefehérje akkor is megjelenik a szervezetben és akkor is képződik ellenanyag ellene, ha átesünk a fertőzésen. Ilyen ellenanyagok tehát akkor is jelen lesznek a szervezetben, ha a fertőzést nem előzzük meg a védőoltással (ráadásul, a fertőzés során a szervezetnek még a kórokozóval is meg kell harcolnia).

Ez alapján a vakcina akkor sem hordozna extra kockázatot, ha valóban lenne keresztreakció a vírus tüskefehérjéje ellen termelődő ellenanyagok és a syncytin protein között. Megjegyzendő egyébként, hogy nagyon sok olyan vírus ismert, amelyeknek bizonyos fehérjéi (envelop, kapszid) a syncytinhez hasonló szerkezetűek (például az influenzavírusok között is találunk ilyet). Továbbiak a cikkben